Talán, már el is feledtük, milyen gyereknek lenni. Nem emlékszünk arra, milyen félelmetes az első iskolai nap, egy új közeg, egy fellépés vagy az ágyunk alatt bujkáló szörny. Az ehhez hasonló események, illetve a családi életben bekövetkező fordulatok és egyéb megpróbáltatások sokszor szorongást váltanak ki a gyermekekből. Ennek felismerése és korrigálása azonban igen nehéz lehet. Deliága Éva gyermekpszichológussal, a Mit kezdjünk a szorongással? című kötet szerzőjével beszélgettem új könyvéről. Valamint arról, hogyan lehet mégis megfelelően kezelni ezeket a helyzeteket és végleg leszámolni a nemcsak a gyerekeket, de sokszor a felnőtteket is sújtó szorongás érzetével.

ContextUs: Az első könyved témája az akaratosság volt, a másodiké a szorongás. Miért pont ezt a témát választottad?

Több mint 15 éve praktizálok gyermekpszichológusként. Könyveimben igyekeztem összefoglalni mindazt a gyakorlatias tudást, melyre úgy gondolom, hogy a legtöbb szülőnek szüksége lehet a gyermeknevelés során. A fiatalokra jellemző dac természetes életkori sajátosság, ami azonban gyakran elhúzódik, és még 6-9 éves korban is nehézséget jelenthet.

Válás, nevelés, iskolarendszer – Deliága Éva pszichológus a mai gyerekekről – Interjú

Igen, tartom. Szonjáék családja azért is különleges, mert a körülbelül két évig tartó együttműködésünk után is történt azóta újbóli kapcsolatfelvétel. Egyrészt a könyv megjelenése okán, hiszen az ő engedélyükkel és beleegyezésükkel írtam az esettanulmányt, valamint egy fontos életesemény kapcsán kérték ki a véleményemet újból.

Így az első könyv témaválasztása ezt a területet öleli fel. Hasonlóan gyakori és fontos téma a gyermeki félelem, szorongás, hiszen ezzel is szinte minden szülő kénytelen szembesülni. Ennek feloldása létfontosságú. Ez biztosítja, hogy a gyermek érzelmi biztonságban fejlődhessen a családjában.

ContextUs: Az előszóban hangsúlyoztad, hogy a tapasztalataid is késztettek a könyv megírására. Milyen konkrét szorongással kapcsolatos helyzettel találkoztál esetleg a gyerekeid esetében, amire azt mondtad, ezt mindenképp meg kell írni?

Vannak olyan természetes gyermeki félelmek, melyek adott életkorban jelennek meg. Ilyen lehet a sötéttől vagy a hangos zajtól való félelem. Gyakori még az orvosi, vagy bármilyen újszerű, idegen helyzettől való ijedtség is. A családomban lévő két gyermek nagyon különböző ebből a szempontból. A nagy semmitől sem fél, és könnyen alkalmazkodik új helyzetekhez. A kicsi azonban szorongóbb alkat. Ahogy a családban viccelődve mondani szoktuk: a nagyot kilőhetnénk a Holdra. Ha lenne mit ennie, lenne hol aludnia és lenne wifi, egy cseppet sem zavartatná magát.

Szorongas Borito
Deliága Éva: Mit Kezdjünk A Szorongással? / Fotó: Deliága Éva Hivatalos Blogja

A kicsit azonban még arra sem lehet rávenni, hogy elmenjen edzésre, ha nincs ott barátja vagy nem ismer valakit. A helyzet szokatlansága, az újfajta elvárások, az idegen közeg keltette szorongás húzódik a háttérben, így ezzel nekünk is foglalkoznunk kellett.

ContextUs: Térjünk rá egy picit a könyv tartalmára is, hiszen rengeteg érdekes témáról és szituációról írsz. Például bemutatod a szorongást mint személyiségjegyet. Előfordulhat, hogy a gyerekek genetikailag hordozzák magukban ezeket a hajlamokat?

Vannak szorongásra hajlamosabb felnőttek és kevésbé aggodalmaskodók is. A szülőknek érdemes magukat is megnézni ilyen szempontból, és visszagondolniuk saját gyermekkorukra.

A csecsemők temperamentuma első perctől kezdve jelen van, melyre ráépül aztán a személyiség.

Bio-pszicho-szociális folyamatról van szó. A biológiai, öröklött sajátosságok feltétlenül megjelennek, kiegészülve a tanultakkal melyek az adott környezetben változatos módon jelenhetnek meg. Arról is említést teszek a könyvben, hogy a szorongás nem pusztán rossz dolog, amitől meg kell szabadulni. Egy bizonyos enyhe foka segít készenlétbe helyezni magunkat és támogatja a stresszel való megküzdést. 

