Az egyik legnagyobb horderejű külpolitikai kérdés, amely évek óta lázban tartja a világsajtót: a Brexit. A kilépés ténye már eldőlt, a hogyanja még nem. A vitához kapaszkodót találhat mezei olvasó és politikai elemző egyaránt. Latolgathatjuk a „soft” vagy „hard” kiválás esélyét, elmélkedhetünk a gazdasági erőviszonyok változásairól, továbbgondolhatjuk a jövőt, elindulhatunk feltárni a lélektani előzményeket. Úgy általában nehéz nagyot tévedni, mert jelenleg senki sem látja át a káoszt, ami a Brexit körül történik.

A kilépési megállapodás határidejének közeledtével nem meglepő, hogy a XXI. Század Társaság március 21-i találkozója Brexit: ugrás a sötétbe címmel is e téma köré épült. Az esemény házigazdája Kocsis András Sándor volt, a társaság elnöke. Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztője Losoncz Miklóst, a Budapesti Gazdasági Egyetem professzorát kérdezte. A beszélgetés a múlt-jelen-jövő időtengelyen logikusan haladva térképezte fel a Brexithez vezető okokat, az aktuálpolitikai eseményeket és a várható következményeket.

Bosszúállók vagy talajvesztettek?

Horváth Gábor már a felütésben rákérdezett azokra a folyamatokra és tényezőkre, amelyek a 2016. június 23-i népszavazás előzményeként értelmezhetők. Losoncz Miklós szerint 1973-ig kell visszanyúlni az időben, amikor az Egyesült Királyság az Európai Gazdasági Közösséghez, az Európai Unió jogelődjéhez csatlakozott. A britek az európai integrációhoz való csatlakozástól várták a kitörést a stagnáló gazdasági helyzetből. Két évvel később népszavazást tartottak arról, hogy maradjon-e az Európai Gazdasági Közösség tagja Nagy-Britannia – ez a szavazás végül pozitív eredménnyel zárult. Több mint negyven évvel később a brit állampolgároknak hasonló kérdésben kellett dönteniük. Sokan látnak összefüggést a két népszavazás között – világított rá a BGE professzora.

A felmenőkkel szembeni lázadásként, a jelenlegi generáció válaszaként interpretálják a referendum eredményét.

„Az Egyesült Királyság gazdasági szereplői soha nem kötelezték el magukat tiszta szívvel az európai uniós értékek mellett, utilitarista módon viszonyultak az integrációhoz, elsősorban a gazdasági előnyökért léptek be és maradtak tagok” – magyarázta Losoncz. Ugyanakkor, amikor szorosabb integrációról volt szó, a brit politika nehezményezte a nemzetek feletti intézmények létrehozását. A belső piac egységesítéséhez viszont, amiből legtöbbet profitált, éppen erre volt szükség – tárta fel az ellentmondást.

Lélektani útvesztő

A Népszava főszerkesztője ezután arra volt kíváncsi, hogy milyen lélektani okok húzódhatnak a népszavazás eredményének hátterében, hiszen a migrációs krízis alig érintette a szigetországot. Losoncz szerint sem egyértelműek az indítékok. Az Egyesült Királyság a 2008-2009-es nemzetközi pénzügyi és gazdasági válságot viszonylag gyorsan kiheverte, a referendum idején pedig gazdasági szempontból kedvezőbb helyzetben volt, mint az EU legtöbb tagországa.

A Brexit óta erősödött a rasszizmus – figyelmeztet az ENSZ

A Brexitről tartott népszavazás azt eredményezte, hogy a faji, etnikai és vallási intolerancia növekedése elfogadottá vált az ENSZ témával foglalkozó szakembere szerint. A szakreferens az Egyesült Királyságban és Írországban teljesített két hetes tényfeltáró küldetése után összesítette tapasztalatait.

