Hogy a francba épült le így a Nyugat kultusza hazánkban? Orbán Viki és a haverok (sic!) 7. éve pörgő sorozatnak mégis igaza volt? Na, azért nem teljesen!

A 444 egy háromrészes fejtágításra invitál minket, ahol körbejárhatjuk a FIDESZ 2010-től kezdődő politikai forradalmához vezető okokat és ami mögötte van, tehát az elmúlt 7 év unortodox kormányzását.

Az első részben a Nyugat kultusza kerül fókuszba, azaz milyen berendezkedésre épül Magyarország, majd a másodikban azt veszi górcső alá, hogy igaz-e, amit a rendszer állít magáról. Végül azt a kérdéskört igyekeznek kibontani, hogy ha nem változik semmi, akkor miért természetes, hogy újra és újra abban a helyzetben találjuk magunkat.

Az első rész, azaz a Nyugat kultusza egy izgalmas, 2054-ben játszódó utópiával indul, amelyben

  • a kormányon lévő Nyugat és Fejlődés Szövetsége összeomlott a bitcoin válsága miatt;
  • az Erős Bajusz Pártja bejelentette, hogy felszámolják a korrupciót, és rendez tesznek Magyarországon a hatalomra kerülésük után;
  • a fiataloknak elegük van a 80 évből, egyik pártnak sem hisznek;
  • álomszimulátort gyártó adokedvezményről döntött a kormány.
Nyugat Kultusza 1
/ Fotó: Részlet A 444 Nyugat Kultusza Anyagából

Ez után jutunk el a jelenhez, ahol Plankó Gergő new wave Vergilius kalauzol minket Dante Magyarország poklában, hogy 1) mit is értünk azon, hogy a Nyugat kultusza 2) hogyan kapcsolódik Magyarországhoz 3) és egyáltalán a FIDESZ-hez.

Hét évvel ezelőtt, 2010-ben, a FIDESZ hatalomra kerülése során Orbán Viktor a beszédében forradalomnak nevezte a helyzetet – akkor még nem volt világos, mi volt az, ami szerinte be- és megdőlt.

Nem sokkal a fentebb nevezett győzelmi szónoklat után megtudtuk: a rendszerváltás ideológiáját söpörte félre, de baromira gyorsan és kíméletlenül.

De mi is volt ez, a rendszerváltás ideológiája? 15-20 évben, amikor az értelmiség Magyarország jövőjéről beszéltek, rendre a Nyugathoz való hasonlítás, felzárkózás jött válaszul:

  • legyen akkora a fizetés, mint Nyugaton;
  • költsük el azt az áruk széles választékára;
  • szóljunk a politikába mint aktív állampolgárok;
  • és ne hallgassuk az állampárt baromságait.

Ez részben meg is valósult, de hogyan is? Úgy tudjuk a leggyorsabban előidézni a felsorolásban taglaltakat, ha megfogadjuk a nyugati szakértők tanácsait, és gyorsan leépítjük a szocialista államstruktúrát, sürgősen privatizáljuk az állami vállalatokat, valamint kinyitjuk az ország kapuit a nyugati cégek előtt.

Ha még sót is adunk hozzá, akkor kész is a recept. De mégis hány főre? Magyarország 8-10%-ára, azaz a felső-középosztály számára.

Kívülről úgy tűnt, mintha megállíthatatlanul törnénk Nyugat felé, csak közben az alappillérek hiányoztak. Ezt nagyon izgalmasan és érzékletesen szemlélteti a 444 Vergiliusa: rakomány-kultusz.

Az 1962-es Mondo Cane című film jól példázza, mi folyt nagyon sok országban – így hazánkban is – a rendszerváltozást követően. Az amerikaiak ideiglenes repülőgép-támaszpontokat építettek, a helyiek pedig az érkezésükkel egy raklapnyi javakhoz jutottak (ruha, konzervek etc.). A háború végén viszont felszámolták ezeket a létesítményeket, így a különféle holmikkal megpakolt rakományok sem jöttek többet, s ez rosszul érintette a törzseket. Hogy újból a vágyott dolgokhoz jussanak, elkezdték imitálni a rakományszerzés körülményeit: kövekből és fákból csináltak kifutópályát, botokból ácsoltak légi irányítótornyot, sőt egy repülőgép-modellt is. Így, hogy minden megvolt, várták, hogy újból megérkezzenek a javask az égből. Na, ezt nevezik rakománykultusznak. És valami ilyesmi volt a rendszerváltozás utáni elit ideológiája is. Előállították a kapitalizmus díszleteit. Gondolták, már csak várni kell, míg Ausztriához vagy Hollandiához, azaz jóléti államhoz hasonló országgá válunk. Csak volt egy kis probléma: meg kellett volna érteni, mi a diffi a gazdag és a szegény ország között. Csak egy példát beemelve: kiváló minőségű szolgáltatást nyújtanak, amelyeket exportálnak, s így pörög a gazdaságuk.

