A föld és az ég között félúton

0
23
Hirdetés

Hallomásból ismertem csak a Török Pál utcai Adna Cafet. Annyit tudtam, hogy ha zűrös előéleted van, ők akkor is új esélyt adnak. A tabu témákról is beszélnek, ha segítségre van szükséged, ők segítenek. Alkoholt nem árulnak, a józan szórakozást támogatják. Szinte alig hallani ilyen jellegű helyekről, ezért is örültem, hogy közelebbről megismerhetem.

Kinyitom a Török Pál utca 6. ajtaját, egy tágas, ugyanakkor nem túl világos kávézóba lépek. A falak nemes egyszerűséggel mutatják vakolás előtti formájukat, ettől nekem kicsit rideggé válik a beltér. A háttérben kellemes zene szól, a pult elrendezése pedig kifejezetten megfog. A vendégtér és a „termelőtér” teljesen egyben van, habár a konyhát egy vékony fal és pár átadóablak választja csak el. A kávé- és teakészítés, illetve kiadás a barista pultnál zajlik, ahová teljesen belátni, minden oldalról megközelíthető, ettől számomra nagyon nyitottá és barátságossá válik.

img_3911

Egy kedves barista lány fogad, látszik, hogy nagyon siet ezért a türelmemet kéri. Leülök hozzá a pulthoz, s jó időbe beletelik mire megkérdezi kérek-e valamit. Majd nyilvánvalóvá válik, hogy teljesen egyedül szolgálja ki az embereket. Ez egy ekkora vendégterű kávézónál elég kevés. Igaz, nincs telt ház, de elképzelem, hogy mi lenne, ha…

Majd én is sorra kerülök, egy kávét és egy répatortát rendelek. Várakozás közben vizsgálom a hely részleteit. Valamiért olyan különleges érzésem van itt. Kicsit, mintha nem passzolnának a dolgok, s érdekes, de nekem ez nagyon tetszik. Egy föld alatti, tágas verem jut eszembe a falakról, amiken hihetetlenül jó kiállítás képei lógnak, színes fotelek, fa bútorok vesznek körül. Kicsit szedett-vedett azt meg kell hagyni, de talán pont az egyszerűsége miatt lesz kellemes a légkör. Most, hogy így elidőzöm már nem érzem olyan ridegnek, mint, amikor beléptem. Lehet, hogy a vendégek jóleső morajlása teszi meghitté a hangulatot ezen az esős délutánon, vagy szimplán csak átszellemültem? Elfogulttá tesz a tudat, hogy ezt a kávézót egy nemes cél vezérli? Nem pénzkeresés céljából alapították, hanem azért, hogy esélyt adjanak gyógyulni vágyó embereknek, hogy a fiataloknak biztonságos szórakozási lehetőséget nyújtsanak. Ez is meghatározza az Adnáról alkotott véleményemet, de az biztos, hogy idebent a közérzetem is jobb, mint előtte volt.

img_3909

Nézzük a többi részletet!

Az ital- és ételkínálat a falakon olvasható. Az árak teljesen elfogadhatóak, például egy omlett 450 HUF, egy toast 650 HUF, a kávék pedig az átlagos árskálán mozognak, 380 HUF egy presszó, egy latte pedig 540 HUF. Korábban Casino Moccát használtak, hiába non-profit vállalkozásról van szó – amit a Református Drogmisszió üzemeltet – nem tudták tartani ezen az áron.

A kávét és sütit sajnos még mindig nem kaptam meg. A perceket már nem számolom, de most járhatunk 15-20-nál.

Az Adna Cafe eredetileg korábbi szenvedélybetegek felkarolását tűzte ki céljául, ezért lehetőséget adnak munkavállalásra gyógyult függőknek. Azóta is dolgoznak ilyen emberek a pultban vagy a konyhában, illetve programokat is szerveztek, ahol az ő történetüket helyezték a középpontba. Egy évvel a nyitás után kevesebb az ilyen jellegű találkozó, de most üzletvezető-váltás történt, ezért valószínűleg a programkínálat is módosulni fog.

img_3919

Végre megkapom a rendelést. A kávé finom, de nem egy Casino Mocca. A répatorta kicsit nyersnek tűnik.

A sütis hűtőben a tortán kívül van még pár szendvics és pohárkrém, vonzóbb lenne, ha több dologból lehetne választani.

Végig az az érzésem, hogy nincsen összhang, nincsenek rendesen kitalálva a üzlet részletei. A hangulata tetszik, de az összkép valahogy nem. Igaz, még csak egy éve vannak nyitva, és most változni is fog sok minden. Remélem, az új üzletvezetővel sikerül egy konkrét képet kialakítani a helyről.

10-ből 5 pontot adok nekik.

Fotók: Lelkes Heni

Kiemelt fotó: Az Adna Cafe hivatalos Facebook-oldaláról.

Facebook-oldal: ITT

Hirdetés
MEGOSZTÁS
Előző cikkMély hangok és zenei magasságok
Következő cikkWarhaus – Balthazar után szabadon
Lelkes Heni 1991-ben született, Vácott. Főiskolai évei alatt költözött Budapestre, azóta is itt él. Úgy döntött, egyszer cukrász lesz belőle, így hát jobb elkezdeni a gasztronómia alapjainál. Ezért végezte el a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás szakát, mellette pedig egy felnőtt cukrászképzést. Az egyetem által rendezett sütőversenyen harmadik helyezést ért el. Több helyen dolgozott cukrászként, mint például Cake Shop Budapest, Chez Dodo Macaron Manufaktúra. A cukrászkodás melletti szenvedélye a festés, rajzolás és írás. Erasmusos évei alatt írt egy blogot, ekkor szerette meg igazán a műfajt. Mostanában gyakran fest lakásokban faldekorációkat, de amikor jut ideje, rajzol, süt, sportol, olvas. A ContextUs.hu Gasztro art rovatvezetője.