Talán az egyik legnehezebben eladható műfaj a népszínmű. Sokat járok színházba, de népszínművel nagyon ritkán találkozom. Beavató színházi előadással pedig még annyiszor se. Ezt a hiányt pótolta Dyssou Bona egyetemi hallgató darabja, A falu rossza, az Ódry Színpad előadása. Nézzük, mire jutottak!

Miközben ellenőrizték a jegyeinket, már hallani lehetett az élőzenét, amelyet szintén diákok adtak elő. Majd megkezdődött a beavatás. Ugyanis a honlapon ez áll: A falu rossza – Beavató színházi előadás. Kicsit féltem, hosszúra fog nyúlni, mint egy egyetemi óra, de szerencsére Győrei Zsolt (a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense – a szerk.) annyira humorosan mesélte el a darab eredeti bemutatójának történetét, hogy még tovább is hallgattam volna. Mondandója végén felvezette az első jelenetet, ezért Szalay Bence bevonulása a színpadra senkit nem ért váratlanul. A ruházatáról ez már nem biztos, hogy elmondható.

Miért sikeresek az amerikai szerelmes filmek?

Az alaptörténetben a gazdag falusi földesúr, Feledi Gáspár (Szalay Bence) fia, Lajos (Hunyadi Máté) és fogadott lánya, Tercsi (Litauszky Lilla) eljegyzésére készül. Azaz készülne, de Tercsi volt szerelme, Göndör Sándor (Hajdu Tibor), aki egyben a címszereplő is, megpróbálja megakadályozni a frigyet. Itt jön képbe Finum Rózsi (Molnár G. Nóra), aki amolyan mindenki nője, hogy feledtesse Sándorral a lányt. Ez nyilván nem jön össze neki, különben véget ért volna a darab.

Edv 0004
Tóth Ede: A Falu Rossza / Fotó: Az Ódry Színpad Hivatalos Weboldala

Bizonyára sokaknak ismerős ez a történet, hiszen a mai szerelmes filmek nagy része hasonló bonyodalmakra épül. Adott egy gazadag, szép leány, aki épp foglalt, és egy sármos rosszfiú, akik némi bonyodalom után egymás karjaiban kötnek ki, a néző pedig 1,5 órára elfelejti élete gondját. Viszont esetünkben olyan, mintha Tóth Ede tudta volna, ennél több kell, különben sztoriját talán sose veszik elő újra.

Az egyetemi darabok varázsa

Régóta járok egyetemi előadásokra. Érdekesnek tartom, hogy kevés tapasztalattal, minimális kellékkel hogyan oldanak meg egy-egy szituációt. A falu rossza esetében sem féltem, hogy egy komplett falu és a Csík zenekar fog várni.

Viszont azt már kevésbé értettem, hogy ha Szalay Bence egy óriási szőrmebundában, a lányát, Boriskát alakító Törley-Havas Sára pedig virágos otthonkában jár-kel a színpadon, Litauszky Lilla és a többiek miért a mai divatnak megfelelő öltözéket viseltek.

Zavarónak nem mondanám ezt az eklektikát, hiszen nem a ruházaton vagy a berendezésen volt a hangsúly, inkább komikusan hatott.

Edv 0117
“A Falu Rossza Esetében Sem Féltem, Hogy Egy Komplett Falu És A Csík Zenekar Fog Várni” / Tóth Ede: A Falu Rossza / Fotó: Az Ódry Színpad Hivatalos Weboldala

Ezt az eklektikát fokozta az a néhány, stílusban nagyon különböző ülőalkalmatosság, amit még elhelyeztek a színpadon. Szerencsére a zenekar végig jelen volt, különben nagyon üres lett volna a tér. Ráadásul ha ők és a beavató nincsenek a darabban, úgy éreztem volna, mintha egy főpróbán lennék. Így viszont az egész kapott egy plusz töltetet.

Ki kinek a kije?

Vannak színdarabok, amelyeknél ha nem figyelünk eléggé, a következő percben már szinte képtelenség felvenni a fonalat. Ez hatványozottan érvényes, amikor a szöveg régies vagy versben beszélnek. Akihez nem jutott el Tóth Ede története, a magyarázatok nélkül könnyen eljuthatott volna a fenti kérdésig. Az egyértelműen kiderült, hogy az író értett a rokoni és szerelmi szálak összekuszálásában.

