Januárban minden a Trafóról, a kulturális eseményeiről szólt. Nem véletlenül, hiszen a NextFeszt 2017-ben olyan programokat kínált, amiért napról napra megérte elmenni a Liliom utcába.

Történelem, politika, popkultúra

Három irodalmi kerekasztal-beszélgetésnek adott otthont a NextFeszt. A téli fesztivál központi témái a történelem, a politika és a popkultúra voltak. Krusovszky Dénes költő, műfordító, újságíró felelt azért, hogy az fenti kérdésekről izgalmas beszélgetőpartnerek vitatkozzanak. Az első esten Nemes Z. Márió, Potozky László és Totth Benedek arról beszélgetett Krusovszkyval, hogyan szüremkedik a történelem és a politika a szépirodalomba. Kell-e egyáltalán újraírni a múltat, és ha igen, akkor alkalmazhatunk-e erre alternatív megoldásokat? A második eseményen Áfra János, Gerőcs Péter és Szőllőssy Balázs már mélyebbre merészkedett a politikai témában. Legfőképpen a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMGT) ügyét és a köré szerveződő kérdéseket próbálták megválaszolni.

Dsc 1686 32526049286 O

Így jutottunk el a harmadik alkalommal a pop- és a magaskultúra problémaköréhez, melyet  Hyross FerencZilahi Anna és Závada Péter boncolgatott Krusovszkyval. Gyakran elhangzik az állítás, hogy létezik átjárás a populáris és elit kultúra között. A műfaji határok elmosódnak, vagy eltolódnak, és változnak a befogadási stratégiák is. A zsánerirodalom felemelkedőben van, ám mintha ezzel párhuzamosan sokan az elitirodalom bukását vizionálnák.

Dylan győzelmét megjósolta egy másik Nobel-díjas?

Nem lepődött meg a nagyérdemű, amikor elsőként Bob Dylan és nemrég odaítélt irodalmi Nobel-díja került terítékre. Zenész-dalszövegíró mint irodalmi elismerés birtokosa? Van ennek létjogosultsága? Krusovszky vitaindítóként Mario Vargas Llosa szintén Nobel-díjas író, irodalomkritikus esszéjét, a Látványcivilizációt emelte a beszélgetésbe. A perui akadémikus eltemeti azt a fajta magaskultúrát, amin szocializálódott, és amelyben ő maga is tevékenykedik. Krusovszky számára is ez a fajta kultúrafelfogás jelentette a biztos referenciapontot, vallotta be a szerző. Bob Dylan Nobel-díjával megszűnt volna a szakadék  magas- és tömegkultúra között?  De akkor mi veszi át a helyét a szakmai megítélésnek?

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A művek piaci értéke.[/perfectpullquote]

– mondja Krusovszky. Majd hozzátette: “Átlépünk egy olyan korszakba, melyben a kultúra több emberhez eljuthat ugyan, de ez nem a magaskultúra lesz.”

Dsc 1668 32414189232 O

Elsőként Závada vette magához a szót. Úgy gondolja, hogy jelentős mediális változás van folyamatban, ám ez nem most – tehát nem Dylan díjával – kezdődött. A posztmodern már kialakulásától fogva épít az intermedialitásra és a hangzó, a vizuális és az írásos műfajok keveredésére. A Mész szerzője azt is bevallotta, hogy kifejezetten irritálja az elitkultúra kifejezés.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A tömegkultúra demokratizálódik, tetszik vagy sem. Online fórumok, blogok és vlogok alakulnak, ahol a lájkok és a megosztások alapján mérik az elismerést.[/perfectpullquote]

– tette hozzá. Zilahi Anna szerint sem kell pesszimistán állni ehhez a kérdéskörhöz, hiszen nem másnak lehetünk tanúi, minthogy a kultúra regiszterei egymásba mosódnak, és ez véleménye szerint egy rendkívül progresszív dolog. Ő inkább amiatt szkeptikus, hogy a neten és a közösségi médiában valóban demokratizálódna a kultúra, hiszen  ott  a szerkesztők helyett tőkés nagyvállalatok döntik el, hogy mit fogyasszon az ember.

Hová tolná el a tömegkultúrát a könyvpiac?

