Az Összeesküvés Amerika ellen a fasizmus térnyeréséről szóló televíziós sorozat, amely a „mi lett volna, ha…?” kérdését vizsgálja. Az ilyen típusú történelmi fikciós drámák között léteznek kellő érzékenységgel bírók, de olyan alkotások is, amelyek veszélyes ösztönökre játszanak.
„Mi lett volna, ha…?”
Azért is nézünk televíziós sorozatokat, hogy kiragadják a nézőt jelenből, és egyfajta alternatív valóságba vigyék. Akkor is, amelyekben csak a szereplők kitalált figurák, és a történet a mai realitásba ágyazódik. Az alternatív történelmi sorozatok, fikciós valóságban játszódó telenovellák, amelyekben az emberiség sorsa egy történelmi fordulópont után a tényleges helyett éppen a másik lehetséges kimenetel felé fordul, reneszánszukat élik.
Az alternatív történelmi sorozatok fő mozgatórugója egy kulcsfontosságú eseménynek a megvalósulttól eltérő kimenetele – például, a 2. világháborút mégsem a szövetségesek nyerik meg.
A gonoszság gyökerei: Szélsőjobboldali terror a filmvásznon
Számomra a rasszista indíttatású gonoszság témáját két filmalkotás, az Amerikai História X és a The Believer mutatja be a legjobban. Tony Kaye Amerikai História X -e Edward Norton és Edward Furlong kiemelkedő színészi játékának köszönhetően a rasszizmus legmélyebb bugyraiba nyújt betekintést.
A The Man in the High Castle című 2015-ben indult sorozatban például a nácik győzedelmeskednek. A Hunters-ben (Al Pacino játssza az egyik főszerepet) a németek ugyan elvesztik a háborút, de egy csoportjuk tovább működik az Egyesült Államokban. Bár A szolgálólány meséjében fikción alapuló esemény (a vallásdiktatúra térnyerése) után az USA egy része keményvonalas irányítás alá kerül, itt nem klasszikus alternatív valóság-történetről van szó, de mégis ugyanazt a fenyegető „mi történne, ha…” kérdéskört járja be a sorozat.
The Man in the High Castle Season 1 – Official Trailer: What If? | Prime Video
What If We Lost? Exec. Producers Ridley Scott & Frank Spotnitz bring their epic vision of The Man in the High Castle to Prime Video. ” Watch The Man in t…
Az alternatív valóságot bemutató történelmi sorozatok egyik kedvelt témája a fasizmus túlélésének továbbgondolása. Ugyanakkor számos csapda is rejlik ebben a koncepcióban. A Hunters-ben erősen visszatetsző vígjátéki hangulat bontakozik ki a neonácik és szintén törvényileg betiltott üldözőik interakciójából. Mindeközben rendkívül meggyőző erővel magabiztosnak és hatékonynak ábrázolják a nácikat gyűlölködő és erőszakos tetteikben. Ugyanígy széles körben bírálták, hogy túl sokat foglalkozik azzal, hogyan ölték meg a nácik a zsidókat a koncentrációs táborokban.
A Coca-Cola szövetkezett a náci rezsimmel, ők pedig feltalálták a Fantát
1933-ban, Hitler hatalomra kerülésének évében a Coca-Cola helyi egysége 100 ezer palackot adott el. Azonban a leányvállalat anyagi helyzete válságos volt. Ekkor került a képbe a tekintélyt parancsoló 30 éves német üzletember, Max Keith. Nemzetközi kutatócsoport dolgozza ki a nácik által elrabolt műalkotások visszaadásának szabályait a Bonni Egyetemen.
A Westworld harmadik évadát azzal vádolták, hogy a látványosan mindenhol rendre feltűnő horogkeresztek ellenére igazán mély mondanivalója nincs a nácizmusról, ami igazolná az önkényuralmi jelkép ilyen fokú jelenlétét. A BBC 2017-es SS-GB című filmjében Londont és Nagy-Britannia egy részét elfoglalja Hitler, viszont a fasizmust csupán kellemetlenségként ábrázolják a thriller háttereként.
„És akkor most mihez kezdjünk?”
Néhány sorozatban viszont kifejezetten okosan ábrázolják a nácik győzelme utáni világot. A Philip K. Dick regényéből készült The Man in the High Castle-ben az USA a ’60-as években német és japán uralom alá kerül. Ahelyett, hogy pusztán csak eszközként szolgáljon, az elképzelt politikai felállás okosan szolgálja a szereplők jellemzését, és a nézőknek is jól érthető tanulsággal szolgál arról, mennyire más lenne most az életük.
Hunters – Official Trailer | Prime Video
This team is more than meets the eye. #HuntersTV comes to Amazon Prime Video February 21. ” Hunters is coming to Amazon Prime Video on February 21: https://w…
Az Összeesküvés Amerika ellenben is egy alternatív világ víziója jelenik meg, amely viszont sokkal kifinomultabb, szövevényesebb az átlagos elképzelt náci hatalmi berendezkedésnél. 1940-ben Charles Lindbergh, aki azzal vált híressé, hogy 1927-ben elsőként repülte át az Atlanti-óceánt New Yorkból Párizsig, nem foglal egyértelműen állást a nácikkal kapcsolatosan (ez valóban így volt). Elindul az elnökválasztáson (amit Lindbergh a valóságban nem tett meg) és győz. Az antiszemitizmus teret nyer, a sorozatbeli New Jersey-i zsidó család pedig egyre inkább küzd a fenyegetettséggel, ami a mai politikai helyzet áthallásaként is értelmezhető. A rajzfilmszerű „mi lett volna, ha…” koncepció helyett a sorozat felelősei, akik a Drótot is készítették, inkább a hiperrealisztikus ábrázolásmódra törekedtek.
Egy feltárás szerint a német nők vallásos áhítattal tekintettek Hitlerre
A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt tagjai kapcsán általában a férfiakról esik szó. Illetve olyan magas katonai beosztású nőkről, mint Irma Grese vagy Ilse Koch, akik a koncentrációs táborokban dolgoztak. A pártnak viszont volt számtalan női tagjai is, akik átlagos háziasszonyok, dolgozó nők voltak, írja a .
Az alternatív történelmi sorozatkészítés eddigi csúcspontjának számító alkotás a Trump-éra Amerikáját tükrözi, amit nem lehet nem észrevenni, írja a The Guardian. Az Összeesküvésben azonban teljesen ellehetetlenül, hogy az egyén befolyást gyakorolhasson a fennálló politikai rendszer gyökeres megváltoztatására. És ekkor már a „mi lenne, ha…” helyett az „akkor mihez is kezdjünk?” lesz az igazán izgalmas kérdés.
