Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke egy rádióinterjúban részletesen értékelte az egészségügy jelenlegi helyzetét és a 2026-ban felálló új kabinet legsürgetőbb feladatait. Kiemelte, hogy az átalakítások nélkül rendszerbe pumpált évi 500 milliárd forint nyomtalanul tűnne el, mintha vizet öntenének a sivatagba.
A magyar egészségügy évtizedes lemaradásban van. A MOK elnöke úgy látja, hogy a folyamatos működés fenntartása mellett kellene végrehajtani a strukturális reformokat, ami olyan, mintha menet közben próbálnának meg egy autót szerelni. A kockázatközösség elve ma már a gyakorlatban is egyre sérülékenyebb.
A szolidaritás alapjai megrendültek. Korábban a hálapénz jelentette az egyetlen különbséget az ellátásban, ma azonban a magán- és az állami szektor összemosódása teremt teljesen új, egyenlőtlen helyzeteket a kórházak folyosóin. A rendszerszintű egyenlőtlenségek a betegek esélyeit is alapvetően befolyásolják.
Álmos Péter kijelölte a három legfontosabb feladatot a hivatalba lépő kormány számára
A prioritások megállapítása elengedhetetlen. Az elnök szerint a kabinetnek az első 100 napban az alapellátás stabilizálásával, a megelőzési programok kiszélesítésével, valamint egy teljesen új irányítási struktúra felépítésével kell kiemelten foglalkoznia. A háziorvosi praxisok üresedése azonnali beavatkozást követel a vezetéstől.
A pénzügyi hiány mértéke történelmi léptékű. A számítások azt mutatják, hogy ha a finanszírozás követte volna a 2005-ös GDP-arányos szintet, akkor ma mintegy 6 e000 milliárd forinttal több forrás állna rendelkezésre a kórházakban. Az évi 500 milliárd forintos többletigény csak a túléléshez elegendő.
A kamara elnöke szerint az orvosbárók jelenléte akadályozza a minőségi munkavégzést
Az új rendszerben torz modell alakult ki. Egyes nagy intézményekben az orvosok az állami várólisták helyett azonnali műtéteket kínálnak a saját magánklinikájukon, ami teljesen ellentmond az egyetemi és állami ellátás eredeti, esélyegyenlőséget biztosító alapelveinek. A csípőprotézis-műtéteknél ez a gyakorlat már teljesen beépült a mindennapokba.
Kapcsolódó cikk
Megtalálták az Orbán-kormány eltitkolt egészségügyi hiányát: Ennyi pénzből mentik meg a kórházi klímákat a nyári leállástól
Több mint hárommilliárd forintos azonnali gyorssegéllyel próbálja megmenteni az összeomlástól a hazai kórházak elavult hűtőrendszereit az új kormányzat. A csütörtöki bejelentés azonban egy olyan eltitkolt, súlyos költségvetési hiányt is a felszínre hozott, amely valósággal sokkolta az egészségügyi ágazat szereplőit.
A hatalommal való visszaélés mindennapos. A MOK határozottan fellép az úgynevezett orvosoligarchák ellen, akik a monopolhelyzetük megőrzése érdekében nem osztják meg a tudásukat a fiatalokkal, és sok esetben a saját anyagi érdekeik szerint irányítják a betegutakat a kórházakban. A szakmai rátermettség helyett sokszor a feltétlen lojalitás dominált a kinevezéseknél.
„Gyakorlatilag azt mondta egy kollégánknak, akinek a gyermekének daganata volt, hogy akkor műti meg, hogyha az osztályának egy részét a báró úr betegei számára átengedi...” – elevenített fel egy sokkoló esetet a kamara elnöke.
A kórházbezárások kérdése egyre aktuálisabb. A szakember pontosította a korábbi szavait, és kifejtette, hogy a meglévő orvosi állománnyal a jelenlegi szerkezet fenntarthatatlan, ezért a profilváltások célja nem a spórolás, hanem a biztonságos minőség elérése. A kórházi adósságok újratermelődése és a szűrőprogramok elmaradása miatt a társadalomnak türelmesnek kell lennie a ciklus végéig.
Kapcsolódó cikk
„Vétójog az egészségügynek, igazságügynek, oktatásnak és pénzügynek” – megjelent a rendelet, amelyből kiderül, hogyan osztotta el Magyar Péter a hatalmat a miniszterei között
Szerdán este megjelent, csütörtökön hatályba lépett a 62 oldalas kormányrendelet, amely szabályozza a Tisza-kormány minisztereinek feladatköreit. A legfontosabb újítás: négy miniszter vétójogot kap a jogszabályok előkészítésénél.