Épp ezért felemelő érzés volt Győrei Zsolt ki-kiszólása a darabból, amikor nem csak elmondta, hanem elemezte is a történéseket.

Miközben nekünk, nézőknek mesélt, párbeszédet folytatott a színészek karaktereivel, hol összekacsintott velük, hol leszólta ballépéseiket. Ez a humor oldotta a darab drámaiságát, valamint a néző és a színészek közötti távolságot.  

Hangszálgyulladás és az elmaradt szünet

Hajdu Tibor hangszálgyulladást kapott, ezért az éneklés kolléganőjére, a Finum Rózsit alakító Molnár G. Nórára maradt, akinek gyönyörű, mély énekhangja körbeölelte a színpadot. Ettől kicsit megbomlott a darab egységessége, de Győrei Zsolt ezt is humorral oldotta. A többi szereplő kimaradt az éneklésből, bár a zenekar betétdalai feledtették ezt a hiányosságot.

Talán még sosem láttam annyi meztelenséget színpadon, mint múlt héten az SzFE-n – Kritika

Vajon meg tud-e lepni még a negyedévesek átdolgozott Bulgakov klasszikusa, a Mester és Margarita? Újfajta kifejezési mód van születőben, vagy egyszerűen a kiüresedett lelket már nem lehet más eszközzel kultúrára csábítani?

Az egyetemi daraboknál bevett szokás, hogy egy színész egyszerre több karaktert is játszik. Ebben a helyzetben brillírozott Szalay Bence, Litauszky Lilla, valamint Hunyadi Máténak és a Gonosz Pistát alakító Kurucz Dánielnek is jutott egy-egy plusz karakter. Sőt, Hajdu Tibor is beállt nőnek, Litauszky Lilla és Hunyadi Máté mellé, felkapva egy virágos otthonkát. Ha énektehetségét nem is tudta megmutatni, a hisztis, gazdag falusi nőt kiválóan alakította.

Az eredeti darab három felvonásból állt. Ezt most úgy oldották meg, hogy Győrei Zsolt körülbelül 30 perc elteltével jelezte a közönségnek, a 144 évvel ezelőtti bemutatón ekkortájt mentek ki a büfébe az emberek. Mi maradtunk, és kíváncsian vártuk, Göndör Sándor mikor hódítja vissza az ő Tercsijét.

Tudom, hogy unalmas, de szeretem happy enddel végződő darabokat, ezért bevallom, kicsit csalódtam, amikor Tercsi dobta Sándort.

Aki figyelt Győrei Zsolt szavaira, és nem csak nevetett rajtuk, valójában már a legelején rájöhetett, ki lesz a hunyó, aki viszi Sándort.

Most akkor ki a rossz?

A rendező annyira finoman szőtte bele a kulcsszálat a történetbe, hogy a néző simán el is felejthette, ami már a darab legelején ki lett mondva: Feledi kisebbik lánya, Boriska lesz az, aki teljes irányváltást ad majd a történetnek. Törley-Havas Sára ártatlan és hatalmas barna szemeivel, törékeny alkatával, tökéletes választás volt a szerepre. Az alakításából viszont visszavett a néhol akadozó szöveg, ami több helyen úgy hangzott, mintha felmondaná, nem pedig előadná.

Edv 0287
“A Darab Végéhez Közeledve, Túl Az Ijedtségen, Már Nagyon Vártam, Hogy&Nbsp; Boriska Esetleg Vízbe Fulladjon” / Tóth Ede: A Falu Rossza / Fotó: Az Ódry Színpad Hivatalos Weboldala

A darab végéhez közeledve, túl az ijedtségen, már nagyon vártam, hogy  Boriska esetleg vízbe fulladjon. Az foglalkoztatott, van-e még remény Göndör Sándor és Feledi Tercsi szerelmére. Nem volt. Boriska karaktere, aki a mai brazil szappanoperákban Csúnya Bettiként vagy szegény vak lányként látható, kivárta sorát. És ha nem is túl tisztességes eszközzel – tulajdonképpen egy profi lelki zsarolást láthattunk –, elérte, hogy Göndör Sándor őt válassza.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet