Csúnya világban élünk. Csúnya emberekkel vagyunk körülvéve. Mi is csúnyák vagyunk, kívül-belül. Ha ezekkel nem lennél tisztában, hát a soliloquor verseit olvasva egészen biztosan tudatosul benned. Nézz körbe és nézz magadba – ez a kötet előrevetített tanulsága.

Soliloquor

A Vígszínház népszerű színésze, akit a mai ifjúság leginkább Nemecsek Ernőként ismer, 2017 decemberében másodszorra adta kezünkbe csokorba gyűjtött verseit. Az új verseskötet egy nap eseményeit foglalja össze és a soliloquor címet viseli. Csupán ezt az egy szót értelmezve is rengeteg dolgot tudunk meg a szerzőről. Soliloquor (színházi szakszó) jelentése: a lélek magányos beszélgetése Istennel. A verseket olvasva ennek a monológnak – de ha akarjuk, tekinthetjük dialógusnak is – lehetünk tanúi.

A borítót egyértelműen a címhez kell kapcsolnunk – már csak azért is, mert a cím (definícióval együtt) szerepel a hátlapon.

A jelenlegi világunk kettőssége valószerűen manifesztálódik a borítónak választott fotón, ahol egy csapat katona kíséretében egy keresztény vallási szertartás résztvevői vonulnak egy számunkra ismeretlen helyre.

A vallás és Isten meghatározó elemei a kötetnek, hiszen az egész tulajdonképpen a Teremtő és az író közt zajló huszonnégy órás diskurzus. Ha elég figyelmesen olvasunk, mi is a részévé válhatunk. 

Világ=élő tájkép

„A világ egy élő tájkép Vecsei H. Miklós verseiben” – írja Grecsó Krisztián a fiatal alkotó (író, költő és színész) 2017-ben megjelent verseskötete fülszövegében, annak kritikájaként.

Amennyire kedvesnek és irodalmiasnak hangzik, épp annyira hamis ennek az állításnak minden egyes szava.

A világ maximum a költőt körülvevő mikrovilágot jelentheti, amit élőnek semmiképp sem neveznék.

Cultura Vecsei H Miklos02
/ Fotó: Cultura

A kötet összes versében egy mobilitásából kiragadott, hibernált pillanatot élünk át. („De van egy erősen hiányzol hangulata / ennek a pillanatnak.” – Meséllek magamnak.) A tájkép pedig a legutolsó fogalom, ami eszembe jut olvasás közben. Tájról aligha esik szó, mindvégig az ember és annak belső gondolatai, vívódásai állnak a művek centrumában („ha tudnád, mit csinálok, / elhagynál. / ha tudnád, mi zajlik bennem, / még jobban szeretnél.” – Ha tudnád, mit csinálok…).

Égszilánk a matracon < > Soliloquor

Nem lehet szeparáltan elemezni és értelmezni a költő eddig megjelent két kötetét és azoknak a verseit. Meglehetősen egyedi módon ugyan, de kapcsolódnak egymáshoz. Hasi (Vecsei H. Miklós – a szerk.) tizennyolc évesen adta ki az égszilánk a matracon című első verseskötetét, benne hatvanegy versével. Ő maga fogalmazza meg előre a konklúziót az előszóban:

Ebben a kötetben rövid életem fájdalmai, kérdései s szerelme feszítené ki gondolataim érzelmi határait versekbe varrva.

A költő számos interjúban, ahol szóba kerül első publikált verscsokra, előszeretettel kritizálja magát, mondván, még túl fiatalon írta ezeket a verseket, s ma már nem így írna. Épp ez a másfajta írásmód tárul elénk a Soliloquorban. Első kötetének műveiben az én a központi elem, minden rólam szól, minden belőlem indul ki, és általában a szerelmemhez érkezik. („kár lenne nem felvenni kazettára / hogy tegnap is oly mesés voltál / tündérem, elrabolod a napot ha / csak játékból szeretsz” – megeszlek vers.)

Grecsó korábban idézett szavait az égszilánk a matracon kötettel tudnám inkább párosítani. Arra abszolút igaz az állítás a világról, az élő elemekről és a tájról. Azzal tudnám indokolni a két kötet közti markáns különbséget, hogy a költő lassan felnőtt, kilépett a gyermekkorból. Ennek a fejlődésnek köszönhetően pedig összezárt: az őt körülölelő sokszínű világ finoman, alig észrevehetően egy fekete-fehér mikrokozmosszá zsugorodott össze.

Nyelvünk mint elsődleges kommunikációs csatorna

Irodalmi alapú alkotásokat, például verseket, nem lehet a nyelv vizsgálata nélkül értelmezni. A soliloquor versei túlnyomó részben lírai hangvételűek. Dramatikus elemeket, épp úgy, mint az elbeszélés egyes jellemzőit teljes mértékben mellőzik. Ha azonban díszes kifejezéseket, a nagy költőinktől (mint Petőfi, Arany, vagy Radnóti) ismert cifra rímpárokat keresünk a kötetben, garantáltan zsákutcába jutunk.

