A gonosz szerepében a szabadgyökök, a modernkor DNS-pusztító mérgei. A rettenthetetlen hős pedig az antioxidáns, amely bármi áron megvéd bennünket. Mitől is? Tulajdonképpen mindentől.
Mindenki ismeri a következő állításokat: Meggyógyítják a rákot! Megelőzik az öregedést! Helyreállítják és megerősítik az immunrendszert!
Miközben azt hisszük, hogy tudjuk, mire jók az antioxidánsok, csak kevesen tudják, mik is azok valójában.
Az élelmiszergyártók pedig tisztában is vannak ezzel, hiszen örök sláger, hogy minél kevesebbet tudunk valamiről, annál könnyebben bevesszük a reklámszlogeneket. Kétségtelen, hogy az antioxidánsok jót tesznek nekünk. Jótékony hatásuk maximális kihasználása érdekében azonban tisztába kell tennünk néhány téves feltételezést.
1. tévhit: A szabadgyököket el kell pusztítani
Lassan a testtel!
Igaz, hogy az antioxidánsok felveszik a harcot a DNS-mutációt okozó instabil molekulák, a szabadgyökök ellen, de annak ellenére, hogy a szabadgyökök számos betegséggel összefüggésbe hozhatók, nem feltétlenül károsak.
A szabadgyökök egy alapvető anyagcsere folyamat melléktermékei, és rendkívül fontosak az élethez.
Az immunsejtek például szabadgyökökkel bombázzák a betolakodó baktériumokat, és így pusztítják el azokat. A szabadgyökök tehát fontos részei a szervezet védelmi rendszerének.
Túl sok szabadgyök azonban káros lehet. A környezetszennyezés, a dohányfüst és a túlzott napfénybehatás olyan sok szabadgyök képződését eredményezheti, hogy az antioxidáns védelem nem bír velük, és sebezhetővé válunk a sejtkárosodással és a betegségekkel szemben.
Mi a teendő?
Amennyiben felhagytunk az olyan káros szokásokkal, mint a dohányzás vagy a túlzásba vitt napozás, támaszkodjunk az étrendünkre. Ha valaki sokféle zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, étrendje természetesen gazdag antioxidánsokban.
2. tévhit: Az összes antioxidáns gyümölcsökből és zöldségekből származik
Hát nem!
A növények tele vannak antioxidánsokkal, mert kártevőik és az UV sugárzás elleni védelemként nagy mennyiségben termelik ezeket az anyagokat.
A finomított gabonák azonban nem megfelelőek, mert a kezelés megfosztja őket a jótékony antioxidánsaiktól.
Azonban még a hús, a tejtermékek és a tojás is tartalmaznak valamennyi antioxidánst, valószínűleg azért, mert az állatok tápanyagokban gazdag növényekkel táplálkoztak.
Mi a teendő?
Fogyasszunk rendszeresen teljes kiőrlésű gabonát, babféléket, dióféléket és olajos magvakat. Ha állati eredetű terméket választunk, bizonyosodjunk meg arról, hogy nem tápon nevelt, hanem növényen tartott állatból származik.
3. tévhit: az antioxidánsokkal megerősített élelmiszerek egészségesebbek
Nem feltétlenül.
Az élelmiszergyártók azonnal lecsaptak az A-betűs szóra, és már meggyes 7UP üdítőből is lehet kapni antioxidánssal dúsított változatot.
Ha valaki feldolgozott élelmiszerekből akarja fedezni antioxidáns bevitelét, meglepetés fogja érni: a feldolgozott élelmiszerek általában csak egy-két fajta antioxidánst tartalmaznak, vagyis ha nincs meg a változatosság, nincs értelme a pótlásnak.
Mi a teendő?
Ne higgyünk a reklámoknak. Nincs bizonyíték arra, hogy a csomagolt termékek ugyanolyan egészségesek lennének, mint a friss élelmiszerek. Figyeljük az összetevőket: ha az élelmiszer sok növényi alapanyagot tartalmaz, valószínűleg antioxidánsokban is gazdag.
4. tévhit: Ha valaki edz és étrendi kiegészítőket is szed, szuper-egészséges lesz
Nem biztos.
A testmozgás több oxidációt és nagyobb mennyiségű szabadgyök felszabadulását eredményezi. Ez nem rossz dolog.
Mivel a szabadgyök képződés a testmozgásra adott természetes reakció, az edzés után közvetlenül bevett antioxidáns kiegészítő gátolhatja az edzésre adott természetes és jótékony reakciót.
Mi a teendő?
Ha valaki fogyókúrás céllal edz, az antioxidánsokat friss élelmiszerekből érdemes bevinnie, nem pedig antioxidáns tartalmú kiegészítőkből. Ha az antioxidánsokról van szó, nem feltétlenül igaz a mondás, hogy minél több, annál jobb.
