Kőkeményen üzent a miniszterelnöknek az egykori tévés a napokban kirobbant bérírási botrány kapcsán, amely alapjaiban rengette meg a hazai diplomácia és a média világát. Bár a szellemíró nevetséges, ezerötszáz forintos oldalankénti díjért dolgozott, a kiszivárgott titok olyan láncreakciót indított el, amelynek a legfelsőbb politikai körökben is súlyos következményei lehetnek.
A szövevényes történet a hét elején kezdődött, amikor Bakács Tibor kritikus egy interjúban váratlanul beismerte, hogy éveken át a háttérből irányította egykori kollégája szakmai előmenetelét. A vallomás szerint nemcsak a tévéműsorok alatt segítette fülmonitoron keresztül Csiszár Jenő jelenlegi milánói főkonzult, hanem az egyetemi évei alatt is beugrott helyette, és megírta a diplomamunkáját. A botrány kirobbanása azonnal a figyelem középpontjába sodorta az érintetteket, a legélesebb reakció azonban egy olyan embertől érkezett, aki a bírálóbizottság tagjaként is jól ismerte a leadott anyagot.
A hazai sajtó megkeresésére a szókimondó újságíró elárulta, hogy alapvetően kedveli a nehéz helyzetbe került diplomatát, és egyáltalán nem érti, miért pont most kellett a nyilvánosság elé tárni ezt a régi, eltitkolt ügyet. Véleménye szerint az igazi felelősséget nem a vallomást tevő, anyagi gondokkal küzdő kritikusnál kell keresni, hanem sokkal magasabb állami szinteken. Az indulatos nyilatkozat egy olyan váratlan politikai utalással folytatódott, amely teljesen új megvilágításba helyezte a régi televíziós barátságok megromlását.
Magát a miniszterelnököt vonná felelősségre Havas Henrik a volt televíziós karrierjének tönkretételéért
A kiszivárogtatott titkok kapcsán az egykori műsorvezető egyenesen úgy fogalmazott, hogy magát Orbán Viktort kellene megkérdezni arról, miért tették tönkre szegény Csiszár Jenőt a kinevezésekkel és a politikai játszmákkal. Bár a pontos ok-okozati összefüggéseket nem fejtette ki részletesen, a kijelentés világosan utal arra az ellentmondásos útra, amelyet a szórakoztatóiparból a diplomáciába ejtőernyőző konzul bejárt az elmúlt években. A politikai odamondás mellett azonban a nyilatkozat egy meglepően őszinte, sebezhető pontot is érintett az államvizsgák okozta hatalmas pszichológiai teher kapcsán.
Kapcsolódó cikk
Havas Henrik Orbán Viktorról: „Hogy hihettünk benne? Mocskos hazaáruló vagy” – Nekiment a leköszönő miniszterelnöknek
Havas Henrik csütörtök késő este indulatosan üzent Orbán Viktornak – mezőgazdasági prolifnak nevezte, áruló kombájnvezetőnek, és felelevenített egy közös FTC-meccsre vonatkozó emléket is.
A lapnak adott interjúban a megmondóember bevallotta, hogy a felsőoktatási követelmények és az egyetemi évek lezárása őt magát is lelkileg a végletekig megviselte a maga idejében. Visszaemlékezése szerint az élete legelső komoly pánikrohamai is pontosan az államvizsga-időszak felfokozott stresszéhez köthetők, így pontosan tudja, milyen nyomás nehezedik egy fiatal hallgatóra. Ez a fajta emberi esendőség és a diplomával járó szorongás azonban teljesen más színezetet kapott abban a pillanatban, amikor a bérírás konkrét részletei is a felszínre kerültek a Szegedi Tudományegyetemen.
Hámas osztályzatot adott a siralmas feleletre Havas Henrik a bérírási botrány kellős közepén
Az ügy igazi pikantériáját az adja, hogy a diplomamunka benyújtásakor maga a nyilatkozó újságíró volt a hivatalos bíráló tanár a vizsgabizottságban. Egy korábbi műsorban már felidézte azt a kínos vizsgahelyzetet, amikor a jelöltnek fogalma sem volt a saját dolgozata témájáról, és a tanárok előtt teljesen felkészületlennek, laikusnak bizonyult. A siralmas teljesítmény ellenére végül beírt közepes érdemjegy azonban egy olyan folyosói konfrontációhoz vezetett, amely évtizedekkel később robbantotta fel a magyar médiát.
Kapcsolódó cikk
Havas Henrik elárulta, így találkozott először Mészáros Lőrinccel: „Beértem Felcsútra, és láttam, hogy egy fekete autó követ”
Havas Henrik nem sokkal azután, hogy azt mondta, „a Szabó Zsófiával fémjelzett Digitális Polgári Körök sz*rt se érnek”, elárulta, valójában jó kapcsolatot ápolt a műsorvezetővel.
A vizsga után az árnyékíróként dolgozó Bakács Tibor személyesen kérte számon a bírálón, hogy miért csak egy hármast kapott a véleménye szerint kiválóan összerakott szakdolgozat. A tanári válasz kíméletlenül őszinte volt: a hallgató azt sem tudta, miről van szó a papírokon, és laikus volt az egészhez, mire a kritikus csak annyit válaszolt, hogy ez rendben van, de a szöveget valójában ő írta. Ez az utólag beismert egyetemi csalás így már nemcsak egy ifjúkori botlás, hanem a jelenlegi diplomáciai karrier egyik legsebezhetőbb pontjává nőtte ki magát a hazai közvélemény szemében.
„A lapnak adott interjúban a megmondóember bevallotta, hogy a felsőoktatási követelmények és az egyetemi évek lezárása őt magát is lelkileg a végletekig megviselte a maga idejében” – mutatta be az államvizsga okozta pszichológiai terheket a Szeretlek Magyarország.
A 2026-os esztendő nyarának legbizarrabb médiaügye tökéletesen rávilágít arra, hogyan kísértenek a múlt eltitkolt egyezségei a legmagasabb állami pozíciókban is. Míg az egykori bíráló a miniszterelnöki felelősséget firtatja a kollégája karrierjének tönkretétele miatt, a nyilvánosság egy diplomáciai botrány és egy ezerötszáz forintos bérírási tarifa abszurditásán szórakozik. Az igazi kérdés csupán az marad, hogy a milánói főkonzulátus falai között hogyan lehet majd megmagyarázni ezt a kínos fülmonitoros és szakdolgozatos múltat a jövőbeli nemzetközi partnereknek.
Kapcsolódó cikk