Vecsei Foto Domolky Daniel
/ Fotó: Dömölky Dániel

Vecsei H. Miklós egy végtelenül egyszerű nyelvezetet használ, aminek a lényege, hogy a banális, ismert és gyakran használt szavainkat, valamint kifejezéseinket párosítja.

Ezek az önmagukban is helytálló mondatelemek egy koherens egészet alkotnak. Ennek az egységnek köszönhetően újabb értelmet nyernek az alkotóelemek, és a szavaknak jelentősen nagyobb súlya lesz (isten mellett cipellek hátamon – Öt sor a szerelemről).

A versekben nincs felesleges locsogás, csak a lecsupaszított valóság – többek közt ez az oka, hogy nem többoldalas alkotásokat olvasunk a kötetben. Ezekből a versekből ennyi kell, és ennyi pont elég. 

Mindent elsöprő eklektika

A kötet hosszúságához (inkább rövidségéhez) és az olvasási időhöz képest viszonylag sok időt töltöttem azzal, hogy megpróbáljak valami egységet és logikát találni a verscsokorban. Sikertelenül. A logika kimerült abban, hogy, mint azt az előszóból megtudjuk, egy nap eseményeit foglalja össze ez a néhány tucat oldal. Az egyszerűbb végén igyekeztem megfogni a verseket: sorról sorra haladtam. Semmi. Első ránézésre is szinte sikít a lapokról, hogy szabadversekkel vannak teleírva. El-elszórva találunk egy-két rímpárt, de tényleg csak akkor, ha close reading-gel olvasunk. Kötött formának és műfajnak nyoma sincs a kötetben.

Az egysoros versikétől (van-e én csendek nélkül?) egészen a három oldalas forgatókönyv-szkeccsig (Az ember, aki cirkuszba dolgozott) mindenbe belekóstolhatunk. A szerző érzékelhetően jártasabb a konvencionális formájú és hosszúságú versekben, így számomra érthetetlen, miért döntött úgy, hogy elfordul ezektől és bizonytalan vizekre evez. Végül egyetlen egy sikerélményem lett az egység felkutatásában; négy egymástól elszakíthatatlan vers bújik meg az oldalakon.

Nem voltam benne biztos, hogy párhuzamot vonhatok a versek közt, hiszen cím szerint nem különítette el az alkotásokat a szerző. Én mégis ragaszkodom ahhoz, hogy ez négy, önmagában is helytálló vers, amiket érdemes (jó sorrendben!) elolvasni: Öt sor a szerelemről, Négy sor a szerelemről, Három sor a szerelemről, Két sor a szerelemről.

Összességében előbb nevezném a soliloquor műveit önvallomásoknak, mint verseknek.

Gesamkunstwerk

Vannak azonban olyan, a tartalomra is hatást gyakorló, stiláris tényezők, melyekhez a költő minden bizonnyal ragaszkodik. Elég belelapozni a kötetekbe, máris feltűnik, hogy nem a megszokott módon vannak felosztva az oldalak. Ez az eklektika többek közt annak köszönhető, hogy a művek nem egyforma hosszúak, így nem tud dominálni sem a mostanság népszerű minimalista elrendezés (a néhány soros vers a lap tetején olvasható, alább csak az üresség), sem a konstans szövegfolyam (egész oldalakat kitöltő alkotások).

44576E11A3Cdfb1Bc4A64Caa97492F6D
/ Fotó: Mudra László

A kötet különleges jellemzője a művészetek (vagy médiumok, ha tetszik) összevonása. Ez a jelenség egyre gyakoribb a kortárs művészetben. Mit értünk ez alatt pontosan? A kötetekben a magukat egyszerűen olvastató versek mellett fotókat látunk, illetve zeneszámok címeit egy-egy vershez csatolva. Ezzel a fúzióval egyfajta összművészeti hatást (=gesamkunstwerk) ér el.

Ha lelkiismeretes olvasók vagyunk, az égszilánk a matracon verseit minden külső zajt kizárva úgy olvassuk, hogy betesszük YouTube-on az ahhoz ajánlott zeneszámot.

Ha pedig képet is látunk a vers mellett, azt megpróbáljuk ahhoz társítani. A Soliloquorban jóval visszafogottabban, de hasonló módon jelenik meg a zeneművészet és a fotográfia. Itt már nem minden vershez kapunk zeneszámot vagy analizálható fotót – csak a szerző által választottakhoz. A logikájára sajnos még nem sikerült rájönnöm. A költő lényegében mindkét esetben Wagner gesamkunstwerk-koncepcióját igyekszik köteteiben újra megvalósítani: a zene, a dal, a költészet és a vizuális művészetek egyesítésére törekszik.

