Főként nem a kánonba illeszkedő, kísérletező és néha meghökkentő, vizuálisan is ingerlő performanszokat, installációkat, darabokat láthatunk az idei Kolorádó Fesztiválon.
Nagyon a mai kor szülöttei ők, az alkotók, de egyben termékei és formálói is. Olyan kollektívák kapnak teret, akik azonosulni tudnak azokkal az értékekkel, amiket a Kolorádóval képviselni szeretnének a szervezők. Ilyenek a nyitottság, elfogadás, kritika a világgal és persze magunkkal szemben is.
A legtöbb produkció fiatal, pályakezdő művészek projektje. Szörnyen aktuális, a mai korba ágyazott érzeteket, történeteket, karaktereket és kérdéseket dolgoznak fel.
És általában ezt úgy teszik, hogy nem csak a saját határaikat feszegetik, hanem a művészeti ágak között is ugrálnak, inspirálódnak.
A Gray Box kollektíva alapvetően performanszokkal készül, mint a Feminin-Maszkulin workshop, de ezekben az actekben kifejezetten fontos a neonos-csillogó tüll vizualitás, maga a díszlet. De közben nem keveset merítenek színházból, divatból, mindenből.
https://contextus.hu/a-hinds-az-analog-balaton-es-avalon-emerson-is-fellep-a-kolorado-feszten/
A Kolorádó helyszíne maga elég érdekes, a nagy erdővel, mezővel, ösvényekkel, árokkal és kis utakkal. A legtöbb produkció azért is lesz újszerű, mert nem egy belvárosi térben formálódik, hanem az erdő díszletére szabva alakul. Például a Trafóban debütált DEEPER, Marcio Kerber Canabarro, Molnár Csaba, Vadas Zsófia Tamara, Vass Imre közös produkciója is felpróbálja magának az egész fesztivál területét.
Installációkkal is készül a Kolorádó, a mome-s szentképpé avanzsált Holy Olga nyúllal és sukársággal kápráztat, Nagy András (XYZ) pedig az emberi árnyékot használja az interakcióra technológia vezérelt kinect-jével, így teljesen valós időben, a mozgásra azonnal reagálva jön létre a kép.
Olyan dolgokat válogattak ki a szervezők, melyek társadalmi, aktuális dolgokra reflektálnak, de egy fesztivál környezetben is működnek.
Ráadásul szörnyen izgalmas a határfeszegető attitűdjük és a folyamatosa keresése az énnek és a másiknak, no, meg persze a világban rejlő értelemnek, vagy épp értelmetlenségnek. A cél az, hogy a fiatal művészeket bevonják a közös építkezésbe, hogy újszerű kölcsönhatások jöjjenek létre, hogy a városból és saját közegből kiszakadva egy más térben hozza össze a magyar kortárs alkotókat.
