Ne beszélj, zenélj! A zene univerzális nyelv, amit a világon mindenhol értenek.  Az pedig, hogy ez a csoda hol történik meg, tulajdonképpen mindegy. Egy klubban. Egy zsúfolt próbateremben. Vagy egy fesztivál nagyszínpadán. Ezek között a különbség viszont óriási lehet. Pontokba is szedtük, miért jobbak a klubkoncertek a fesztiválkoncerteknél.

Megfelelő körökben

Ghostpoet: Senki sem szereti, ha versmondás közben zavarják – Kritika

Teljesen érthető reakció volt ez a pofátlan viselkedésre. Néhányan helyrerakták az illetlenül viselkedő lányokat, akik végül távoztak az első sorból. Ezután a közönség tapssal és hangos dübörgéssel visszahívta a zenészeket. Folytatódhatott a koncert. A tanár bácsi rendet tesz Mikor Ejimiwe visszajött, elmagyarázta a közönségnek, hogy a legjobbat akarja kihozni magából, hogy szuper show-t csináljon nekünk, ami nem megy, ha közben az orra előtt folyamatosan beszélgetnek.

Egy klubkoncert emberibb és meghittebb, mint szinte bármi a világon. Egy kisebb vagy nagyobb teremben összegyűlnek azok az emberek, akik szeretik és értékelik az elő zenét. Hasonló érdeklődésűek jönnek össze, akik az adott bandát kedvelik. Támogatják őket jelenlétükkel és azzal, hogy megvásárolják a jegyet egy-egy fellépésükre.

A zenészeket egy klubkoncerten emberi közelségből figyelheted minden tisztelettel. Nem úgy, mint egy fesztiválon, ahol elveszel az „embertengerben”, miközben egy kivetítőt pásztázol, ahol az énekes a színpadon akkora, mint a szélvédődre ragadt kis bogár.

Közben te jómagad olyanokkal töltöd az idődet, akiknek nem is jelent semmit, ami azokban a pillanatokban történik.

Izzasztó boldogtalanság

Algiers az A38 Hajón: A kicsit maguknak való gospel-punkok – Kritika

Először látogatott Magyarországra az Algiers, hogy az A38 Hajó színpadán bemutassa, mi is az a gospel-punk. A négytagú zenekar január 29-én érkezett Budapestre második, The Underside of Power lemezük promózásának céljából. All power to the people – hirdeti a zenekar mottóját a színpadra, a dobok fölé kifeszített plakát.

Az esti órákban a leghangulatosabb egy koncert. Képzeljük el napsütésben, ahogy Nick Cave majd belehal Do you love me című számának éneklésébe. Vannak dolgok, amelyek összeegyeztethetetlenek egymással.

Hihetetlenül kiábrándító forró hőségben például egy számot hallgatni a halálról, veszteségről, vagyis az élet kevésbé derűs és kemény oldaláról, mialatt a nap derűsen süt le ránk.

Közben meg vadidegenek épp visítozva kenik be egymást festékkel, ünneplik az életet, miért ne alapon. Így egyszerűen nem működik, valahogy elveszti a varázsát.  De szerencsére ilyen eset az őszi-téli időszakban a zenei klubokban nem fordulhat elő.

Merre keresselek?

Szélsőjobboldali támadások kereszttüzében Berlin ikonikus techno klubja

A szélsőjobboldali párt a klub nyitvatartási idejének csökkentésével szándékozik drogmentessé tenni a helyet, figyelembe véve, ugye, a “természetes bioritmust” is. Nincs szó azonban kedves aggódásról. A Berghain az AfD állítása szerint olyan hely, ahol felelőtlenség uralkodik, és teljesen hiányoznak a biztonsági rendszerek. A személyzet tagjai pedig szerintük unintelligens és idétlen fontoskodók.

