Unod már a koronavírust a szobafogságban, és még a net is szaggat? Ne csüggedj! Összeszedtük a legjobb epi(demi)kus olvasmányokat karantén idejére!

Boccacciótól Michael Crichtonig

Ha karanténba kerülünk, igen nehezen tudunk elvonatkoztatni bizonyos dolgoktól. Az egyik nyerő stratégiánk az lehet, ha a kényszerszobafogságban egyenesen belevetjük magunkat a legborzasztóbb járványos könyvekbe – Szophoklésztől Camus-ig találunk belőle bőven – csak hogy más nézőpontba helyezzük személyes nyomorunkat.

Karanten Olvasmanyok
/ Fotó: Getty Images

Vigaszra lelhetünk az emberiség többévszázados tapasztalatában: a témák – a rémísztő értetlenség, az orvosok kiszolgáltatottsága, a haszonlesők megjelenése semmit sem változtak az évszázadok alatt. Rosszul érzed magad amiatt, hogy megszállottan követed, hogy alakul a fertőzöttek és az áldozatok száma? Samuel Pepys és Daniel Defoe 18. századi angol írók pontosan ezzel a buzgalommal követték az eseményeket.

Ez a 100 legjobb könyv, amelyek átformálták a világot – A 10 legjobb excentrikusokról szóló regény

A kizárólag angol nyelven írt alkotásokat tartalmazó válogatás tíz különböző kategóriában sorol fel tíz olyan fikciós művet, amelyek a testület szerint az elmúlt 300 évben a legnagyobb hatást gyakorolták életünkre és gondolkodásunkra. A tíz kategória – identitás, romantikus, kalandregény, élet-halál-másvilág, politika, társadalom, gyermek- és ifjúsági, család és barátság, krimi, szabályszegők – legjobbjait mi is közzétesszük egy rövid ismertető leírással.

Ha nagyon nekikeseredsz, jusson eszedbe Giovanni Boccaccio megfigyelése a 14. századból, miszerint egy halott ember nem számított sokkal többet, mint egy döglött kecske. Máris sokkal jobban érezhetjük magunkat – legalábbis a Politico cikke szerint.

Albert Camus: A pestis

Albert Camus Pestis
Albert Camus / Fotó: Afp Photo /  Getty Images

Kevés jobb könyv született arról, hányféleképpen reagál az emberi lélek egy olyan járvány, mint a pestis a bezártságra és a halálfélelemre. Camus szereplői az emberi természet teljes spektrumát megjelenítik: Rieux doktor, aki az algíriai Oran kikötővárosában elszabadult kórban szenvedőket gyógyítja, tudományos, tényalapú megközelítés. Aztán ott van a haszonleső Cottard, az egyetlen, aki kihasználja a csapást, de végül megőrül, Paneloux atya, aki szerint Isten akaratából bűnhődnek most a betegek, de aztán végül ő is megbetegszik. A pestis az emberiség himnusza a legsötétebb időkben.

Daniel Defoe: A londoni pestis

Daniel Defoe
Daniel Defoe / Fotó: National Maritime Museum, London

Camus nagy rajongója volt a Robinson Crusoe írójának. Sokat köszönhet az angol író járványról szóló remekművének is, amely korabeli tudósításként (Defoe 1722-ben írta a regényt) mutatja be az 1665-ös londoni pestisjárvány kapcsán az emberi gyarlóságokat. A könyvben egy szemtanú meséli el a történetet, de Defoe a járvány idején mindössze öt éves volt. Az isteni akarattól a kóklerek megjelenésén át a kijárási tilalom előnyeiről és hátrányairól elmélkedik az elbeszélő.

Életszerűen átélhető leírásokban mutatja meg, mit hoz ki az emberekből a ragály. A Houndsditch-i kocsmában például részegek kigúnyolnak egy megtébolyult férfit, aki nemrég élte át, hogy feleségét és gyermekeit tömegsírba dobták. Defoe azt a kijózanító tanulságot vonja le, hogy a túlélők hálája meglehetősen rövid ideig tart, aztán, a vészhelyzet elmúltával minden visszatér a régi kerékvágásba.

