Kevesen választják hivatásként az írást, és még kevesebben szeretik. Ami azért paradoxon, mert a legtöbb író azért ír, mert mondanivalója van, és ezt valamilyen írásos formában közölni is szeretné. De maga a folyamat nagyon nehéz, amit sokéves kutatás is alátámaszt.
Erin Griffith, a New York Times újságírója nemrég vicces posztot tett ki Twitterre, amin ábrázolja egy író önbecsülésének hullámvölgyeit a szerkesztési folyamat közben. Mindenkinek, aki valaha foglalkozott komolyabban írással, ismerős, milyen, amikor megszületik a szöveg, majd átkerül a főszerkesztőhöz ellenőrzésre, majd vissza az íróhoz, újra a szerkesztőhöz, végül ki, a nagyközönség elé. Ahogy egyszer Dorothy Parker költő fogalmazott: „Utálok írni, de imádtam, hogy írtam.”
Beth Rapp Young, a Central Florida Egyetem professzora arra kereste a választ, mi a kapcsolat az írói visszajelzés és a siker között. Évekig kutatta a témát, miután biztosan kijelenthette, az írói munka nehéz, főleg azoknak, akik megélhetésből írnak. Professzorként Young messze az írást tartja a legnehezebbnek. A legtöbb feladata jól körülhatárolt, az elvárások is egyértelműek. Azonban az írás mindig nyitott, a határidőket többnyire Young határozza meg önmagának, és mint a legtöbb írói munka, nem túl jól fizetett. Ami pedig Young szerint a legrosszabb, hogy soha, de soha nem lehet befejezni.
Simon Bettina: „A versírás mindig sajátos viszonyba kerül az egyéb tevékenységekkel”
Művészettörténetet tanultál, jelenleg az ELTE Film-, Média- és Kultúraelméleti Doktori Programjának : Tehát a különböző médiumok, a képzőművészet és az irodalom kölcsönhatásából adódó dinamizmusból inspirálódik elméleti és művészeti tevékenységed is? hallgatója vagy. Mindeközben aktívan írsz, nemrég jelent meg első köteted Strand címmel. Kialakul valamilyen kölcsönhatás elméleti és alkotói tevékenységed közt, milyen viszonyban működnek egymás mellett?
E mellett pedig a kivitelezés része hasonló a házimunkához, vagyis leülni és megírni a mondanivalót unalmas, és az írásból származó elégedettség rövid ideig tart. Különösen akkor, ha felkerül az internetre, ahol lehet, hogy egy ideig rajonganak érte az emberek, de ez hamar megváltozhat, amint felkerül egy újabb szöveg.
Vagy, ami rosszabb, hogy semmilyen visszajelzés nem érkezik, és ezt sok író nehezen éli meg. Mivel az írásban, ha nem is önéletrajzi, az író személye is benne van.
Young kutatása azt mutatja, hogy a sikeres szerzők nem aggódnak az írói válság miatt, mert ez egy olyan dolog, ami bárkivel előfordulhat. Két oka van, az egyik, hogy az illető nem szeretné megcsinálni a feladatát vagy fél, hogy nem tudja megcsinálni. A bizonytalan korban, amelyben élünk, ez a frusztráció teljesen természetes.