Menekülés, vidéki sorsok, számkivetettség, szomorú mesék felnőtteknek. Ezek voltak az előző évben megjelent legjobb magyar prózakötetek a ContextUs szerint.

Magyar rögvalóság

Legjobb Konyvek 2020 2019
/ Fotó: Shutterstock

Listánkon a legjobb tízbe történő bekerülés legfőbb rendezőelve a kiválóság volt. Tavaly is rengeteg tízpontos könyv jelent meg, a lista összeállítása során arra koncentráltunk, hogy garantálva legyen a tematikus és műfaji sokszínűség egyaránt. Utóbbiból fakadóan biztos lesznek olyan címek, amiket sokatok hiányolni fog, de fontos volt a szélesebb merítés a remekművekből.

A Bookline sikerlistájából vagy akár a Libri által összegyűjtött megjelenésekből kiindulva kijelenthető, hogy a magyar prózából még mindig hiánycikk az igényes, de könnyed szépirodalom. Amiatt már nem is nagyon panaszkodhatunk, hogy társadalmunk szomorú látleleteként, tavaly is leginkább olyan depresszív magyar irodalommal gazdagodtunk, mint a Mindig Homérosznak, A vidék lelke vagy a Puncs.

A verseken túl – Pilinszky János: Esszék, cikkek

Pilinszky5

Felsorolásomat egy méltó kakukktojással kezdeném. Pilinszky János legfontosabb esszéi, újságcikkei, tanulmányai az előző évben új életműkiadásban is megjelenhettek a Magvetőnek köszönhetően. Az összegyűjtött repertoár nagyon széles. A költő munkásságának több évtizedén átívelő visszaemlékezései, kritikái, útifeljegyzései, tanulmányai szerepelnek a kötetben, jó pár eddig meg nem jelent írással egyetemben. A listára azért került fel, mert olyan klasszikussal van dolgunk, amelyekhez a kortárs irodalom mellett érdemes 2020-ban is visszanyúlni.

10 érdekesség Pilinszky János író-költőről, aki ezen a napon 98 éves lenne

A törékeny, érzékeny gyermeket nagynénjei gyámolították, akik Pilinszky János ra még felnőtt korában is erős érzelmi befolyással voltak. Verseinek egyik első értő olvasója testvére, Pilinszky Erika volt, akinek öngyilkossága (1975) jóvátehetetlen űrt hagyott a költőben, s talán szerepet játszott abban, hogy nem írt több verset.

A kötet a költőóriás prózai munkásságán túli ínyencségnek számít. Egyúttal fontos üzeneteket és kapaszkodókat tartalmaz a mai Magyarország igazságon túli világának útvesztőjében. Egész évre szóló ajándék minden Pilinszky-rajongónak.

Idegen létezés – Schein Gábor: Megleszünk itt

Schein Gabor Megleszunk Itt Konyv
Schein Gábor, A Megleszünk Itt Írója / Fotó: Valuska Gábor

Schein Gábor költő, irodalomtörténész legújabb regényében egy Kiefer nevű, vidéki matematikatanár elmagányosodó életét eleveníti meg. A világtól és másoktól eltávolodott főhős karaktere nem új Schein munkásságában. A Magvetőnél megjelent regény három részre tagolva mesél nekünk. Akárcsak a lista alábbi köteteit tekintve, a komor hangulatra itt is következtethetünk már a címválasztásból is.

Megleszünk itt: rezignált attitűd, beletörődés a dolgok nem túl fényes természetébe. Listán kilencedik helyét az elmagányosodást fókuszba helyező történet, valamint az írói eszközhasználat miatt foglalhatja el.

Az egyedi kötet csodálatos líraiságnak ad teret, rövid, versekre jellemző metaforáival szinte már-már költészet. A saját magát a világból kiíró matematikus sztorija mindenképp az év egyik legjobban várt magyar prózája volt 2019-ben.

Posztmodern önéletrajz – Solymosi Bálint: Vakrepülés

Solymosi Balint Vakrepules
Solymosi Bálint

A József Attila-díjas író-költő legújabb könyve önmeghatározása szerint ún. gerillaregény. A Kalligram Kiadónál megjelent önéletrajzi írás főhőse egy pszichés betegségekkel küzdő férfi, akinek két síkon keresztül ismerjük meg az életét. Tizenhét éves önmagát a hetvenes évek Magyar Népköztársaságának fullasztó díszletei között láthatjuk.

