A Színház- és Filmművészeti Egyetem IV. éves osztálya tíz eltorzult karakter, személyesnek ígérkező élveboncolását ajánlja vizsgaelőadása (Henrik Ibsen: A vadkacsa) színlapján. Előhívás, nagyítás, retusálás – mondja az alcím utalva a főszereplő foglalkozására, szimbolikusan pedig a cselekményt sejtetve.
10-ből 5, 2-ből 1
Az 1884-ben íródott eredetileg tízszereplős és különböző fajta vendégekkel (kövér, kopasz, rövidlátó) és pincérekkel kiegészülve megírt 5 felvonásos drámát a Börcsök-Zsótér osztály öt színészre bontotta két részben. A szerepösszevonások praktikusan vannak kitalálva, de zavarbaejtő lehet egy olyan néző számára, aki nincs tisztában a történettel. A dráma cselekménye két helyszínen játszódik: Werle nagykereskedő házában és Hjalmar Ekdal fényképész lakásán. A két helyszínt eggyé gyúrja a rendező. A fényűző kényelemmel berendezett szobára csak utal a két pincérrel, akik áttolják a zsúrkocsit, Hjalmar lakását festmény, gramofon, terítő, kisasztal székekkel és egy bárszekrényszerűség jelzi. Balra diagonálisan elhelyezve egy pad kapott helyet. A padlást egy hátsó kijárat jelzi.
Padlás a padláson
Egyszerre tűnik tágasnak és nyomasztóan szűknek a tér. Konfár Erik öreg Ekdalja jó mesélő, és, bár nagy lenne a kísértés, nem játssza túl az alkoholba menekülő valaha kitűnő vadásznak számító hadnagyot, akit barátja Werle nagykereskedő (szintén ő játssza) becsapott és az adósok börtönébe került. Hitelesen alakítja a mamlasz akaratgyengét, megágyazva fia sorsának is ezzel. A padláson űzi tovább a vadászatot.
Bekonyakozva lövöldözik tyúkokra, nyulakra és galambokra, ahol az a vadkacsa is pihen, akit Werle lőtt meg, de csodával határos módon megmenekült.
A vadkacsa az egyedüli fény az illúziók vakságában. A valóság megtépázott foszlánya. A megaláztatásokkal teli életet nehezebb választani, mint az öngyilkosságot. A múltban élő, lecsúszott öregember, egykori hadnagyi ruhájába visszabújó Ekdal rezervátuma ez az egész padlás. Konfár Erik nagy feladatot vállal magára azzal, hogy három fontos karakter szerepét vállalja el és nem zavarja össze a figurákat.
Feszengő tisztesség?
Az Ekdál fiát alakító Hajdu Tibor feszeng, neki már annyi se maradt, mint az apjának. Hjalmar Ekdal bőrébe bújva részletesen átgondolt alakítást nyújt. Tetszik a távolságtartó semmilyensége és a megnyugvást nem találó kapálózása. Az asszonya és a lánya figyelmében úszó ember természetesen soha nem fog feltalálni semmit és gyerekesen sosem lép ki a komfortzónájából. Jól ismerjük az ilyeneket.
A darab kulcsfigurája a Fehér András alakította Gregers Werle, akinek a tisztességet vágyó életelve önhazugság. Tulajdonképpen neki kéne megteremnie a címben is szereplő központi szimbólum tartalmát, amit szóban meg is tesz.
Tudja a szöveget, és mozdulataira is figyel, de alakításából hiányzik az a titok, ami izgalmassá tenné a figurát. Henrik Ibsen az önmagára hasonlító Gregerset kegyetlenül gúnyolja.
Az ebből fakadó szatirikusság nem kel életre. Gregers tevékenysége által hal meg értelmetlenül Hadvig, előre látó gondolkozásának hiányában roppan ketté egy család. Az öncélú szociopata a nézők idegeivel játszhatna, de sokszor csak helyét keresve feszeng fehér öltönyében.
Önbecsapás
Nagy Katica Hedvigje üdítő színfolt a groteszk figurák csoportképén. Tragikus sorsa és reakciói szívfájdítóan gondolkodtatnak el. Három generáción keresztül harap a halál kígyója önmaga farkába. Finom eszközökkel dolgozik, játszik hangjával. A földhözragadt, ostoba anyját, Ginát Bajor Lili hidegvérrel hozza.
A tétlenség és az önbecsapás ismételten a legártatlanabbat bünteti az átgondolatlan leleplezés után. Kételkedünk a kétségeinkben. Mi használ igazán? Mi a helyes? Ha Fodor Tamás célja az volt, hogy az osztály megmártózzon az Ibsen által megjelenített külsőségek mögött rejlő mélyvízben, mialatt elgondolkoztasson az erkölcsi problémák szövevényeiről, akkor sikerrel teszi ezt.
Szereplők
Werle nagykereskedő: Konfár Erik
Gregers W., a fia (megváltó): Fehér András
Berta asszony, a nagykereskedő jövendőbelije: Nagy Katica
Ekdal, büntetett előéletű, híres vadász: Konfár Erik
Hjalmar E., a fia, fényképész és férj, talán apa: Hajdu Tibor
Gina, feleség, anya, Werléék egykori házvezetőnője: Bajor Lili
Hadvig, a lánya, nagykorúsága előestéjén: Nagy Katica
Relling doktor, a lakó, alkoholista agglegény: Konfár Erik
Pettersen és Jensen, a Werle-ház alkalmazottai: Hajdu Tibor és Fehér András
Alkotók
Rendező: Fodor Tamás
Osztályvezető tanárok: Zsótér Sándor és Börcsök Enikő