Hyross Ferenc úgy gondolja, hogy a magaskultúra sorvadását figyelhetjük meg, lévén, hogy a szélesebb közönségnek nincs igénye rá. Nem hisz benne, hogy hosszú távon megszűnne, épp csak háttérbe szorul – állítja. Krusovszky Dénes helyesbít: nem azt akarta sugallni, hogy a magaskultúra végleg megszűnne, inkább egyfajta folyamatként tekint rá. Arra volt kíváncsi – Llosa esszéjére hivatkozva –, hogy vajon helytálló-e a szerző által felállított dichotómia. Vargas szerint régen Thomas Mannt, most pedig Shakirát fogyaszt az átlag kultúrafogyasztó.

Dsc 1665

Závada leplezetlenül megakadt ezen gondolatmeneten.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Manapság Shakirát tanítanák az egyetemeken? Érdemes észrevenni azt is, hogy amit korábban hígulásként érzékelünk, az idővel gyakran a hivatalos kánon részévé válik. [/perfectpullquote]

– teszi fel szarkasztikus kérdését. Továbbá úgy véli, épp az elit paradigmával szembehelyezkedő avantgárd kezdeményezések hajlamosak megújítani azt.

“A KMGT miért mondja vajon, hogy az irodalomnak lépést kell tartania az olvasóival?” – folytatja gondolatmenetét Závada. Számára is releváns kérdés, hogy az irodalom mit tud megtenni azért, hogy eljusson az közönségéhez, és véleménye szerint minden rendelkezésre álló technikai lehetőséget ki kell használni ennek érdekében, de megkerülhetetlenül fontos, hogy nem az irodalmi ízlés eligénytelenítése, elsilányítása árán, hanem épp ellenkezőleg: digitális úton terjesztve annak értékeit.

Eladható a magaskultúra?

Krusovszkyt két égetően releváns kérdés érdekli. Egyrészt: eladható-e a magaskultúra? Bosszantó az a közhely, mondja, amelyet sok szakmabeli állít: hogy a könyvkiadók azért nem költenek többet reklámra, mert egy bizonyos mennyiségű olvasónál többen úgysem veszik meg a szépirodalmi termékeket. Így nem érdemes plusz pénzt fordítani a népszerűsítésükre.

“Ki lehet ebből törni?” – kérdezi Krusovszky beszélgetőpartnereitől.

Dsc 1667

A másik probléma, jegyzi meg markáns kritikai éllel a moderátor, hogy nosztalgia alakult ki a szocialista kultúra éthoszával kapcsolatban. Úgy érzi, sokan pozitívan gondolnak vissza a rendszerváltás előtti időszakra, amikor volt ugyan cenzúra, de cserébe legalább sok könyv volt a piacon, és a televízióban irodalmi műsorokat adtak. Majd a következő kérdést szegezi beszélgetőpartnereinek: bele szoktak-e gondolni abba, hogy magaskultúra-e az, amit éppen olvasnak?

Zilahi más oldalról próbálja megközelíteni a témát:

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Én nem tudom, mit nevezünk magaskultúrának. Ezek a kategóriák rendkívül kitágultak, és ma már más szempontok mentén válik valami értéktelenné vagy értékessé. [/perfectpullquote]

A képzőművészet felől próbálja megfogni a magas- és tömegkultúra közötti differenciát. Marcel Duchamp óta minden művészetnek nevezhető – állítja Zilahi, szerinte tehát a kategorizálás alapjaitól kezdve gond van.

Hyross Ferenc úgy érzi, komolyabb katalizátorra van szükség a folyamatban. Ha valami kellő mértékben hype-olva van, akkor arra lesz kereset.

Létezne Nők Lapja Irodalom?

Krusovszky úgy látja, hogy a magyar irodalomban az az író, költő, illetve kötet lesz sikeres, ami már azelőtt is rendelkezik némi népszerűséggel, hogy a kiadó megjelentetné. Így a létrejött brand önerőből, reklám nélkül is el tud érni az emberekhez. A kiadó csak azután kezdi el promózni, miután a szerző már elért egy bizonyos népszerűséget. Erre pedig megvannak az olyan bejáratott fórumok, mint például a Nők Lapja.

Dsc 1680 32567173255 O

Závada a print folyóiratokra tereli a szót: véleménye szerint probléma, ha csak és kizárólag nyomtatott orgánumokban gondolkodunk. Nyilván szeretjük kézbe fogni a lapokat, és ezért fontos a fennmaradásuk, de manapság az az orgánum, ami nincs jelen online, gyakorlatilag nem is létezik. A reklámozásra szerinte számtalan lehetőség kínálkozik az interneten. Krusovszky egyetért Závadával, de megjegyzi: a Facebook-hirdetéseket is pénzért vásároljuk meg.