Egyes magyarázatok szerint a globalizáció kísérte vagyoni és jövedelemkülönbségek, a válsággal összekapcsolódó létbizonytalanság járult hozzá az euroszkeptikus, populista nézetek terjedéséhez. Más elméletek a közép- és kelet-európai országok tagállamaiból érkező munkavállalókkal hozzák összefüggésbe a feszült légkör kialakulását. Ezt azonban a britek maguknak köszönhetik – tette hozzá a szakértő –, hiszen a bővülés után elsőként nyitották meg munkaerőpiacukat az új tagállamok munkavállalói előtt.

Brexit: az ígéretek földje

A lehetséges okok feltérképezése után Horváth és Losoncz felidézték, hogy a népszavazást David Cameron egykori miniszterelnök helyezte kilátásba híres Bloomberg-beszédében. Ez arra az esetre vonatkozott, ha a toryk megnyerik a 2015. májusi parlamenti választásokat.  Miután a konzervatív párt abszolút többségbe került az alsóházban, Cameron betartotta az ígéretét. Losoncz szerint ezt semmi sem indokolta, de ez a rugalmatlan hozzáállás része a brit politikai és üzleti kultúrának. Ugyanakkor fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az ígéret rezonált az akkori brit közhangulatra.

Horváth Gábor a Brexit: The Uncivil War (Brexit: Háborúban mindent szabad) című idei filmre utalva terelte a beszélgetést a kilépéspártiak ígéreteire, agresszív kampánystratégiájára.

A filmben a kilépés hívei egy busz oldalán hirdetik, hogy heti több száz millió fontot küldenek Brüsszelbe, amit ehelyett fordíthatnának a brit egészségügyre. A kérdező felvetése annak az esélyét latolgatta, hogy születhetne-e más eredmény egy újabb referendum kiírása esetén. Losoncz Miklós úgy gondolja, egy újabb népszavazás valószínűleg hasonló kimenetellel zárulna. Ha mégsem, akkor a kilépéspártiak jogosan érvelhetnének azzal, hogy nem demokratikus felülírni a korábbi eredményt.

Célkeresztben a bizonytalanok

A népszavazás szempontjából érdekes megvizsgálni az Egyesült Királyság társadalmi és regionális megosztottságát. Lényegében az idősebb generáció és a kevésbé iskolázottak döntötték el a kérdést – állapította meg a BGE professzora. Ha a fiatal generáció komolyan veszi a referendumot, a mérleg nyelve könnyen átbillenhetett volna a bennmaradás irányába. Ezt a korosztályt ugyanis alacsony részvételi arány jellemezte – jegyezte meg. Regionális szempontból a londoniak a maradásra szavaztak, de Észak-Írország és Skócia sem akart kilépni.

Losoncz elmondása szerint az Egyesült Királyságban évek óta közvélemény-kutatásban mérik az EU-tagság támogatottságát.

Ez alapján két masszív tömb körvonalazódott, amelyekre nem jellemző a véleményváltoztatás: a kilépéspártiak és az EU-tagság híveinek csoportja. Ezeken kívül van egy szűk, ingadozó réteg, amely valójában eldöntötte a népszavazás eredményét.  A Brexit-pártiak kampánya elsősorban rájuk fókuszált. A közösségi médiás tevékenység alapján felvázolt pszichológiai profilnak megfelelő, célzott, érzelmekre ható üzenetekkel, e-mailekkel és hirdetésekkel bombázták a szavazókat.

Hatás-ellenhatás

Milyen tényezők befolyásolhatták még a népszavazás alakulását? Horváth Gábor az Amerikai Egyesült Államokra hívta fel a figyelmet, ahol Obama bennmaradásra buzdított, míg az EU-ban népszerűtlen Trump a kilépés mellett foglalt állást.

A főszerkesztő szerint Trump a britek azon illúziójára játszott rá, hogy különleges viszony fűzi őket az USA-hoz, amely kilépés esetén még szorosabbá válhat.

