Trump aláírása még szükséges a kormányzati költségvetés elfogadásához
Több évtizedes küzdelem után egy fontos lépéssel közelebb került a Nemzeti Latinó Múzeum és a Nemzeti Nőtörténeti Múzeum létrehozása az Egyesült Államok fővárosában, Washington DC-ben, miután a Kongresszus egyhangúlag megszavazta a jogszabálytervezetet, írja a The Art Newspaper.
A két régóta tervezett kulturális intézmény megalapításáról szóló rendelkezés bekerült az amerikai kormány 1,4 billió dolláros költségvetésének salátatörvényébe, amelyet még a karácsonyi szünet előtt kéne megszavaznia a Kongresszusnak. A jogszabálytervezetet mind a demokraták, mind a republikánusok széles körben támogatták, most pedig már csak Donald Trumpnak kell aláírnia, hogy jogerőre emelkedjen.
Demokrácia és kultúra: szavazóhelyiséggé alakultak az amerikai múzeumok
Az amerikai múzeumok magukra vállalták a felfokozott hangulatba került szavazók lenyugtatását is.
Kapcsolódó cikk
A két új kulturális intézmény az Egyesült Államok kormányának oktatási, kutatási és kulturális intézményeit felügyelő Smithsonian Intézet fennhatósága alá tartozik majd. A két múzeum alapítására vonatkozó különálló jogszabályt már idén februárban illetve júliusban jóváhagyta a Képviselőház.
A Szenátusban történő jóváhagyása már korántsem volt biztos. December 10-én egyetlen szenátor miatt már meghiúsult az elfogadásuk, aki megosztónak tartotta a két múzeum megalakításának tervét.
Hosszú út után újabb hosszú út
Nem mostanában merült fel először a két létesítmény alapításának igénye. Még 1994-ben egy vizsgálóbizottság megállapította, hogy a Smithsonian Intézet kiállítási anyagaiban rendszeresen és szándékosan kihagyja a latinókat az amerikai kultúra bemutatása során.
2014-ben kongresszusi bizottság vizsgálta a nőtörténeti múzeum megalapításának lehetőségét, miután megállapították, hogy a Smithsonian tárlatai nem fordítanak kellő figyelmet az amerikai nők történelmi szerepére.
A nők az USA megalapítása óta napjainkig mindig is fontos szerepet játszottak az amerikai történelemben, legyen szó tudományról, gazdaságról, művészetekről vagy politikáról. Már nagyon régóta adósok vagyunk azzal, hogy egy állandó múzeummal fejezzük ki tiszteletünket a rengeteg kiváló nőtársunk előtt
– mondta Dianne Feinstein kaliforniai szenátor.
Amerikai történészek már elkezdték dokumentálni a koronavírus-járvány időszakát
Remélik, hogy az emberek képesek lesznek tanulni belőle.
Kapcsolódó cikk
Bob Menendez New Jersey-i demokrata párti szenátor hangsúlyozta, hogy számos akadályon és nehézségen kellett túljutniuk, mire elérkezhetett a mostani történelmi pillanat.
„Az Egyesült Államok Kongresszusa ezzel a jóváhagyással végre elismerte a latinók történelmét, küzdelmeit és az országra gyakorolt hatásukat. Első generációs kubai-amerikaiként tisztában vagyok azzal, milyen érzés láthatatlannak lenni abban az országban, ahol ritkán emlékeznek meg a latinókról”
– tette hozzá Menendez.
Az eddigi tapasztalatok alapján azonban mindkét múzeum előtt még hosszú út áll, amíg megnyithatják kapuikat. A Nemzeti Afro-Amerikai Múzeum megalapításáról 2003-ban döntött a törvényhozás, és 13 évvel a döntés után, 2016-ban nyitott meg a látogatók körében egyébként nagyon népszerű intézmény.
A jogszabály alapján mindkét múzeumot 50%-ban a szövetségi kormány, 50%-ban pedig a magán szektor fogja finanszírozni.
Októberben született meg a döntés, hogy első alkalommal egy fekete képzőművésznő, Simone Leigh fogja képviselni Amerikát a Velencei Biennálén. Idén az amerikai múzeumok legfőbb kihívásai a koronavírus-járvány utáni talponmaradás, a Black Lives Matter mozgalom dokumentálása és a gyarmatosítás korát feldolgozó műalkotások helyének megtalálása volt.