Erre a vitapartnere az olvasók közti, ingyenes megosztásokkal reflektál. Úgy gondolja, hogy már az is igen jelentős eszköz a népszerűsítést illetően, ha kiposztoljuk az adatlapunkon az adott irodalmi művet, amelyet átvesznek tőlünk ismerőseink.

Sőt, a felhasználók Twitterre és Instagramra is töltenek fel verseket, ott is létrehoznak saját irodalmi felületeket. Úgy látja, hogy a kiadók szeretnék ugyan népszerűsíteni a termékeiket, de sokszor rossz helyen teszik. A megoldást az internetes jelenlétben látja. Erre viszont gyakran nem hajlandóak a kiadók, és a szerzők sem tesznek meg mindent a sikerért. Kínosnak érzik, ha olykor ki kell lépni a komfortzónájukból.

Dsc 1666

Krusovszky Dénes hozzáteszi, hogy a fiatal szerzők egyfajta brandként tekintenek magukra. Úgy gondolják, hogy az írás mellé kell még valami más, például főzés vagy gitározás (lásd: Cserna-Szabó András). A moderátor még egy anekdotát is elmesél a középiskolás felvételijéről, mikor a szülők unszolták, hogy említse meg egy reál tudományokat oktató intézményben, hogy tud zongorázni is.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Miért van szükség erre?[/perfectpullquote]

– teszi fel újfent a kérdést.

Zilahi szembe menne a jelenlegi, kiadók által működtetett rendszerrel, miszerint a népszerű szerzők szekerét kellene még tovább tolni. Magyarország egyébként is kicsi piac. De fontos azt is megválaszolni, hogy mit tekintünk reklámnak. “Mindegy lenne, hogy Facebookon vagy az M1-en hype-olunk?” – kérdezi ironikusan Zilahi.

Árukapcsolásként kell a szakácskönyv Nádas mellé?

A magyar könyvipar önfenntartó, vallja a moderátor. Vannak ugyan állami támogatások, de ezek mértéke elenyésző. Emiatt vannak rászorulva a szakácskönyvekre a kiadók. Tehát a magyar irodalom nem tudja eltartani magát, csak a könyvpiac. És ez csak tovább romlik: 700 millió forintot kap például a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, míg egyetlen egy könyvsorozat (Borovszky SamuMagyarország vármegyéi és városai  – a szerk.) 600 milliót – ami egyébként is elérhető a neten. Sőt, az Alexandra Könyváruház is megszűnés szélén áll.

Dsc 1671

Hyross Ferenc hozzáteszi, hogy számos print folyóirat van a piacon jelenleg, de nem biztos, hogy mindet fenn tudjuk tartani.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Milyen szűrő lenne alkalmas a „nem megfelelő” orgánumok kiszűrésére?[/perfectpullquote]

– érdeklődik Krusovszky. “Már több államtitkár is elsütötte, hogy kevesebb kellene a nyomtatottból” – teszi hozzá a moderátor. Závada szerint is fontos az írásos kultúra, de elengedhetetlen, hogy digitálisan is elérhető legyen egy folyóirat. A Műút például rendkívül aktív online és rendszeresen tartja a kapcsolatot a szerzőivel és a közönségével, míg a szakma más orgánumai még mindig inkább a print megjelenésre koncentrálnak.

Krusovszky hozzátette, hogy az Alföld is újított, halad a korral, hiszen az utóbbi időben két hónapos átfutással minden anyagát elérhetővé teszi a KULTer.hu-n. “Csak kevesen járnak olvasni az Írók Boltjába” – folytatta Závada. Hyross Ferenc nem értett egyet az AKPH tagjával. “Azért vennénk meg egy-egy print lapszámot, mert relikviaként kezeljük, mint a bakeliteket?” – szögezi a kérdést vitapartnerének. “Nem én mondom mindezt, hanem egy tanár” – folytatja Závada.

Az egyik középiskolában egy tanár megkérdezte a diákjait, miért tartják fontosnak, hogy fönnmaradjon a kézírás. A fiatalok nem tudtak más érvet felhozni, mint azt, hogy: mert szép. Az írás tehát funkcionális, egyszerűsödik a használatban, ezért is térünk át a klaviatúrára. Závada ugyanakkor fenntartja, hogy nem biztos, hogy igaza van.

