Az eldobott és a talajba kerülő cigarettacsikkek gátolhatják a növények fejlődését egy új brit tanulmány szerint.
Az Anglia Ruskin Egyetem vezette kutatás azt állapította meg, hogy a csikkek jelenléte a talajban 27 százalékkal csökkentette a lóhere kicsírázásának esélyét és 28 százalékkal a szárhosszt – olvasható a BBC hírportálján.
A fű esetében az előző 10, az utóbbi 13 százalékkal lett kisebb. Becslések szerint a világon évente 4,5 ezer milliárd csikket dobnak el, ez a legelterjedtebb műanyagszemét. A legtöbb csikk bioműanyagból, cellulóz-acetát-szálból készült szűrőt tartalmaz.
A kutatók azt találták, hogy az el nem szívott cigaretták szűrőjének majdnem ugyanolyan a hatása a növények életére, mint a használt szűrőknek, ami arra utal, hogy a károkat maga a filter okozza, a dohány égetéséből származó mérgek nélkül is.
Az Ecotoxicology and Environmental Safety című szaklap friss számában közzétett kutatás részeként Cambridge körüli területekről gyűjtöttek mintákat a tudósok, és azt állapították meg, hogy akár 128 csikk is lehet egy négyzetméteren.
Megdöbbentek a kutatók: a szívbetegek gyakran a diagnózis után is tovább dohányoznak
A European Journal of Preventive Cardiology című szaklapban megjelent tanulmány szerzői 27 ország több mint 8200 szívbetegének adatait elemezték. Tüdőrákban halt meg a transzplantáció után másfél évvel egy francia nő, akibe egy erős dohányos nő tüdejét ültették át. A Lung Cancer szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint az 57 évesen elhunyt donor 30 éven át napi egy doboz cigit szívott el.
Dannielle Green biológus, a kutatás vezetője elmondta, hogy ugyan az eldobált csikkek látványa mindennapos, mégis az övék az első tanulmány, amely azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a növények életét a cigaretták maradéka. “Azt találtuk, hogy rontja a lóhere és a fű kicsírázásának esélyét, megrövidíti a szár hosszát, több mint felével csökkenti a lóhere gyökerének súlyát” – mondta a tudós.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A két vizsgált növény, a perje nevű fűféle és a fehér here fontos takarmány, de elterjedt a városi parkokban, zöld területeken is. Hozzájárulnak a fajok egészségéhez, a fehér here fontos a beporzó rovaroknak és a nitrogén megkötése miatt is[/perfectpullquote]
– magyarázta.
Történelmi pillanat volt, de nem tartott sokáig: a Holdon lévő gyapot elpusztult
Ahogy mi is megírtuk, történelmi pillanatnak lehettünk tanúi, hiszen a kínai-svéd-német Csang’o-4 űrszonda csírázó növényről készített fotókat a Hold túlsó oldalán. Ez azt bizonyítja, hogy van élet a Holdon. Azonban másnapra sajnos elpusztult a zöld növényke. A gyapotnak ugyanis fény is kell a növekedéshez, ami a Hold túlsó oldalán erre nincs lehetősége.
A filter lebomlása akár egy évtizedig is eltarthat. A tanulmány társszerzője, Bas Boots hozzátette: ugyan további kutatásra van szükség, úgy véljük, a filter kémiai összetételének számlájára írhatók a károk.
“A bioműanyaghoz adott szerek teszik hajlékonyabbá a szűrőt, ezek kimosódhatnak a talajba és a kezdetekkor károsíthatják a növényi életet” – magyarázta.
