Itt van minden, amit tudni akartál a megváltozott 7 alapmértékegység definíciójáról

Itt van minden, amit tudni akartál a megváltozott 7 alapmértékegység definíciójáról

A mindennapi életben nem jelent változást, hogy átalakítják a Nemzetközi Mértékegységrendszert, amelynek alapegységei ezentúl természeti/technikai állandókhoz lesznek kötve.

Ez biztosítja, hogy a 2019. május 20-ától érvényes új mértékegységrendszer hosszú távon stabil és konzisztens lesz – mondta Nagyné Szilágyi Zsófia szakértő annak kapcsán, hogy pénteken többek között elfogadták a kilogramm új definícióját a Párizs melletti Versailles-ban az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián (CGPM).

A több mint hatvan ország részvételével tartott konferencián Magyarországot Nagyné Szilágyi Zsófia, Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztályának vezetője képviselte. A szakértő elmondta: a konferencián egyhangúlag szavazták meg az SI (Systeme International d’Unites) mértékegységrendszer teljes revízióját.

Mutatjuk! / Forrás: Giphy

 

Az SI-rendszer hét alapmértékegységet foglal magába és azokból levezethető az összes többi: ezek a méter, a kilogramm, a Kelvin, a másodperc, az amper, a kandela és a mól .

A szakértő elmondta: az eddigi SI-mértékegységrendszerrel az volt a fő probléma, hogy a kilogramm etalonja még mindig az a platina-iridium ötvözetből készült 1 kilogrammos prototípus volt, amelyet a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban elzárva őriznek 1875 óta Sevres városában.

Ennek a prototípusnak a hosszútávú stabilitását a gondos őrzés mellett sem lehetett biztosítani. A nemzetközi etalonból csak egy van a világon, Magyarországon annak leszármaztatott példányát őrzik.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ezt a példányt 10 évenként elküldik Sevres-be, hogy a prototípussal összehasonlítsák. Ott kiderült, hogy a mi kilogrammunknak is néhány mikrogrammal nőtt a tömege, csakúgy mint általában a többi országé. Így megkérdőjeleződik a nemzetközi prototípus hosszú távú stabilitása, továbbá nehézséget okoz, hogy erről az egy példányról kell az összes leszármaztatást elvégezni.[/perfectpullquote]

A megoldás hosszú ideje érlelődött a tudósok fejében, Max Planck már 1900-ban leírta azt, hogy az alapmértékegységeket természeti állandókhoz kellene kötni.

Így találná fel Heisenberg a kvantummechanikát, ha jazzben énekelnélnk meg

A német elméleti fizikus 1932-ben kapott Nobel-díjat a kvantummechanika megalkotásáért, amely legalább akkora hatással volt a modern fizikára, mint Einstein relativitáselmélete. Heisenberg határozatlansági relációja konyhanyelven azt mondja ki, hogy minél inkább tudjuk egy adott részecske pozícióját, annál kevésbé tudjuk mérni és fordítva.

Ennek megfelelően a kilogrammot a kvantumfizikában ismert Planck-állandó segítségével definiálták újra.

Megvalósítása elsősorban egy speciális mérlegen, a Kibble-mérlegen alapszik. A szakértő elmondta, hogy az utóbbi több mint tíz évben azon dolgoztak a metrológusok, hogy az átmenet zavartalan legyen a régi mértékegységrendszerről az újra.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Most jutottunk el oda, hogy a természeti állandókat elég pontosan meg tudjuk mérni. A kilogramm etalonja most már múzeumba kerül[/perfectpullquote]

– mondta. Hozzátette: ez hatással volt más mértékegységekre is, így a kelvin, az amper és a mól definíciója is változott.

“A mértékegységek azonban ettől nem változnak meg, csak a definíciójuk” – hangsúlyozta. Ez a változás jellemzően a méréstudomány művelőit és az alapkutatásokat végzőket érinti (például kvantumtechnológia, nanotechnológia), a gyakorlati életben semmilyen változást nem jelent.

Szárnyas Fejvadász 2049: Schrödinger esete a replikánsokkal – Kritika / ContextUs

Az 1982-es film a fenti szempontokból a nagyközönség számára való emészthetőséget nem tudta megvalósítani, ez lehetett az egyik oka, hogy moziba kerülésekor bukásnak számított. A többi feltételt viszont olyan mesterien sikerült megvalósítania, hogy az évek során korának egyik meghatározó alap műve lett. Kíváncsian vártuk Schrödinger dobozának folytatását.

Összességében elmondható, hogy hosszú idejű stabilitással, belső konzisztenciával rendelkező, a gyakorlatban megvalósítható mértékegységrendszer került kialakításra – összegezte a metrológus.

“Így a mértékegységeket bárhol, bárki megvalósíthatja, aki rendelkezik megfelelő eszközökkel” – mondta.

Magyarázata szerint a régi és az új rendszer közötti különbség az, hogy az eddigi rendszerben elsőként létrehozták a mértékegységek etalonjait és azokkal mérték meg a természeti állandókat.

Most megfordult a helyzet, a hét alapmértékegységhez kapcsolódó természeti/technikai állandók értékeit rögzítették, mérési bizonytalanságuk nem lesz, és ezek segítségével lesznek az alapmértékegységek realizálva.

“Több évtizedig tartott a rendszer átalakítása, legközelebb várhatóan a másodpercet fogják újradefiniálni a nemzetek méréstudományi szakértői” – mondta.

Kezdőlap > Itt van minden, amit tudni akartál a megváltozott 7 alapmértékegység definíciójáról

A szerk. ajánlása

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból