Ónodi Eszter narrálásával, amerikai mintára készült, a romákkal szembeni megkülönböztetést bemutató rajzfilmet készített a Rosa Parks Alapítvány.

Generációról-generációra

A magyar film alaptézise: miként öröklődnek a rendszerből fakadó hátrányok generációról-generációra? Az animáció alapötletét az Egyesült Államokban a feketékkel szembeni rendszerszintű rasszizmusról készült animációs film adta, ami hamar több milliós nézettséget ért el.

Miért nehezebb a roma gyerekek élete? (Systemic racism against the Roma in Hungary)

A magyar film ötletét az Egyesült Államokban a feketékkel szembeni rendszerszintű rasszizmusról (systemic racism) készült animációs film adta, ami Amerikában...

A magyarországi romákról szóló animációs film – az amerikaihoz hasonlóan – történelmi kontextusba helyezve teszi érthetővé a romák társadalmi kirekesztésének mozgatórugóit. Ezen keresztül érthetővé válik, hogy miért szenvednek hátrányt a romák a mai napig az oktatásban, vagy a lakhatáson át a foglalkoztatásban, vagy épp az egészségügyi ellátásban, és miért élnek sokkal sokkal nagyobb arányban mélyszegénységben, mint nem roma honfitársaik.

Mit tehetünk egyéni szinten?

A film két gyerek és felmenői életén keresztül, Ónodi Eszter narrálásával mutatja be, hogy miért egészen mások már a születésük pillanatában egy roma és egy nem roma gyerek életpálya-kilátásai. Szemlélteti, hogy az iskolarendszertől kezdve a munkaerőpiacon át egészen a lakhatásig, az élet minden területén jellemzően előítéletesség és a cigányságról alkotott hamis elképzelések sora kíséri a romák társadalmi boldogulását. Kegye Adél, a filmet jegyző alapítvány munkatársa szerint nemcsak társadalmi dráma, de gazdasági értelemben is komoly veszteség, hogy a kirekesztés és a rendszerszintű diszkrimináció a hátrányos helyzetű roma fiataloktól elveszi annak esélyét, hogy például az oktatáson keresztül jobb életet teremthessenek maguknak.

Romak Eloiteletesseg Roma Holokauszt Animacio Rosa Parks Alapitvany
/ Fotó: Rosa Parks Alapítvány

A HVG beszámolójából kiderül, hogy a film készítésébe sokan és sokféle önkéntes munkát tettek bele. Az oktatóvideó megvalósulását józsefvárosi Láthatatlan Tanodát működtető, az együttneveléshez szükséges oktatási fejlesztéseket kidolgozó és oktatási jogsértésekkel foglalkozó Rosa Parks Alapítvány támogatta. Az animációt Kiss Melinda, a Metropolitan Egyetem Animáció és Média Design Tanszék docense készítette, a szöveg Kende Ágnes, a Rosa Parks Alapítvány oktatáskutatójának munkája. 

A társadalom zöme egyénileg valójában tehetetlen, hiszen nem mélybe akar nyomni másokat, hanem jót akar a saját gyerekeinek. Abban viszont hiszünk, hogy a megértés közelebb visz az elfogadáshoz. Azt reméljük, hogy aki megnézi a filmet, az legalább egy kicsit fogékonyabbá válik a jó irányba mutató állami vagy civil kezdeményezésekkel szemben. Most nagyon messze vagyunk ezektől, de ez egy olyan út, amin előbb-utóbb végig fogunk menni, és fontos, hogy legyen befogadókészség a társadalom oldalán

Kende Ágnes hangsúlyozza, hogy nem azért csinálták a filmet, hogy lelkiismeret-furdalást ébresszenek az emberekben. 

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

idojaras elorejelzes 2024 aprilis sarkvideki hideg

Érkezik az év hidegfrontja, hó is eshet

Sarkvidéki hideg zúdul az afrikai melegre, jövő hétfőről keddre helyenként 25 fokot zuhanhat a hőmérséklet, és komoly viharok alakulhatnak ki, a hegyekben havazás sem kizárt.

nyugdijkorhatar 2024 nyugdij nyugdijas nyugdij utalas 2024

Tényleg csak 70 évesen mehetünk nyugdíjba? Itt a nyugdíjszakártő válasza

A világ egyik nagy vagyonkezelő cége arra figyelmeztette a munkavállalókat, hogy ne számítsanak arra, hogy kényelmesen nyugdíjba tudnak vonulni a hatvanas éveikben, hanem meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt akár 70 évre, mert az emberek sokkal tovább élnek, mint korábban, és kevesebb fiatal kép be a munkaerőpiacra.