Nem tévedhetsz el egy teremben, miközben a barátaidat keresed. Ha megbeszélitek, hogy találkoztok a pultnál, abból valószínűleg egyetlen egy lesz az adott helyiségben. Nem pedig minimum három, azok is több száz méterre egymástól.

Visszaszámlálás indul

Nagyszabású rendezvénnyel nyit újra Budapest legendás helye, a Metro Klub

Az erzsébetvárosi Dohány utcában, a 22-24. szám alatt található épületben a nyitóbulin fellép Revolution, Dj Nash, a New Dance World Hiphop Dance School, és lesz fürdőruha- és fehérnemű-bemutató is – közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel. A Metro Klub szecessziós stílusban tervezett épülete 1908-ban nyílt meg Európa egyik legnagyobb gyerekjáték-áruházaként, majd mintegy fél évszázaddal később alakult át szórakozóhellyé.

Az idődet azzal sem vesztegeted, hogy helyszínek között rohangálsz. Fesztiválon simán előfordul, hogy mire odaérsz és jobb esetben nem fulladtál bele a porba, már javában elkezdődött, amire vártál. A fejedben pedig máris az jár, oké itt vagyok, de nemsokára indulnom kell. Tehát nem mész előre és nem verekszed át magad egy csomó emberen. Előre tervezel, hiszen a kijutás is sok időt vesz el. Így hátul maradsz, ahonnan rosszul szól és még az élmény sem az igazi. Ez a probléma sem létezik egy klubkoncerten.

Ez fontos, ne zavarj

A Place to Bury Strangers: Amikor három órát konstans zajban töltesz – Kritika / ContextUs

A noise rockot nem nehéz felismerni, elég beszédes a név; az az alapelgondolása, hogy nem hagyományos, jól felépített riffekkel, hanem az erősítőkből származó gerjedéssel, zajorkánokkal történjen a zenei aláfestés. A gitárok ritkán vannak standardben, általában az alternatív és disszonáns, mindössze két-három hangból álló hangolás dominál.

Nem kell spanolnod odatévedt pikachukkal sem, akik mindig ott vannak egy fesztiválon. Persze olykor alakot váltanak: közös fényképet kérnek, barátkoznak, sörrel vagy cigivel kínálgatnak.

Ez mind kedves, félre ne értsétek, de te másért vagy akkor ott. Így cseppet zavaró lehet. Az esetek nagy részében egy ilyen bulin odakeverednek olyan emberek, akiket kicsit sem érdekel, ami éppen a színpadon történik.

Viszont te a kedvenc külföldi zenekarodat nézed meg, mondjuk, életedben először, és lehet, hogy akkor utoljára, csupán azért, mert nagyon ritkán lépnek fel Budapesten. Egy újabb érv a klubok mellett.

Ma nem fog esni

Úgy tűnik, végre felülírnak egy 91 éves törvényt, ami tiltotta a táncolást New York klubjaiban / ContextUs

Habár az évek során sokat enyhült a rendelkezés a zenészekre vonatkozóan, a táncolásra vonatkozó rész ellen többször megpróbálták már tiltakozni, legtöbbször sikertelenül. A városi tanács kedden vitatta meg az ügyet Rafael Espinal tanácsos vezetése alatt, akinek elmondása szerint 26 szavazat elegendő ahhoz, hogy tovább vigyék az ügyet.

A sátrad tuti nem fog beázni egy klubestén, kivéve, ha az Akvárium Klub előterében felállítasz egyet. De neked általában nem kell számolnod és harcba szállnod az időjárás viszontagságaival, miután a bejáraton beléptél, az egyszer biztos. Elázni pedig maximum belülről fogsz.

Nyugodt pillanatok

Annabel: A londoni klub, ahol csak a leghíresebbek buliztak

Az egyik első állandó vendég Frank Sinatra volt, aztán Diana Ross, a The Rolling Stones, Ella Fitzgerald, Joan Collins, John Wayne és még sorolhatnánk. A hatvanas, hetvenes évek összes nagyágyúja megfordult a klubban gyakran vagy ritkán – ennek csak elfoglaltságaik vagy anyagi helyzetük szabhatott gátat (a klubtagság ugyanis nem volt olcsó).