Samuel Pepys naplója  

Samuel Pepsys Naplo
Samuel Pepys (1633 – 1703) / Fotó: Hulton Archive / Getty Images

A Defoe-tól merőben eltérő, kedélyes, nőcsábász Pepys angol politikus, parlamenti képviselő volt. A londoni bubópestis-járvány borzalmairól is beszámol naplójában, amely 1665-ben az angol főváros lakosságának negyedét elpusztította. Az elnéptelenedő terek, leégett épületek és a szüntelenül kongó lélekharang adja a leírások kísérteties hátterét.

Az „Isten majd megvéd mindannyiunkat!” jelmondatában bízva sorra veszti el közeli ismerőseit a járványban, dohányt rág, mert úgy véli, az megvédi a pestis ellen. Miközben nagyon elővigyázatos bizonyos tekintetben, Pepys valójában egy tékozló playboy életét éli, aki előszeretettel kacsingat ki a házasságából. Rendkívüli kockázatot vállal azzal, hogy eljárogat a szeretőjéhez, akinek a szolgája a járványban halt meg. A karrierje azonban remekül alakul, és az 1665-ös évről azt jegyzi fel magának, hogy sosem élt még ilyen boldogan.

Alessandro Manzoni: A jegyesek

Comoi To Promessi Sposi
J.-B. Camille Corot: A Comói-Tó Látképe (1834) / Fotó: Getty Images

Az olasz középiskolások kötelező olvasmánya is Lombardia területén játszódik, a koronavírus által leginkább érintett tartományban. Az első olasz regénynek tartott mű történelmi pontossággal számol be a bebópestis-járványról, amelyben 1629-1631 között Milánó lakosságának negyede elhunyt. Manzoni különösen megrendítő leírást nyújt arról, hogy a tömegek hogyan jutnak a kollektív pszichózis állapotáig, és a betegség terjesztésével alaptalanul megvádolt emberek meglincseléséig és üldözéséig. A párhuzam a koronavírus kapcsán az ázsiaiakat ért mostani támadásokkal fájdalmasan nyilvánvaló.

Boccaccio: Dekameron

Boccaccio Decamerone Waterhouse Decameron
John William Waterhouse: The Decameron / Fotó: Liverpool Museum

Boccaccio Dekameronja nem kapcsolódik annyira szorosan a járvány témájához. Tíz fiatal elmenekül a Firenzében dúló pestisjárvány elől a toszkán lankák közé, és azzal szórakoztatják magukat, hogy tíz napon keresztül – a decameron görögül tíz napot jelent –mindenki elmesél egy történetet.

Összesen száz, tragikus, szórakoztató, humoros vagy éppen pajzán elbeszélést ismerhet meg az olvasó. Ha a karanténodban éppen nem áll rendelkezésre a kötet, akkor Pier Paolo Pasolini 1971-es filmadaptációja a legendás Ennio Morricone filmzenéjével is kitűnő alternatíva.

Thomas Mann: Halál Velencében

Halal Velenceben Thomas Mann
Velence / Fotó: Tiziana Fabi / Afp / Getty Images

Egy idős író halálosan beleszeret egy gyönyörű fiatal nőbe, aki nem viszonozza az érzelmeit. Velence csatornái között is gyorsan elkezd terjedni a Gangesz partjáról származó kolera. Mann regénye nem is annyira magáról a járványról, hanem a korlátokról és az elutasítás között húzódó feszültségről szól. Kötelező olvasmány, nem csak Mann írói tehetsége miatt.

Mary Shelley: Az utolsó ember  

Mary Shelley Az Utolso Ember
Mary Shelley / Fotó: Wikipedia

Mary Shelley-t leginkább a Frankeinstein ifjú szerzőjeként ismerjük, Az utolsó embert gyakran az angol nyelvű irodalom legelső apokalipszis-regényeként emlegetik. A 21. század végén játszódik, ami különösen izgalmas egy 19. század elején élt elbeszélő szemével. Az Oszmán Birodalom még mindig a világ egyik legmeghatározóbb szereplője, amikor egy ismeretlen eredetű, halálos járvány söpör végig a világon.

A könyv témájára nagy hatással lehetett Shelley magánélete is, mivel férjét és gyermekeit is elvesztette. Ez a gyász tükröződik a regény lezárásában is: az emberek milliószámra halnak meg, mígnem már csak az utolsó ember marad életben.