Antall József 1900-es vitájában azt mondta:

Igazi politikai demokrácia csak ott működhet, ahol egy jómódú középosztályra épít a kormány, s így létrejöhet a parlamentáris demokrácia. Ahol szegénység van, nem lehet építeni.

De házhoz jöttek a problémák. Keveset keresett a magyar társadalom. És mit csinál ilyenkor az ember? Hitelhez folyamodik. Ennek eredményeképpen 1999 és 2006 között megtízszereződött a háztartások adósságállománya. Ez pedig, mint tudjuk, a 2008-as devizahitel-válsághoz vezetett. Tehát 2008-ra kéz a kézben táncoltak a háztartások és az állam a csőd szélébe. A gazdasági válság után pedig a magyar társadalom találkozott a politikai válsággal is. 

Az embereknek ott volt az a pont, amikor elveszítették a bizalmat az amúgy is gyanakodva figyelt szabadpiacban, valamint a korlátlan nyitottságot hirdető ideológiában.

Világos lett, hogy nem lesz itt nyugati körülmény. Egy évvel később, 2009-ben a kapitalizmus megítélése a legrosszabb volt a térségünkben. Ezt követően beszélt Orbán arról, hogy az ország állapotáért a liberális gazdaságpolitikát hibáztatja. Nem sokkal később pedig meg is hirdette ezt a forradalmat.

Orban233D

Ennek helyébe jött az unortodox gazdaságpolitika, ami nem kezeli tabunak a bankokat, sem azt, hogy a hazai vállalatoknak segítsen úgy, hogy beleavatkozik a gazdaságba. Sőt, egyáltalán olyan dolgokat mondjon, amit korábban nem volt szokás. 

Mindez azért releváns, mert legalább annyira a jelenlegi berendezkezdés alapjait jelenti, mint Orbán személyes varázsa, a FIDESZ politikai húzásai vagy bármi más. 

És a rendszernek van igazsága abban, hogy szembe ment a kritikátlan nyugati konszenzussal, és ami a magyar társadalom jelentős részének csalódást okozott.

Na, de akkor ennyi volt? A FIDESZ-nek végig igaza volt? Bullshit. 

A rendszerváltás vívmányait ugyanúgy kidobták, mint a fentebb felsoroltakat: szabadsajtótól kezdve a jogállamiságon keresztül a szolidaritásig.

Ezt cserélték le az illiberalizmusra. Pedig ez nem kellene, hogy szükségszerű legyen, ha a bankok megadóztatása, hazai vállalatok segítése etc. a cél. Jó példa erre a szomszéd, Ausztria, aki ugyanúgy megadóztatta a bankokat, de mégsem építették le a jogállamot. Sőt, a FIDESZ a szabadságharc címere alatt totál mást csináltak ahelyett, mint valóban kellett volna: Magyarország függőségeinek okainak kezelése.

Ha a teljes videót is szeretnéd megnézni:

A nemzeti díszletépítés rendszerei , 1. rész: A Nyugat kultusza

Ha van kérdés, ami az egyre aggasztóbb fejlemények láttán szinte mindenkit érdekel, az egyszerűen az: hogy jutottunk idáig?Persze, a politikusok meg az elit mia…

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

Qatar-WC

Hogyan fogadjunk a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra

Már majdnem itt az ideje a világ legrangosabb tornájának – a 2022-es labdarúgó-világbajnokságnak. Az idei év sok újítással jár. Az egyik az, hogy ez az első alkalom, hogy egy közel-keleti ország ad otthont a világbajnokságnak.

alvás pihentető alvás tippek alváshoz egészséges alvás egészséges életmód

Ezeket edd, és ezeket kerüld, ha nem tudsz aludni

Jó alvás nélkül nincsenek jó nappalaink, de még rosszabb, hogy nem lehetünk teljesen egészségesek sem. Sokan szenvednek kialvatlanságban anélkül, hogy foglalkoznának vele, pedig komoly következményei lehetnek, ha hosszútávon nem tudunk megfelelően pihenni.

betegség hírességek hírességek betegségei maria cross halle berry lil wayne tom hanks toni braxton catherine zeta-jones 4

Hírességek, akik krónikus betegséggel élnek

A betegség nem válogat. A következő sztárok mind megvívták a maguk harcát különböző egészségi problémákkal és saját példájukon keresztül bebizonyították, hogy krónikus betegségekkel is lehet együtt élni, mégpedig boldog életet.

liszt gluténmentes liszt liszt fajták liszt típusok zabliszt rizsliszt csicseriborsó liszt kókuszliszt

Ezek a gluténmentes lisztek, ha alternatívákat keresel

A legtöbben fehér lisztet vagy teljes kiőrlésű lisztet használnak a főzéshez, sütéshez. Ezek glutént tartalmaznak, amire néhányan allergiásak, de mindannyiunk emésztőrendszere nehezen birkózik meg vele, emellett pedig egyéb negatív mellékhatásai is vannak.