A The Guardian kérésére ismertette kedvenc jogi témájú könyveit David Lammy képviselő a Black Lives Matter mozgalom kapcsán.
Nem csak amerikai, hanem globális probléma
Nemrég Johnny Depp pere kapcsán beszámoltunk arról, hogy az angliai Védőügyvédek Szövetsége szerint egészen elképesztő mennyiségű, félmilliós nagyságrendben halasztottak el tárgyalásra váró bírósági ügyeket az Egyesült Királyságban. Ezt nevezte meg az igazságszolgáltatás egyik legnagyobb problémájaként David Lammy Munkáspárti képviselő is, aki a The Guardian felkérésére kiválasztotta a legjobb könyveket, amelyek középpontjában az igazságszolgáltatás áll.
„2016-ban Michelle Alexander jogász-író azt állította, hogy Michael Brown meggyilkolása (a fekete rendőrök elől menekülő kamaszt 2014-ben terítette le egy rendőrtiszt több lövéssel Ferguson városában) fordulópontot fog jelenteni. Ha mégsem, az azt jelenti, hogy a jogászok nem dolgoztak jól. Alig két hónappal George Floyd halála után a Black Lives Matter mozgalom a történelem legnagyobb tüntetéssorozatává nőtte ki magát, de még mindig nem egészen világos, hogy valóban fordulópontot jelent-e” – írja a 48 éves, a Harvardon jogi diplomát szerzett fekete, brit parlamenti képviselő.
Hollywood kudarcot vallott a rendőrség realisztikus ábrázolásában – vajon képes lesz váltani?
Korábban már írtunk arról, hogy mit tehet a zeneipar a rasszizmus ellen vagy milyen irodalmi alkotásokból tájékozódhatunk a rasszizmus témájában. Dr. Robin DiAngelo személyiségfejlesztő, paradigmaváltó kötetét is ajánlottuk, de bemutattuk azt is, hogy a többségi társadalom számára hogyan lehet egyszerű, hétköznapi példák segítségével megértetni a faji alapú diszkriminációt.
Szerinte ismét nyilvánvalóvá vált, hogy az igazságszolgáltatásban faji alapon tekintenek bűnösnek embereket, ami a bebörtönzöttek aránytalan faji összetételében érhető tetten. Ez a jelenség Alexander The New Jim Crow (Az új Jim Crow) című kötetének is a tárgya.
Az amerikai polgárháború után sorozatban meghozott ún. Jim Crow-törvények – az „elkülönítve, de egyenlően” elv alapján – szegregálták a feketéket és a mai tömeges bebörtönzéseknek is alapot teremtettek a déli államokban. Ma háromból egy fekete gyanúsított kerül börtönbe.
Az igazságszolgáltatás és faji alapú megkülönböztetés kapcsolata azonban nem kizárólag az Egyesült Államok problémája. Justin Healey szerkesztette az Indigenous People and Criminal Justice (A bennszülöttek és az igazságszolgáltatás) című kötetet, amely az ausztrál bebörtönzéseket vizsgálja. Az aboriginalok közül, akik a társadalom mindössze 3%-át teszik ki, az ausztrál fogvatartottak aránytalanul magas hányada, 27%-a kerül ki.
Több tízezer büntetőügyben évek óta várnak ítéletre
A koronavírus-járvány legszigorúbb intézkedései közé tartozott, hogy Angliában és Wales-ben a fogvatartottaknak naponta 23 órát kellett cellájukban tölteni. Ezalatt nem tartottak számukra foglalkozásokat és látogatókat sem fogadhattak. Magyarországon a mai napig nem fogadhatnak látogatókat a börtönökben a rabok. Szinte Charles Dickens Örökösök (Bleak House) című, 1852-től folytatásokban publikált regénye elevenedett volna meg napjainkban, amelyben a hanyatló brit igazságszolgáltatás szatirikus portréját rajzolja meg. A képviselő szerint az elmúlt egy évtizedben az Igazságügyi tárca költségvetése reálértéken negyedével csökkent, ez is okozza a rengeteg elmaradást.
Ideje teret adni a fekete és homoszexuális rendőröknek is – Kevin Maxwell rendőrtiszti élményeiről mesél
Kevin Maxwell éveken keresztül dolgozott rendőrként, ám nemrégiben fel kellett adnia az állását származása folytán. Valamiért belénk van ivódva, hogy feketék és homoszexuálisok nem tölthetnek be ilyen komoly tisztségeket, de mégis miért? Maxwell nem hagyta annyiban a dolgot, és elhatározta, hogy könyvet ír a tapasztalatairól. Az elbeszélés lényege nem az, hogy áldozatként mutassa be magát.
Walter McMilliant halálra ítélték egy fehér nő megölésének vádjával 1988-ban, Alabamában. Mire az ítéletét megsemmisítették, a férfi már hat évet leült. Just Mercy című memoárjában Bryan Stevenson mondja el McMillian történetét, és felidézi kezdő jogászként megtapasztalt küzdelmeit az igazságszolgáltatás rendszerén belül.
Noha A brit igazságszolgáltatásban nincs halálbüntetés, annyi ügy vár tárgyalásra, hogy a vádlottak több időt töltenek előzetes letartóztatásban, mint amennyi a számukra maximálisan kiszabható börtönbüntetés lenne.
A The Secret Barrister (A névtelen ügyvéd) anonimitásba burkolózó büntetőügyekkel foglalkozó szerzője az igazságszolgáltatás súlyos hibáit részletezi. A kezdő jogászok gyakran egészen elképesztő körülmények között kénytelenek dolgozni szintén az évtizedes megszorítások eredményeképpen.
A demokraták elkészítették a rendőrségi reformról szóló törvényjavaslatukat
Az országos méretűvé szélesedett Black Lives Matter mozgalom tüntetéseire való tekintettel a demokrata párti képviselők június 8-án közzé tették a rendőrség működésére vonatkozó jogszabály-módosításukat. A módosításokra azért van szükség, mert az utóbbi időben több afroamerikai személy hunyt el a rendőrség brutalitása és túlkapásai miatt.
Ha nem támogatjuk ezeket a szakembereket, azzal a társadalom azon részétől vonjuk meg a támogatást, akik az ő munkájukra szorulnak rá, jelzi Lammy. A Black Lives Matter nyomán pedig nem kérdés, mely közösség fogja a rövidebbet húzni emiatt.