Ezt követően pedig a szintén nyomasztó kilencvenes években az éppen tizenhét évvel idősebb regényhős szemüvegén keresztül találkozunk vele.

Egy mondhatni csodálatos magyar elme többszöri összeroppanásának szépen megírt története, amely sorai oldásához szerencsére nem mellőzi a szarkasztikus humort sem. Ez a felemás hangulat, a kilencvenes és hetvenes évek találkozása, valamint a főszereplő mentális problémáinak megjelenítése rakták listánk hetedik helyére a Vakrepülést. Hajnóczy-rajongóknak mindenképp ajánlott olvasmány.

Magyar fjordokon – Kőhalmi Zoltán: A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban

Kohalmi Zoltan Konyve A Ferfi
Kőhalmi Zoltán / Fotó: Bielik István / 24.Hu

A Dumaszínházból ismert humoristának, Kőhalmi Zoltánnak köszönhetően került fel listánkra talán az egyetlen vidámabb hangvételű kötet. A Helikon Kiadónál megjelent debütáló könyvet Cserna-Szabó András beharangozójában a következőkkel indította útjára:

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az megvan, hogy Jo Nesbø, Rejtő Jenő és Italo Calvino együtt írnak regényt? Nincs? Akkor most ideje megvásárolnod Kőhalmi Zoltánnak, a magyar stand up egyik legjobbjának első könyvét, ugyanis ez a regény éppen ilyen: mintha egy őrült posztmodern író állna neki egy norvég krimi megalkotásának, de közben féktelen humora nem hagyná, hogy a dolgok a rendes medrükben csordogáljanak…[/perfectpullquote]

Ebből kiindulva mindenképp ígéretesnek tűnik Kőhalmi svéd és norvég kortárs krimi-írókat megszégyenítő abszurd paródiája, ami megjelenése óta folyamatosan tartja helyét az olvasói sikerlistákon. Noha humora nem minden esetben olyan nagyon eltalált és térdcsapkodós, mint ahogy azt a fülszöveg állítja, de a posztmodern parodizálás miatt mindenképp belefér az év legjobbjai közé.

Szemfényvesztők alkonya – Gárdos Péter: Királyi játék: Ez a játszma vérre megy

Gardos Peter Kiralyi Jatek Konyv Scaled
Gárdos Péter

Az előzőkhez képest sokkalta megosztóbb Gárdos Péter legújabb történelmi regénye, a Királyi játék. A Magvetőnél megjelent könyv egy valós személy, a polihisztor Kempelen Farkas életébe enged betekintést. Kempelen nagy találmánya egy olyan sakkozógép volt, amely trükkösen vágta át az arra fel nem készülteket.

Ezt a valós történelmi hátteret szövi tovább Gárdos a tőle megszokott bravúros ábrázolásmóddal és nyelviséggel. Aki szereti a történelmi regényeket, annak mindenképp ajánlott olvasmány a szemfényvesztésről, trükkökről, bábokról és bábmesterekről, hatalmi játszmákról szóló regény.

Listánk ötödik helyére elsődlegesen azért került, mert a kiművelt nyelviség mellett fontos üzeneteket hordoz politikai és filozófiai kérdéseket tekintve egyaránt.

„A bilincs a szabadság legyen” – Mészöly Miklós: Sötét Jelek

Meszoly Miklos
Mészöly Miklós / Fotó: Fortepan

A Jelenkor Kiadónál jelent meg Mészöly korai elbeszéléseit és kisregényeit tartalmazó, több mint 400 oldalas kötet. A könyv baljós címválasztása nem véletlen, hiszen elsődlegesen az író fiatalkori világháború utáni, 1948-1957 között született írásait tartalmazza. A magyar irodalomban, történetírásban, közéletben elhanyagolt, már-már kibeszéletlen időszak megjelenítése nagy örömre ad okot.

A művészeti értéken túl, főképp emitt került nálunk a toplista ötödik helyére. A huszadik század egyik legjelentősebb magyar prózaírójává vált Mészöly írásaiban a második világháború feldolgozásával és az őt körülvevő Rákosi-korszakkal foglalkozik.

A sötét jövőre utaló történetek, mint ahogy azt megszokhattuk a legnagyobbak mesterének tartott írótól, nem könnyű olvasmányok. Ez azonban nyilvánvalóan nem is célja az életmű mindenképp fontos darabjának.