A BGE tanára úgy véli, ezeknek nem volt komoly hatásuk a népszavazás eredményére, ahogy annak a kormány által eljuttatott terjedelmes elemzésnek sem, amely a kilépés költségeiről, hátrányairól szólt. A racionális érvek leperegtek, érzelmi döntés, indulatdöntés született.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] De akkor szabad-e ilyen horderejű kérdés eldöntését a népre bízni?   [/perfectpullquote]

– tette fel a kérdést Horváth Gábor. Losoncz Miklós szerint nem lenne szabad, hiszen bonyolult dolgokról kell dönteni, amelyeket nem lehet igen-nem választássá egyszerűsíteni. „Nem tájékoztatták a szavazókat arról, hogy milyen jellegű kilépésre gondolnak. Soft vagy hard kiválást szorgalmaznak, teljes szakítást vagy a kapcsolatok minimális szintjének megtartását? Milyen legyen az Egyesült Királyság státusza ezután? Ezekre nem tudnak rákérdezni a népszavazással – magyarázta a szakértő. „A kormányoknak inkább arra kellene törekedniük, hogy felvilágosítsák a szavazópolgárokat az EU-ról” – tette hozzá.

Egy válás krónikája

A BGE professzora ezt követően a kilépés utáni intézkedések menetrendjét ismertette. A népszavazás után a brit kormány kénytelen volt felkészülni a helyzetre. Létrehozott két minisztériumot: az egyik a kilépéssel, a másik a kilépés utáni kapcsolatok építésével foglalkozik.

Benedict Cumberbatch a Brexitről szóló filmben egy távozás mellett érvelőt alakít majd

A Brexit címet viselő filmet Toby Haynes rendezi. A brit televíziós rendező nevéhez kötődik a Black Mirror Star Trek-tematikájú epizódja is. A tárca szerda éjjeli közleményének előzményeként a londoni alsóház Brexit-ügyi bizottságának elnöke, az ellenzéki Munkáspártot képviselői Hilary Benn levélben kérte a minisztérium vezetőjét, Dominic Raabot, hogy jelenjen meg a Brexit-folyamatról szóló következő meghallgatáson a parlamenti testület előtt.

Elég későn, 2017. március 29-én nyújtották be az elszakadásról szóló szándéknyilatkozatot (withdrawal agreement).

Az EU működését szabályozó szerződés ötvenedik cikke szerint két év áll rendelkezésre a kiválás feltételeinek a megtárgyalásához – ennek a határideje járt le március 29-én. Ebben olyan tételeket kell meghatározni, mint az EU-s állampolgárok státusza az Egyesült Királyságban, a brit állampolgárok státusza az EU-ban, a brit hozzájárulás az EU költségvetéséhez és az észak-ír kérdés. Ezután kezdődhetnek a tárgyalások, amelyek a modell kiválasztásával definiálhatják az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatát. Ilyen például a török vámuniós modell vagy az, amelyben az Európai Gazdasági Térség része marad az Egyesült Királyság.

Kárelemzés és tanulságok

Horváth Gábor feltette a sokakat foglalkoztató kérdést: mi lesz a veszteség az EU oldalán és mi brit oldalon? Mit veszítenek ők a kilépéssel? Losoncz szerint az Egyesült Királyság tagsága kétségtelenül előnyös az EU-nak, viszont a brit gazdaságnak és társadalomnak a kilépés nagyobb veszteséget okoz.

Társadalomkritikus és kormányellenes üzeneteket vetítettek a brit parlament épületére

A projekt az #AddressTheNation (ANemzetnekCímezve) nevet viseli. A Dazed az olvasóik szerint fontos témákat dolgozta fel, és kinyilatkoztatásaikkal megfestette a londoni látképet. A társadalomkritikus feliratokból kapott a Parlament, az Igazságügyi Minisztérium, a Királyi Bíróság épülete és a Nelson-oszlop is.