ContextUs: A 21. században különösen égetővé vált az önmegvalósítás kérdése, ezzel nem csak a gyerekek, de a felnőttek is küzdenek. A szorongás milyen összefüggésben lehet ezzel?

Szorongás lehet debilizáló, gátló hatású is. Olyankor a személy nem tudja megmutatni, kifejezni, ami benne van, hanyatlik a teljesítménye. A szorongás optimális szintjére van szükség ahhoz, hogy ne félvállról vegyük az adott megmérettetést, de ne is gyökerezzen földbe a lábunk, mikor meg kéne mutatni, mit tudunk. A kisgyerekek életében ilyen lehet egy szerepléses helyzet, mely lámpalázzal jár.

Deliaga Eva 01
Deliága Éva: Mit Kezdjünk A Szorongással? / Fotó: Pöttyöslabda

Lovász Hajnalka, meseíró kolléganőm ügyesen szőtte bele a zokni oroszlán, Zokorlán kalandjaiba azt a részt, mikor nem sikerül megmutatni a tudományát, mert annyira izgul. Erre a problémára is találhat feloldást az olvasó a könyvben. Az önmegvalósítás tehát lehetséges: ám csak akkor, ha sikerül kordában tartani a szorongást.

ContextUs: A szorongás kialakulása gyakran valamilyen nagyobb változásra vezethető vissza, mondjuk intézményváltásra, egy új közösségre vagy családon belüli problémára. De előfordulhat-e, hogy ezek az érzések akár csak évekkel később jönnek elő?

Szorongás alatt diffúz negatív érzelmeket, nem konkrét dolgoktól való félelmet értünk. Általában emiatt ebben nem is egy, hanem több kiváltó, nehezen megfogalmazható ok is szerepet játszik.

Intézményváltáskor megjelenik az ismeretlentől való félelem és a közösségbe való beilleszkedés vágya.

Általában ezek a nehézségek idővel enyhülnek. Ha a probléma később jelentkezik, akkor érdemes feltárni az okokat, hiszen a nagyobb változás önmagában nem magyarázza a szorongás kialakulását. Tény, hogy sok egyszerre történő fordulattal nehezebb megküzdeni.

ContextUs: Te mit tartasz ilyenkor helyénvalónak: a helyzetben való megmaradást és problémákkal való megküzdést, vagy inkább az azokból való kilépést?

Minden helyzet egyedi, így mérlegelni kell az előzményeket és a kontextust. Nem szabad, hogy csak elméleti megfontolások, elvek alapján döntsünk. A szülő elsődleges feladata megvédeni a gyermekét a rá nehezedő kezelhetetlen tehertől. Nincsenek sablon megoldások. Egyik esetben helyes döntés lehet a helyzetben maradni. Ekkor azonban elképzelhető, hogy valamilyen támogatásra, valamilyen pluszra van szüksége a gyermeknek. Más esetben jó megoldás lehet a váltás, ha többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült megjavítani a helyzetet.

ContextUs: A könyvben említed, hogy sokszor nehéz megítélni a problémák súlyosságát, mert a gyerekek nem mondanak el mindent, vagy bizonyos dolgok nem tudatosulnak bennük. Volt már olyan, hogy tévesen állítottál fel egy diagnózist?

Tanácsadó munkám során nem állítok fel diagnózist, inkább hipotézisekkel dolgozom. Ám ezeket minden esetben a szülőkkel közösen együtt gondolkodva hozom létre.

Ez inkább a helyzet pillanatnyi megértését tükrözi és rugalmasan módosítható.

A gyermekekkel végzett munkában valóban fontos, hogy ne csak a gyermek szóbeli közléseire támaszkodjunk. A rajzok és a szerepjátékban kifejezett tartalmak sokszor kiegészítik azt a képet, ami a szülők és a gyermek elmeséléséből kiderült.

ContextUs: Melyek azok a tünetek, esetek, amikkel a leggyakrabban találkozol?

Egyfelől sokszor van jelen valamilyen krízis a család életében, mint válás, krónikus betegség vagy haláleset. A másik fajta megkeresésénél a gyermek problémája régebb óta fennáll és a tünetek súlyossága sarkallja a szülőt szakember felkeresésére. Ilyen tünet lehet például a viselkedészavar, éjszakai rémálmok, alacsony önértékelés.

ContextUs: Mit gondolsz, miért pont ezekkel a problémákkal fordulnak hozzád a legtöbben?

A szülőkben ott a segítő szándék, hogy segítsenek gyermeküknek. Ha a gyermek nem érzi jól magát a bőrében, és a szülő kifogyott az ötletekből, hogyan támogathatná őt még jobban, akkor szokott a következő lépés lenni a szakember felkeresése.

ContextUs: Ha jobban belegondolunk, minden embernek vannak félelmei, aggodalmai. Emlékszel olyan gyerekkori, szorongással kapcsolatos történetre, amivel sikeresen megbirkóztál?