Mészöly-emlékház épül Szekszárdon // ContextUs

A szekszárdi polgármesteri kabinet tájékoztatása szerint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 35 millió forintos támogatásával készülő, 80 négyzetméteres épületben lesz lehetőség egy állandó Mészöly-tárlat bemutatására. Irodalmi találkozókat, alkotótáborokat tarthatnak majd falai között. Az új Mészöly-ház adhat otthont később a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Irodalmi Akadémiának, irodalmi, zenei, kamaraszínházi előadásoknak és tavasztól őszig szabadtéri kiállításoknak.


A kiemelkedő kötet utószavát egyébként a tavaly elhunyt Tandori Dezső jegyzi.

Ahol a mesék véget érnek – Lázár Ervin: Játék álarcban

Lazar Ervin Konyv Jatek Alarcban
Lázár Ervin

Lázár korai novelláit és elbeszéléseit tartalmazza a Helikon kiadónál megjelent kötet. A sokunk számára másik univerzumot teremtő író itt most nem királyokról, tündérekről mesél, hanem egy a magyar vidékről a nagyvárosba felkerülő fiatal férfiról. Ézsaiás történetébe csomagolva fogalmaz meg súlyos társadalomkritikát.

A tanyasi múlt és városi jövő között rekedt elmagányosodott emberi sors kerül bemutatásra az 1957-1968 között megjelent rövidebb elbeszéléseken keresztül.

Sokunk meseírója lesújtó képet fest a háború utáni urbánus lét sekélyességéről, morális hátterének totális felégéséről. A kötet egyfajta felnőtteknek szóló kiegészítőként is felfogható Lázár meseuniverzumához.

Nagy-Britannia egyszerűen imádja Lázár Ervin angolra fordított könyvét

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című gyermekregénye eredetileg a Móra Ferenc Könyvkiadónál, 1981-ben jelent meg, Réber László illusztrációival. Ezt követően, 1983-ban Sólyom András rendezésében film is készült belőle, azt követően pedig bábjátékban is feldolgozták. A színpadi változatát pedig az Operettszínházban máig játsszák. Angol nyelvre Anna Bentley fordította Lázár Ervin könyvét.

A nagy mesélő itt a realizmus eszközeivel teremt az olvasó köré egy világot, amely korának problémáival, a kitaszítottsággal és az elmagányosodással szembesít bennünket. Ezek a nehézségek éppoly aktuálisak, mint félszázaddal ezelőtt és az író személyén túl éppen emiatt lehet listánk negyedik helyezettje a Játék álarcban.

Nem is olyan rózsaszín – Mucha Dorka: Puncs

Mucha Dorka Puncs
Mucha Dorka

Mucha Dorka első könyve a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg. Az előzőekhez képest egészen más nyelviséggel, egészen más világba, a budapesti egyetemistákhoz kalauzol bennünket. Egy huszonéves lány nézőpontjából ismerhetünk meg egy se nem túlságosan felháborító, és nyilván se nem túlságosan támogatható tanár-diák viszonyt. A metoo-botrány hírein edzett olvasók számára talán kicsit csalódás lehet, hiszen semmiféle erkölcsi plusz szemüveg nem érvényesül a regényben.

Egy olyan viszonyról van itt szó, amely a punccsal ellentétben nem rózsaszín, nem romantikus, de a hatalommal való visszaélés ténye sincs benne különösebben érzékeltetve. Napjaink „anything goes” hangulata a szerző szikár nyelvhasználata révén is érvényesül.

A regény pontosan olyan tanár urakról és diáklányokról szól, akikkel szinte bármely magyar egyetemen össze lehet futni. A hangulat, az irodalmi eszközök, a történet és az, hogy egy író első kötetét ünnepelhetjük eredményezte azt, hogy toplistánk harmadik helyezettje a Puncs lett.

A puszták népe 2.0 – Csabai László: A vidék lelke

Csabai Laszlo Konyv A Videk Lelke
Csabai László / Fotó:

Listánk második helyét is egy magvetős kiadás, Csabai László A vidék lelke című novelláskötete foglalja el. A zivataros huszadik századi magyar történelmet tematizáló kötet műfaji kereteire ránézve is ígéretes. A nyírségi magyar életbe huszonegy novellán keresztül kapunk betekintést. A szerző újítása, hogy a novellák hármasával, ún. triovellaként kapcsolódnak egymáshoz.

A történetek a Horthy-korszaktól a rendszerváltásig engednek rálátást az ország keleti csücskének mikrovilágába.

