Az Országgyűlés július 3-án döntött a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatról. Így átalakítás következik a Színház- és Filmművészeti Egyetem működését illetően.
Megszületett a döntés
A tavaly év végén kirobbant Gothár Péter-ügy miatt a kormány eldöntötte, szervezeti átalakítás szükséges a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE). A Fidesz-KDNP egyenesen azt követelte, távozniuk kell a Katona József Színház és az SZFE vezetőinek. Gothár távozott is mindkét intézményből.
A történet nem állt meg itt: maga az egyetem is csak utólag, a sajtóból értesült arról, hogy Semjén Zsolt május 26-án éjjel benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely alapján 2020. szeptember 1-jétől az eddig a legtöbb egyetemhez hasonlóan állami fenntartású Színház- és Filmművészeti Egyetem alapítványi fenntartásúvá válna, azaz onnantól egy erre a célra létrehozott alapítvány kezébe kerül az egyetem egész vagyona, ingatlanai és főbb döntési körei.
Július 3-án azonban 135 igen és 60 nem szavazattal elfogadta a Parlament A Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítványról, a Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényt.
A döntés értelmében az egyetem fenntartója és vagyonának kezelője a jövőben az erre a célra létrehozott Színház- és Filmművészetért alapítvány lesz.
Hiába tüntettek ellene
A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói közössége arra kérte a kormányt, hogy vonja vissza az SZFE modellváltásáról rendelkező törvénytervezetet. A hallgatók azt akarták elérni, hogy a modellváltást legkorábban 2021. szeptember 1-jei határidővel fogadják el, és hogy azt kizárólag bizonyos feltételek garantálása mellett terjesszék újra a Parlament elé.
Ezek lettek volna a kért garanciák:
- A Színház- és Filmművészeti Egyetem szenátusa által jogszerűen és demokratikusan megválasztott Upor László egyetemi tanárt kinevezik az egyetem rektorává. A jogfolytonosság elve alapján Upor László mandátuma lejártáig, vagyis a modellváltás alatt és után is az egyetem rektora marad. A rektort a modellváltás után is az egyetem szenátusa választja demokratikus úton, a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint.
- Az alapítvány nevébe visszakerül az „Egyetem” szó, a következőképpen: „Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány”. Az alapítvány alapítói joga nem kerülhet át az államtól az alapítványhoz. Az Egyetem alapító okiratát és módosításait az Egyetem jelenlegi szenátusával egyetértésben kell elfogadni.
- A szenátus jelenlegi létszáma nem csökkenhet, jogkörei nem sérülhetnek. Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatát és módosításait a szenátus a fenntartó jóváhagyása nélkül fogadja el.
- Az öttagú kuratóriumba három tagot az egyetem szenátusa, két tagot a minisztérium jelöl. A kuratóriumnak nem lehet vétójoga a szenátus döntéseivel szemben. A kuratóriumi tagok mandátuma öt évre szól.
- Az állam nem vonulhat ki az egyetem finanszírozásából. Az egyetem rövid, közép- és hosszú távú fenntarthatóságára is kiterjedő hatástanulmány részletes eredményét a törvényjavaslat benyújtása előtt nyilvánosságra hozzák. Az ösztöndíjas hallgatói helyek száma és az ösztöndíjak reálértéke hosszú távon sem csökkenhet. Ennek a fedezetét az állam célhoz kötötten biztosítja. A közalkalmazotti státusszal járó financiális juttatások és jogi védelmek hosszú távon sem sérülhetnek.
A szakma sem értett egyet vele
Az ügyben a szakma is hallatta a hangját: Ragályi Elemér Emmy- és Kossuth-díjas operatőr, filmrendező több mint hetven további jeles alkotóval együtt nyílt levelet intézett a döntéshozókhoz, hogy ne szavazzák meg a törvényt és kezdjenek érdemi tárgyalásokat az egyetemi közösség képviselőivel. Az aláírókhoz később további több mint százötven művész csatlakozott. Időközben több mint hetven színész, rendező, színházi művész jelentkezett egy másik nyílt levéllel, amelyben azt kérték, a „jelenlegi formájában szavazzák meg a törvényt”.