Rendes wc, tiszta ház: vagyis a megfelelő körülmények között végezheted a dolgod. Még a mellékhelyiség is kimondottan kellemes tér ahhoz képest, amit egy fesztivál nyújthat ebben a vonatkozásban. Nem kell bokrokat kutatnod és imádkozni, hogy ne jöjjön arra senki. Nem műanyag mobil wc-ben kell könnyíteni magadon, amit az alapján választasz, hogy melyiknek kellemesebb az illata vagy melyik lett kevésbé körbepisilve, belülről. Igen, egy klub mosdója lehet a nyugalom szigete arra a bizonyos néhány percre.

Sokszemközt meghitten

Ritka fotókülönlegességek London világhírű dzsesszklubjából

A hatvan éve működő Ronnie Scott’s, London népszerű dzsesszklubjának életéből ritka fotók kerültek elő, amely most könyv formájában meg is jelenik. ronnie scott klub, Freddy Warren, duke ellington

Egy klubkoncerten nincs semmi zavaró tényező.  Legalábbis a szomszéd techno sátor eszeveszett dallamait nem kell hallgatnod két szám között, vagy ami rosszabb, a kedvenc dalaid közben. Nem zavarja meg semmi az előadást: csak te és a zenekar vagytok jelen. A levegőben pedig vibrál az igazság, egyik fél sem lenne ott a másik nélkül. Ha a terem akusztikája is kiváló, az még többet tehet hozzá a produkcióhoz. Nagy szerencsénkre ez a legtöbb szórakozóhelyre igaz is.

Villanyt le, lámpákat fel

Dokufilm a 80-as és 90-es évek Egyesült Királyságának rave kultúrájáról

A Lost Club Culture az elmúlt 30 év ritkán látott képkockáival jól visszaadja, mit jelentett az a korszak a rave olyan úttörőinek, mint DJ Rap, A Guy Called Gerald vagy Paul Oakenfold, akik hatalmas bulikat csináltak a The Roadhouse-ban, a The Tube-ban és a Plastic People-ban.

Fontos szempont a gyönyörűen megvilágított helyszín. A már említett boldog napsütés a fénytechnikusoknak sem ad túl sok munkát. Sokszor már-már feleslegesnek tűnhet ilyen helyzetben, amit tesznek. Erről persze nem ők tehetnek. Ha előad valaki délután négy órakor, akkor bizony dolgozni kell. Az tény, hogy a túl sok fény nem tesz jót.

Nehéz lehet ilyen napszakban hitelesen előadni nem feltétlenül derűs dalokat. Biztos akad, aki élvezi is. Azt se felejtsük el, hogy egy kezdő formáció nem indíthat első alkalommal este kilenckor egy fesztiválon.

Oda évek, de legalább is idő eljutni és jól is van ez így. Fontos lepésről lepésre haladni. Viszont ezt az akadályt könnyen megoldhatjuk egy kis klubban. A férőhelyeket tekintve egy fiatal előadó is fel tud lépni például este hétkor mint előzenekar. Így még garantáltan jó fényekben is lesz részünk.

Itt repül a kismadár

Dokufilm a legendás Studio 54-ről, ahol Andy Warhol, Mick Jagger és Elisabeth Taylor is partyzott

A hírhedt New York-i klub eredetileg operaháznak épült 1927-ben. Steve Rubell és Ian Schrager brooklyni vállalkozók vásárolták meg 400.000 dollárért, majd új rendeltetést adva neki renoválták, hogy aztán 1977-ben megnyithassák. A dokumentumfilmet Matt Tyrnauer rendezte és Schrageren kívül az alapító barátait, a klub rendszeres látogatóit és számtalan party-arcot szólaltat meg benne.