Csabai több vidéki átlagember karakterét megszólaltatva ácsol emléket a kisemmizett, bizonytalan, félelmei súlya alatt roskadozó másik Magyarországnak. A kötet a periférikus sorsok bemutatásán túl mélyebb tanulsággal is szolgál: Magyarországon a bizonytalan, reménytelen létezés keretei se nem időhöz, se nem helyhez kötöttek. Ezért is olyan fontos 2020-ban a nyírségi tanyavilág embereinek hánya-vetett életútjairól olvasni. A kiváló karakterábrázolás, a mű olvashatósága, valamint a leszakadt vidéki lét fókuszba helyezése garantálta Csabai László könyvének második helyét.

Menekülők kézikönyve – Krasznahorkai László: Mindig Homérosznak

Krasznahorkai László Könyvek
Krasznahorkai László Író / Fotó: Mti

Noha Krasznahorkai univerzumának legújabb darabja kapcsán minden eddigit tekintve bizonytalanabb, hogy egyáltalán regénnyel van-e dolgunk, mégis kétséget kizárólag 2019 legjobb prózakötete. Az eszképizmus posztmodern magyar kézikönyve ugyan alig 100 oldalas, de a szerzőtől megszokott módon messze nem felszínes. Listánk első helyére a minőségen túl témájának aktualitása okán került fel, hiszen „oly korban élünk”, amikor mindannyian menekülésre vagyunk kényszerítve. A Mindig Homérosznak egyszerre szól világunk zavaráról és fejhajtás az európai kultúra oltárán.

Krasznahorkai László elnyerte az amerikai Nemzetközi Könyvdíjat

Az öt kategóriában átadott elismerést a fordított művek kategóriában az Ottilie Mulzet fordításában megjelent Báró Wenckheim hazatér nyerte. A kötet versenytársai az arab Khaled Khalifa Death is a hard work című műve, a ruandai Scholastique Mukasonga The Barefoot Woman című könyve, a japán Ogava Joko The Memory Police című regénye, és a finn Pajtim Statovci Crossing című kötete voltak.

Ha Krasznhorkai mondatai nem lennének elegendők, a Magvető gondozásában kiadott könyvet ismét Max Neumann grafikái és Miklós Szilveszter zenei aláfestése is színesíti. A sehonnan-sehová menekülő ember folytonos nyughatatlanságának kézirata a kritikusok részéről legjobban várt magyar irodalmi alkotás volt. „Olvasási készség”, „vizuális kíváncsiság” és a „linkek megnyitása szükséges csupán” a mű befogadásához, áll a könyv beharangozójában. Mindebből következtetni lehet, hogy a nagy várakozás nem volt hiábavaló. Az írófejedelem ismét úgy engedi el rajongói kezét, hogy szemernyi csalódást sem okoz, ezért is került listánk legelső helyére. A Mindig Homérosznak igazi éveleji ígéret minden könyvespolcon.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

Qatar-WC

Hogyan fogadjunk a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra

Már majdnem itt az ideje a világ legrangosabb tornájának – a 2022-es labdarúgó-világbajnokságnak. Az idei év sok újítással jár. Az egyik az, hogy ez az első alkalom, hogy egy közel-keleti ország ad otthont a világbajnokságnak.

alvás pihentető alvás tippek alváshoz egészséges alvás egészséges életmód

Ezeket edd, és ezeket kerüld, ha nem tudsz aludni

Jó alvás nélkül nincsenek jó nappalaink, de még rosszabb, hogy nem lehetünk teljesen egészségesek sem. Sokan szenvednek kialvatlanságban anélkül, hogy foglalkoznának vele, pedig komoly következményei lehetnek, ha hosszútávon nem tudunk megfelelően pihenni.

betegség hírességek hírességek betegségei maria cross halle berry lil wayne tom hanks toni braxton catherine zeta-jones 4

Hírességek, akik krónikus betegséggel élnek

A betegség nem válogat. A következő sztárok mind megvívták a maguk harcát különböző egészségi problémákkal és saját példájukon keresztül bebizonyították, hogy krónikus betegségekkel is lehet együtt élni, mégpedig boldog életet.

liszt gluténmentes liszt liszt fajták liszt típusok zabliszt rizsliszt csicseriborsó liszt kókuszliszt

Ezek a gluténmentes lisztek, ha alternatívákat keresel

A legtöbben fehér lisztet vagy teljes kiőrlésű lisztet használnak a főzéshez, sütéshez. Ezek glutént tartalmaznak, amire néhányan allergiásak, de mindannyiunk emésztőrendszere nehezen birkózik meg vele, emellett pedig egyéb negatív mellékhatásai is vannak.