Emlékszem, hogy általános iskolás koromban féltem attól, hogy csúfolni fognak a szemüvegem miatt. Nem gyakran, de előfordult ilyen. Akkoriban nem voltak meg az eszközeim arra, hogy ezzel megbirkózzak. Elviseltem, magamban tartottam és aggasztott. Azonban sejthető, hogy rosszabb, ha egy kisgyerek magára marad a félelmeivel.

Bájos kis zokniállatokkal a gyermeki daccal szemben – Interjú Deliága Éva gyermekpszichológussal

A gimnáziumi éveim alatt, 1995-1999 között alkalmam nyílt pszichológiát tanulni a nemzetközi érettségi program keretei között, így 16 éves koromtól kezdve, már rendszeresen az életem részévé vált a pszichológia, először mint tantárgy. Korábban is humán érdeklődésű voltam, így ez a fakultáció minden volt számomra, egyfajta ötvözete mindannak, ami addig is érdekelt.

A könyvből a szülők az értő figyelem, az empatikus visszajelzés és a példamutatás módszereire is javaslatokat kaphatnak. Ezek fontosak, hogy biztosan felismerjék és támogatni tudják gyermeküket, ha szorongáskeltő helyzetbe kerül.

ContextUs: Hogyan birkóztál meg ezekkel?

Igazság szerint csak kibírtam valahogy. Kikerült ez a dolog a többi gyerek figyelmének fókuszából, egy idő után már nem volt téma. Azért amint lehetett kontaktlencsére váltottam. A fiam azonban szemüveges lett, így rendkívül fogok figyelni arra, hogy őt tudjam segíteni majd, ha hasonló helyzetbe kerülne.

ContextUs: Több év tapasztalat után rengeteg esettel, problémával találkozhattál. Ha újrakezdhetnéd a gyereknevelést, te min változtatnál?

A gyermeknevelés vagy inkább a gyermekkel való együttélés folyamatos kihívás. Arra igyekszem figyelni, hogy minél jobban megértsem a gyerekek nézőpontját és a legtöbb helyzetben türelmes tudjak lenni velük.

CV

Deliága Éva gyermekpszichológus 2004, okleveles pszichológus diplomája megszerzése óta foglalkozik gyermekekkel és családjaikkal. Szakmai munkája során dolgozott hátrányos helyzetű, deviáns kamaszokkal, nehéz élethelyzetben lévő családok kiskorú gyermekeivel. Több mint 9 évig dolgozott óvodában. Számtalan alkalommal működött együtt családsegítő, pedagógus, gyermekpszichiáter, neurológus, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus kollégákkal. Szemlélete családközpontú, a szülőkkel folytatott hatékony együttműködés a kulcsa a gyermek pszichés egészségének helyreállításához. 2009 óta magánrendelés keretei között fogad pácienseket. Lovász Hajnalkával karöltve a Mit kezdjünk az akaratossággal című könyv szerzője. Tavaly a HVG Könyvek gondozásában jelent meg kötete Ketten háromfelé címmel. Idén látott napvilágot új könyve, a Mit kezdjünk a szorongással?

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

Qatar-WC

Hogyan fogadjunk a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra

Már majdnem itt az ideje a világ legrangosabb tornájának – a 2022-es labdarúgó-világbajnokságnak. Az idei év sok újítással jár. Az egyik az, hogy ez az első alkalom, hogy egy közel-keleti ország ad otthont a világbajnokságnak.

alvás pihentető alvás tippek alváshoz egészséges alvás egészséges életmód

Ezeket edd, és ezeket kerüld, ha nem tudsz aludni

Jó alvás nélkül nincsenek jó nappalaink, de még rosszabb, hogy nem lehetünk teljesen egészségesek sem. Sokan szenvednek kialvatlanságban anélkül, hogy foglalkoznának vele, pedig komoly következményei lehetnek, ha hosszútávon nem tudunk megfelelően pihenni.

betegség hírességek hírességek betegségei maria cross halle berry lil wayne tom hanks toni braxton catherine zeta-jones 4

Hírességek, akik krónikus betegséggel élnek

A betegség nem válogat. A következő sztárok mind megvívták a maguk harcát különböző egészségi problémákkal és saját példájukon keresztül bebizonyították, hogy krónikus betegségekkel is lehet együtt élni, mégpedig boldog életet.

liszt gluténmentes liszt liszt fajták liszt típusok zabliszt rizsliszt csicseriborsó liszt kókuszliszt

Ezek a gluténmentes lisztek, ha alternatívákat keresel

A legtöbben fehér lisztet vagy teljes kiőrlésű lisztet használnak a főzéshez, sütéshez. Ezek glutént tartalmaznak, amire néhányan allergiásak, de mindannyiunk emésztőrendszere nehezen birkózik meg vele, emellett pedig egyéb negatív mellékhatásai is vannak.