Szophoklész és Thuküdidész: az athéni járvány

Szophoklesz Jarvany Athen
Szophoklész / Fotó: Wikipedia

Thuküdidész, a görög történész nem csupán szemtanúja, hanem túlélője is volt az Athénban i. e. 430-ban tomboló járványnak. Nem tisztázódott, hogy pontosan milyen betegség volt, de a tünetek alapján viszont rettenetes: csillapíthatatlan szomjúság, láz, görcs, fekély, hányás és emlékezetkiesés. A városállamot meg is törte a Spárta ellen vívott háborúban, és Periklész, a nagy hadvezér és államférfi is ebben a járványban vesztette életét.

Thuküdidész feljegyzései szerint az erkölcsösség és a törvényektisztelet érezhetően csökkent, az emberek élvezeti cikkekre költötték el a pénzüket a járvány idején. Szophoklész Oedipus király című, i. e. 429-ben bemutatott tragédiájában egy járvány pusztította város képe tárul fel az első jelenetben – még mielőtt igazán drámai fordulatot vennének az események.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A város, amint magad is látod, nagyon
megingott, és nem tudja fölemelni már
fejét a véres zavarok poklaiból,
pusztulva földje gyümölcsös bimbóiban,
pusztulva a legelő gulyákban s a nők
meddő szüléseiben; rajt ütött gyülölt
lázzal a gyújtó isten, a vad döghalál,
és Kadmos háza megürül, s a fekete
Hádés sirással, jajgatással gazdagul.[/perfectpullquote]

(Babits Mihály fordítása)

Philip Roth: Nemezis

Philip Roth Nemezis
Philip Roth / Fotó: Afp Photo / Jim Watson

A 2010-ben megjelent kisregényben egy fiatal newarki testnevelőtanár próbálja megőrizni a józanságát, miközben a kisvárosban egyre terjed a gyermekbénulás. Az 1950-es években játszódó történetben a lakosságon fokozatosan úrrá lesz a pánik, mivel nincs remény arra, hogy megtalálják a gyógyszert, és azt sem tudják, hogyan terjed a betegség.

Michael Crichton: Az Androméda-törzs

Michael Crichton’s The Andromeda Evolution Trailer

The Evolution is Coming: 11.12.19 Fifty years after The Andromeda Strain made Michael Crichton a household name-and spawned a new genre, the technothriller-t…

Amikor egy kutató-műhold lezuhan az arizonai sivatagban, a közeli kisváros minden lakója egy rejtélyes kórban hal meg: az áldozatok vére besűrűsödik vagy teljesen különös módon öngyilkosságot követnek el.

A tudósok meg akarják fékezni a földön kívüli mikroorganizmusok elterjedését és meg akarják érteni, hogy két ember miért lehet immunis a fertőzésre. Az amerikai író-rendező legelső, 1969-ben megjelent regényének tavaly jelent meg a folytatása, az Andromeda Evolution.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

Qatar-WC

Hogyan fogadjunk a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra

Már majdnem itt az ideje a világ legrangosabb tornájának – a 2022-es labdarúgó-világbajnokságnak. Az idei év sok újítással jár. Az egyik az, hogy ez az első alkalom, hogy egy közel-keleti ország ad otthont a világbajnokságnak.

alvás pihentető alvás tippek alváshoz egészséges alvás egészséges életmód

Ezeket edd, és ezeket kerüld, ha nem tudsz aludni

Jó alvás nélkül nincsenek jó nappalaink, de még rosszabb, hogy nem lehetünk teljesen egészségesek sem. Sokan szenvednek kialvatlanságban anélkül, hogy foglalkoznának vele, pedig komoly következményei lehetnek, ha hosszútávon nem tudunk megfelelően pihenni.

betegség hírességek hírességek betegségei maria cross halle berry lil wayne tom hanks toni braxton catherine zeta-jones 4

Hírességek, akik krónikus betegséggel élnek

A betegség nem válogat. A következő sztárok mind megvívták a maguk harcát különböző egészségi problémákkal és saját példájukon keresztül bebizonyították, hogy krónikus betegségekkel is lehet együtt élni, mégpedig boldog életet.

liszt gluténmentes liszt liszt fajták liszt típusok zabliszt rizsliszt csicseriborsó liszt kókuszliszt

Ezek a gluténmentes lisztek, ha alternatívákat keresel

A legtöbben fehér lisztet vagy teljes kiőrlésű lisztet használnak a főzéshez, sütéshez. Ezek glutént tartalmaznak, amire néhányan allergiásak, de mindannyiunk emésztőrendszere nehezen birkózik meg vele, emellett pedig egyéb negatív mellékhatásai is vannak.