Hústermesztés – jó eséllyel a jövőben egyre gyakrabban fog előkerülni ez a most még furcsán csengő szóösszetétel. 

Az élelmiszeripar egyik jelentős mérföldköve

Az amerikai Eat Just cég mesterséges módon előállított csirkefalatkái lettek az első olyan mesterséges módon, élőállatok leölése nélkül előállított húskészítmények, amelyek emberi fogyasztását engedélyezték, írja a The Guardian. A szingapúri élelmiszerhatóság döntése mérföldkőnek számít az élelmiszeripar fejlődésében. Ez az engedély ugyanis utat nyit ahhoz, hogy a jövőben állatok megölése nélkül további cégek is széles körben előállíthassanak húsipari termékeket.

Mesterseges Csirkehus Szingapur
Csirkefalatok / Fotó: Hampton Creek/Eat Just

Már jelenleg is több tucat cég dolgozik azon, hogy mesterségesen állítson elő csirke-, marha- és sertéshúst a túlnépesedett bolygó ellátását, a klímakatasztrófát és a hormonmentes, tiszta húskészítményeket szem előtt tartva. 

Az Eat Just csirkehúsa 1200 literes bioreaktorban készült. A sejtbankokból (például élő állatok biopsziája révén) származó sejteket növényi alapú tápoldattal kezelik, ehhez még szarvasmarha-embriókból kinyert vérsavót adnak. A jövőben az a cél, hogy kizárólag növényi eredetű anyagokkal dolgozzanak. A kis mennyiségű termelés miatt az eljárás még fajlagosan jóval drágább, mint a hagyományos, nagyüzemi csirkehús előállítási költsége, de a mennyiség növelésével az egységnyi költségek is csökkenni fognak.

Kapcsolódó cikk

Már számos tanulmány igazolta, hogy a fejlett országokban az emberek az egészségesnél sokkal több húst fogyasztanak, ráadásul a húsipar környezetterhelése a bolygó számára sem fenntartható. A kutatások szerint az egyéni húsfogyasztás csökkentésével tehetünk a legtöbbet a klímakatasztrófa megelőzéséért – ahogyan a Dalai Lama is teszi.  

Előnyök és kihívások

A mesterséges húst készítő vállalatok úgy látják, hogy ez a fajta húspótló lehet az, amely meggyőzi a megrögzött húsfogyasztókat arról, hogy ideje fenntarthatóbb megoldással élni. A vegán diéta vagy az alga nem való mindenkinek, a vegetáriánus helyettesítő termékek pedig gyakran nem adják vissza az igazi húsok állagát és ízét. A laborkörülmények között előállított húsoknál nem áll fenn bakteriális fertőzés, nem kezelik antibiotikumokkal és hormonokkal, ahogyan a haszonállatokat. A nagyüzemi termelés beindulásával a technológiának már jóval alacsonyabb lesz a környezetterhelése és vízfelhasználása, mint a hagyományos ipari állattenyésztésnek. 

Josh Tetrick, az Eat Just munkatársa szerint az egyik legnagyobb kihívás a fogyasztók a mesterséges hússal szembeni ellenérzéseinek eloszlatása lesz. Valamint minden egyes országban, ahol forgalmazni szeretnék a termékeiket, meg kell kapniuk a szükséges engedélyeket. 

Az AT Kearney tanácsadócég szerint 2040-ben az elfogyasztott húsok nagyobb részéhez már nem kell állatokat elpusztítani. Az, hogy Szingapúrban 2020-ban elkezdődött a mesterséges húsok éttermi árusítása, további fejlett országokban is felgyorsíthatja a folyamatokat. Az egyesült államokbeli Good Food Institute úgy véli, hogy a jövő élelmiszeriparáért folyó „űrverseny” megkezdődött. Ugyanakkor állítják, nem valószínű, hogy a „termesztett” hús néhány éven belül teljesen megszokottá válik, csak miután az előállítás költsége alacsonyabb lesz, mint a hagyományos húsoké.

Kapcsolódó cikk

Hsin Huang, a világ húsipari vállalalatait képviselő szervezet, a Nemzetközi Húsipari Titkárság főtitkára egyetértett abban, hogy jelentős mérföldkő a mesterséges hús értékesítése, és érdekes lesz a két szegmens piaci versenye. Hozzátette azonban, hogy világszerte jelenleg egymilliárd szegény ember megélhetését jelenti az állattenyésztés. 

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

9 élelmiszer, amit helytelenül mosunk meg

Akik törődnek az egészségükkel, tudják, hogy mennyire fontos megmosni fogyasztás előtt az egyes élelmiszereket. Ez pedig elég egyszerűnek tűnik: csak kinyitod a csapot, és ráengeded a vizet az élelmiszerre.