Mértéke attól függ, melyik modellt vesszük alapul. „A legtöbb kárt a megállapodás nélküli kizuhanás okozná” – állapította meg a szakértő. Ebben az esetben tömegmegmozdulások, sztrájkok várhatóak, amelyekre már felkészítették a rendvédelmi szerveket.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] A többi modell esetében kisebbek a veszteségek, de közös jellemzője minden forgatókönyvnek, hogy az Egyesült Királyság GDP-je csökken, folyamatos lemorzsolódás, lemaradás várható   [/perfectpullquote]

– folytatta.

A téma kapcsán felmerülő másik megkerülhetetlen kérdés, hogy milyen tanulság szűrhető le a Brexitből Közép- és Kelet-Európából nézve. Van-e értelme más tagországok kilépéséről beszélni? Losoncz szerint belátható, hogy ha viszonyításképpen az Egyesült Királyság „közepes hatalomként” is óriási károkat szenved, Magyarország, Románia vagy Lengyelország kilépése totális gazdasági katasztrófát eredményezne.

Képletek a jövőre

Zárásként az Unió jövője került górcső alá. Átrajzolódik-e a Brexit után némileg az EU-s helyzetkép? Losoncz úgy véli, az Európai Unió könnyen kiheveri a brit tőkekiesést. Az erőviszonyok megváltoznak az Unión belül: az euroövezet tagállamainak súlya az EU GDP-jében 85 százalékra emelkedik. A szakértő nem hisz az Egyesült Államokéhoz hasonló formáció kialakulásában.

A fejlődési irány inkább a differenciált integráció , vagyis lesz egy olyan kör, amely szorosabban integrálódik és kialakul egy kisebbség, amit magára hagynak.

Általánosságban „a keretfeltételek javítják a szorosabb együttműködést, csak politikai akaratra van szükség” – egészítette ki.

A beszélgetés végén a közönség aktívan bekapcsolódhatott, és megoszthatta a témával kapcsolatos gondolatait. Továbbá dedikáltathatta Losoncz Miklóssal Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból és az európai integráció című, témában megjelent könyvét. A beszélgetés teljes egészében visszanézhető a Progress Alapítvány YouTube-csatornáján.

Kozma Ágnes

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

Qatar-WC

Hogyan fogadjunk a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra

Már majdnem itt az ideje a világ legrangosabb tornájának – a 2022-es labdarúgó-világbajnokságnak. Az idei év sok újítással jár. Az egyik az, hogy ez az első alkalom, hogy egy közel-keleti ország ad otthont a világbajnokságnak.

alvás pihentető alvás tippek alváshoz egészséges alvás egészséges életmód

Ezeket edd, és ezeket kerüld, ha nem tudsz aludni

Jó alvás nélkül nincsenek jó nappalaink, de még rosszabb, hogy nem lehetünk teljesen egészségesek sem. Sokan szenvednek kialvatlanságban anélkül, hogy foglalkoznának vele, pedig komoly következményei lehetnek, ha hosszútávon nem tudunk megfelelően pihenni.

betegség hírességek hírességek betegségei maria cross halle berry lil wayne tom hanks toni braxton catherine zeta-jones 4

Hírességek, akik krónikus betegséggel élnek

A betegség nem válogat. A következő sztárok mind megvívták a maguk harcát különböző egészségi problémákkal és saját példájukon keresztül bebizonyították, hogy krónikus betegségekkel is lehet együtt élni, mégpedig boldog életet.

liszt gluténmentes liszt liszt fajták liszt típusok zabliszt rizsliszt csicseriborsó liszt kókuszliszt

Ezek a gluténmentes lisztek, ha alternatívákat keresel

A legtöbben fehér lisztet vagy teljes kiőrlésű lisztet használnak a főzéshez, sütéshez. Ezek glutént tartalmaznak, amire néhányan allergiásak, de mindannyiunk emésztőrendszere nehezen birkózik meg vele, emellett pedig egyéb negatív mellékhatásai is vannak.