Egy klubkoncerten nem kell más sörében fürdeni. Nem repülnek a magasba és folynak ránk, csak mert jó poén. Nem csupán életérzésből, menőségből vagy mert még fiatal, aki önti. Nem is azon okból, hogy a legtöbb sör megivásával egyetemben ezt a fesztivált se hagyja ki. Egy klubkoncerten csak is azért van ott a közönség, hogy meghallgathassa kedvenceit, méghozzá zavartalanul.

A nap már nem melegít annyira. A leheletünk láthatóvá válik a csípős levegőben. Az ég korán sötétbe borul. A hangulatunk megváltozik. Az utcákon is kevesebb ember jár. Az évnek ebben a szakaszában, nem a szabadban futkározunk mezítláb egyik fesztiválról a másikra.

Ez időben talán kevésbé vagyunk szabadok. Így gondolhatjuk, de ez csupán a látszat. Sokkal közelebb vagyunk egymáshoz, mint gondolnánk. Mindössze egy valami hiányzik mindenkinek. Híján vagyunk egy kis csodának, ami erőt és reményt ad, mikor legszívesebben elfutnánk, a gondjaink elől.

Ha jó koncertet szeretnénk, lógassunk verslábat és osszunk liliomot! – Magashegyi Underground lemezbemutatója

Negyven perc nem a világ, annyi, mint egy gimnáziumi tanóra. Egyhelyben végigállni viszont annál bosszantóbb. A Facebook-eseménynél 19 órára, az Akváriumban 20 órára kiírt kezdés csak háromnegyed 9-kor valósult meg. Előzenekar híján minden tizedik percben végigfutott egy ujjongáshullám a közönségen, hátha megjelennek a színpadon.

Ez az igazi varázslat csak a négy fal között történhet meg hiteles módon.  A valódi kapcsolat közted és a zene között. Felgyúlnak a fények és megszólalnak a hangszerek. Majd felcsendül az ének. Ők érted jöttek el. Te pedig értük vagy akkor jelen a teremben. Csak egymásra figyeltek. Mindez, ilyen formában csak egy klub falai között történhet meg. Ezzel egyetlen egy  fesztiválkoncert sem érhet fel.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

dezinformáció nyelvpolitika orosz ukrán háború választás

A nyelvpolitikai küzdelmeken túl

Az orosz-ukrán konfliktus és a magyarországi választási kampány előtérbe tolta a populizmus, a dezinformáció és a politikai valóságteremtés témaköreit. A nyelv uralásának kérdése háborús helyzetben még inkább központi kérdéssé vált.

Érzékenyítés vagy nyerészkedés áll a Coca-Cola kampánya mögött?

Sokak által érzékeny vizekre evezünk, ha az LMBTQ témája felmerül. Lényegében három tábor alakult. Elsőként maguk az LMBTQ tagjai és azok, akik támogatják a törekvéseiket. A második csoport, akik ellenzik a mozgalmat. És ott van az a bizonyos harmadik csoport, amelyet megközelítőleg egyáltalán nem érdekel sem egyik, sem másik csoport véleménye sem.

Tálalási tippek a #metoo-hoz – Mert nem mindegy: iszogató pár vagy két részeg állat

A Harvey Weinstein-botrány óta az internet felrobban a szexuális zaklatásokat feldolgozó történetektől, a nők elnyomása elleni mozgalmaktól és a férfiakat köpködő posztoktól. Boldog-boldogtalan előáll egy inzultálós storyval. Már azt sem tudjuk, elhiggyük-e a rengeteg kegyetlen és kétségkívül felkavaró történetet vagy sem. Itt az ideje, hogy mi is kicsit körbejárjuk a témát, és megnézzük, mi ez az egész!

A fake news anatómiája

A fake news jelenség pár évvel ezelőtt olyan ironikus álhíroldalak sajátja volt, mint az Onion vagy a Hírcsárda, legfeljebb csak magukat túl fontosnak képzelő politikusok vették őket komolyan.