Általános iskolában váltig állíthatom, mindannyian megszenvedtünk Arany János A walesi bárdok című költeményével. Az izzasztó felelések megkönnyítése érdekében már képregény formában is megjegyezhetjük a magyar irodalom és történelem egyik legjelentősebb versét.
Március 2-án a magyar irodalmi közösség országszerte ünnepel. Ezen a napon lenne 200 esztendős Arany János, az egyik legfontosabb életművel rendelkező magyar költőnk. 2017-ben a főiskolák, egyetemek konferenciákkal, ülésekkel emlékeznek meg Aranyról, az általános és középiskolások pedig szavaló- és irodalomversenyeken mérhetik össze tudásukat a nagyszalontai poéta szerzeményeivel, munkásságával kapcsolatban.
A kalandos életművel rendelkező Arany Jánost Petőfi Sándorral való barátságáról, episztoláiról, az 1848-as szabadságharcban vállalt szerepéről, verseiről, és a Magyar Tudományos Akadémiával való kapcsolatáról ismerhetjük főként. A tüdőbajban elhunyt költő munkái közül a háromrészes Toldi-sorozatot, a Szondi két apródját, és A walesi bárdok című költeményét oktatják legrészletesebben a nebulóknak.
A walesi bárdok kapcsán a Nyugdíjasok Országos Szövetsége és a DeepInsight ügynökség közös projektbe fogott: tüdőbajban elhunyt magyar költők és írók műveit dolgozzák át képregényes formában. A kezdeményezés célja, hogy felhívják a figyelmet a tüdőbajjal küzdők életének nehézségeire. Fontosnak tartják, hogy elgondolkodtassák a fiatalokat, a betegségben elhunyt szerzők hogyan élnének napjainkban, és hogyan birkóznának meg a kórral az adott orvosi körülmények között. Arany János mellett megtalálhatjuk még Csokonai Vitéz Mihály, Ady Endre, Berzsenyi Dániel és Kölcsey Ferenc egy-egy munkáját is képregényként feldolgozva.
Arany János művében mai ikonikus tárgyakat, zenekaros pólókat viselő bárdokat láthatunk, akik gitárral a hónuk alatt töltik be a versben megírt szerepüket, míg Edward király egy zsarnokoskodó, nyakkendős ügynök szerepébe bújik.
A többi képregény ezen a linken tekinthető meg.