C S E N D

Ha kicsit jobban utánaolvasunk Vecsei H. Miklósnak, egy picit szemezgetünk az interjúiban és a projektjeiben (Sztalker csoport, Sztalker suli, POKET), két kulcsszóval egészen biztosan találkozunk: a színházi ember, valamint a csend fogalmával. Az elsőt talán nem kell magyarázni, hiszen ő maga rá az élő példa; a színházi ember nem csak a művészeti ág egy részével foglalkozik, hanem az egésszel, globálisan. Hasi ugyanúgy színész, mint ahogy író, költő és rendező is. A kötetei kapcsán azonban inkább térnék ki a csendre és annak fontosságára.

Szüntelenül igyekszik felhívni a figyelmünket, hogy a csendeket meg kell őriznünk, és ha már vesznének el, hát vissza kell őket hozni a mindennapjainkba. A POKET zsebkönyv-projekt és a Telekom Csetrekészek-alkalmazása is csökkenteni hivatott az okostelefonok hétköznapjainkban betöltött szerepét.

Az előbbi a papír alapú olvasást akarja népszerűsíteni, utóbbi pedig segít a tudatos jelenlét megfogásában (ami szerintem kicsit paradox, hiszen az egész egy okostelefonon használható applikáció).

Mindenesetre a csend valóban fontos az ember életében. A belső csendet soha sem érhetjük el, hiszen a vérkeringésünk hangját még befogott füllel is halljuk, de képesnek kell lennünk olykor kizárni a külvilágot és csak egy dologra koncentrálni. Ezeket a csendeket, a megállított pillanatokat foglalja versbe a költő. Ha képesek vagyunk az összpontosításra, páratlanul csodálatos vagy éppen mérhetetlenül elszomorító momentumokat élhetünk át: a szerelmünk egyenletes szuszogását, egy elgázolt kislány látványát, a kapcsolatainkban átélt dilemmákat.

Vecsei Miklos 19 Of 23
/ Fotó: Vecsei H. Miklós Hivatalos Facebook-Oldala

Igaz, ami igaz

A versek irodalmi értéke vitatható. Nem rossz versekről van szó, de nem is kiemelkedő szépirodalmi művekről. A kötet megvásárlására várva hallottam egy mellettem álldogáló tizennyolc év körüli lány szájából:

Vajon hány jelenlévőt érdekel maga a kötet, és hányan vannak itt csak az ember miatt?

Ezen felkuncogtam, mert teljesen jogos a felvetés. Az igazság pedig az, hogy szerintem maximum egy tucat embert érdekelt a Soliloquor. A kötetbemutatóra zarándokolók túlnyomó része azért jött, hogy lássa a szerzőt, vagy esetleg váltson vele két szót. Az első verseskötetében foglalt alkotások sokkal olvashatóbbak és érdekesebbek, mint az utóbbiban találhatók. Ez nagy valószínűséggel abból fakad, hogy a Vígszínház megfontolt lassúsággal látványosságot és üzletet csinál a fiatal színészből. Ezt az is alátámasztja, hogy a kötetet csak bizonyos alkalmakkor lehet megvásárolni és a vásárral egybekötött dedikálásoknak hatalmas feneket kerítenek. 

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

Qatar-WC

Hogyan fogadjunk a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra

Már majdnem itt az ideje a világ legrangosabb tornájának – a 2022-es labdarúgó-világbajnokságnak. Az idei év sok újítással jár. Az egyik az, hogy ez az első alkalom, hogy egy közel-keleti ország ad otthont a világbajnokságnak.

alvás pihentető alvás tippek alváshoz egészséges alvás egészséges életmód

Ezeket edd, és ezeket kerüld, ha nem tudsz aludni

Jó alvás nélkül nincsenek jó nappalaink, de még rosszabb, hogy nem lehetünk teljesen egészségesek sem. Sokan szenvednek kialvatlanságban anélkül, hogy foglalkoznának vele, pedig komoly következményei lehetnek, ha hosszútávon nem tudunk megfelelően pihenni.

betegség hírességek hírességek betegségei maria cross halle berry lil wayne tom hanks toni braxton catherine zeta-jones 4

Hírességek, akik krónikus betegséggel élnek

A betegség nem válogat. A következő sztárok mind megvívták a maguk harcát különböző egészségi problémákkal és saját példájukon keresztül bebizonyították, hogy krónikus betegségekkel is lehet együtt élni, mégpedig boldog életet.

liszt gluténmentes liszt liszt fajták liszt típusok zabliszt rizsliszt csicseriborsó liszt kókuszliszt

Ezek a gluténmentes lisztek, ha alternatívákat keresel

A legtöbben fehér lisztet vagy teljes kiőrlésű lisztet használnak a főzéshez, sütéshez. Ezek glutént tartalmaznak, amire néhányan allergiásak, de mindannyiunk emésztőrendszere nehezen birkózik meg vele, emellett pedig egyéb negatív mellékhatásai is vannak.