Dsc 1685 31723127024 O

Zilahi örül, hogy popkulturális témákról is írnak az olyan felületeken, mint például a Prae. Hyross is csatlakozik ehhez a gondolatmenethez. Ő a Contextus.hu-t és a KULTer.hu-t emeli a beszélgetésbe példaként. Üdvözli, hogy a szépirodalmi és popkulturális tartalmak egyaránt megjelennek az említett orgánumokban. Egy poposabb filmkritika után lehet, hogy az olvasó rákattint egy fiatal szerző művére is – állítja.

A siker receptje a könyvpiacon

“Hígult a magaskultúra” – véli Krusovszky. A kritikával kapcsolatosan például úgy érzi, túlságosan is elnéző – főként a kortárs prózakritika.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Csak be kell emelni valamit a szövegbe a tömegkultúrából, és máris sikeres lesz a kötet? Tényleg ennyire egyszerű lenne a recept?[/perfectpullquote]

– fejezte ki nemtetszését Krusovszky.

Szerinte számos kritika érte a magaskultúrát a hierarchikus rendszere miatt, szemben a tömegkultúrával, ami állítólag demokratikusabb. Krusovszky úgy véli, a popkultúrában is működik egyfajta hierarchia, hiszen a sikert ott példányszámokban mérik.

Dsc 1675

Závada szerint annyiban mindenképp demokratikusabb a popkultúra, hogy bárki létrehozhat magának személyes blogot, vagy feltölthet videót például a YouTube-ra.

Mi kell neked, kortárs szerző: siker vagy szakma általi elismerés?

Krusovszky úgy gondolja, hogy egyre nehezebb olyan pozíciót elképzelni, ahol egyszerre népszerű és elismert a szerző. Závada szerint épp a szerző ismertsége miatt vonják olykor kétségbe szakmai elismertségét. Szerinte az internet underground zugaiért éri meg online kalandozni, hiszen ott rengeteg izgalmas anyagra lel az ember.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Vannak olyanok, akiket csak pár százan néznek, de rendkívül izgalmasak.[/perfectpullquote]

– mondta.

Dsc 1678 31723124314 O

Zilahi nem teljesen ért egyet vele, problémaként veti fel, hogy bár jelen vannak online, publicitásra nem tesznek szert ezek a vloggerek. Erre Závada a beszélgetés egyik kulcskérdésével reagál:

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Döntsük el, hogy mi a valós cél: sikeres vagy elismert akar lenni az illető?[/perfectpullquote]

A Mész szerzője nem érti azokat a szerzőket, akik azért nem akarnak ismertek lenni, mert attól tartanak, hogy ezáltal populárissá válnak. Szarkasztikusan megjegyzi, hogy József Attila is boldogabb lett volna, ha többen olvassák. Megfelelő végszó ez a harmadik, egyben utolsó kerekasztal-beszélgetésnek, amely a NextFeszt keretén belül valósult meg. Mindenki döntse el maga: hajlandó-e kilépni a komfortzónájából a siker érdekében?

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

Qatar-WC

Hogyan fogadjunk a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra

Már majdnem itt az ideje a világ legrangosabb tornájának – a 2022-es labdarúgó-világbajnokságnak. Az idei év sok újítással jár. Az egyik az, hogy ez az első alkalom, hogy egy közel-keleti ország ad otthont a világbajnokságnak.

alvás pihentető alvás tippek alváshoz egészséges alvás egészséges életmód

Ezeket edd, és ezeket kerüld, ha nem tudsz aludni

Jó alvás nélkül nincsenek jó nappalaink, de még rosszabb, hogy nem lehetünk teljesen egészségesek sem. Sokan szenvednek kialvatlanságban anélkül, hogy foglalkoznának vele, pedig komoly következményei lehetnek, ha hosszútávon nem tudunk megfelelően pihenni.

betegség hírességek hírességek betegségei maria cross halle berry lil wayne tom hanks toni braxton catherine zeta-jones 4

Hírességek, akik krónikus betegséggel élnek

A betegség nem válogat. A következő sztárok mind megvívták a maguk harcát különböző egészségi problémákkal és saját példájukon keresztül bebizonyították, hogy krónikus betegségekkel is lehet együtt élni, mégpedig boldog életet.

liszt gluténmentes liszt liszt fajták liszt típusok zabliszt rizsliszt csicseriborsó liszt kókuszliszt

Ezek a gluténmentes lisztek, ha alternatívákat keresel

A legtöbben fehér lisztet vagy teljes kiőrlésű lisztet használnak a főzéshez, sütéshez. Ezek glutént tartalmaznak, amire néhányan allergiásak, de mindannyiunk emésztőrendszere nehezen birkózik meg vele, emellett pedig egyéb negatív mellékhatásai is vannak.