Kiss Tibor Noé pécsi könyvbemutatója – Inkognitó, Második kiadás

Kiss Tibor Noé pécsi könyvbemutatója – Inkognitó, Második kiadás

Kiss Tibor Noé Inkognitó című regényének második kiadását mutatták be a pécsi Nappali bárban, december 15-én. A bemutatót Weber Zsuzsanna zenei előadása és egy kiállítás kísérte, az estet pedig Havasréti-Jankó DJ-szettje zárta.

Az íróval Szegő János, az új kiadás szerkesztője beszélgetett. Az első kiadás az Alexandra adta ki 2010-ben, a második pedig a Magvető Kiadónál jelent meg idén novemberben. Az első kérdés a két kiadás körülményeire vonatkozott: Milyen volt akkor és most kiadni a könyvet? Az első kiadás visszhangja, ahogy maga a borító is, a transzneműség problémájára reflektált főként. Ahogy Kiss Tibor Noé fogalmazott, akkor rémisztő vállalkozásnak tűnt megjelentetni egy könyvet ebben a témában, könnyen válhatott volna céltáblává. Szerencsére ez nem történt meg, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a regény coming out jellegével együtt is az irodalmi szférán belül maradt.

Weber Zsuzsanna, Kiss Tibor Noé és Szegő János, Fotó: Cseri László

„Ismétlődő pillanatképek egymásután, ezredszer”

Az írótól megtudtuk, hogy a regénnyel szemben épp az irodalmisága miatt fogalmazódott meg egy kritika. Sokan, akiket személyesen érint a transzneműség problémája, hiányolták a téma explicit és valósághű ismertetését a kívülállók számára. Valóban a szerző pillanatképekkel takarja ki, az ezeken át-áttűnő fájdalmat és szenvedést. A regény nem kínál lehetőséget a megértésre, rákényszerülünk, hogy mindig más oldalról közeledjünk hozzá. Olvasóját azonban mindig távolságtartással kezeli. Sosem engedi túl közel, mindig csak sejtett és felvillant. Maga a regény szerkezete és ritmusa is ennek rendelődik alá. Azonban nemcsak az olvasót érinti ez a távolságtartás. Az elbeszélő egyes szám első személyben, mégis egyes szám harmadik személyként beszél önmagáról. Női nemben és férfi nemben, a kettő keverékeként, vagy egyikként se. Laboratóriumi környezetbe helyezi önmagát. Boncolgat, vizsgál, megpróbálja megérteni magát. A könyvhöz szorosan kötődik egy egzisztenciális tét, az elbeszélő valódi önmagáért való küzdeleme. A beszélgetés során is elhangzott, hogy a regényt kiváltó probléma mintegy tíz évet vett el Kiss Tibor Noé életéből. Ez a tét hívta létre a regényt, ami végül is annak a végtelen pillanatnak a története, mikor valaki már belefáradt az önmaga ellen haladásba, de nem tudja hogyan kezdje meg a küzdelmet önmagáért, hogyan kezdjen el beszélni. A könyv utolsó sora ezt foglalja össze egy rövid, udvariaskodó mondatban.

Hol is kezdjem. 

A regény akár vallomás is lehetne, elmondhatna egy szomorú történetet, bemutathatná a reménytelenséget, a magányt. De ez a regény nem válik vallomássá. Újra és újra belekezd, de csak pár óhaj, erős vágy kap hangot. Ezek egy vallomás fragmentumai lehetnek csupán. Egy keszekusza „útinapló”, ami csak néhány állomást jelöl meg. Emlékek hívják elő egymást, érzelmek és gondolatok kavarognak összevisszaságban. Lüktetnek, visszatérnek, ritmussá válnak. A dallam pedig egy melankolikusan szép, fájdalmasan könnyed hangvétel, folyton a kimondás előtti pillanatban. Körkörösség, amiben minden erőfeszítés arra elég, hogy még egy kör íródjon. Hol is kezdjem? A másodpercmutató előreugrik, és visszatáncol. A pillanat elnyúlik és ismétli önmagát.

A közönség a Nappaliban, Fotó: Cseri László

Az Inkognitón túl

Kiss Tibor Noé második könyve, az Aludnod kellene, az Inkognitóval ellentétbe, nem személyes hangvételű. Egy a társadalom perifériájára szorult, mélyszegénységben élő rétegről szól. A szerző a regényt egy bazalt kockához hasonlítja, ami minden oldalról ugyanolyan. Személyes kötődése (apai nagyszülők laktak egy, a regényben megírt telepen) azonban az író számára is kérdésként veti fel, hogy van-e joga mások helyett megszólalni. Szegő János rátapint, hogy a szerző bizonyos értelemben már intézményesült. Novelláiban, a Pride megnyitó beszédében, egyéb írásaiban és Facebook bejegyzéseiben egy a társadalom szociális problémái iránt érzékeny szerző szerepét látszik felvenni. A kérdés: hova tovább? Milyen lesz a harmadik könyv, merre fordul? Kiss Tibor Noé már tervezi a harmadik regény, bár még nincs kialakult terv, csak lendület.

Amik a falon lógtak – A kiállítás rövid áttekintése

A kiállítást Görföl Balázs nyitotta meg, érzékeny és izgalmas észrevételekkel. Nő és férfi lép ki egymásból Balog Tünde Keep walking című képén (2016).  Biacsics Renáta képein a könyvből vett idézeteket olvasztja képi világába. Csak szeretnék (2016) c. képpárjának egyik felén női alak szerepel, akit a felülről érkező fény kiemel a körülötte lévő homályból. Másik felén embertömeg.

Csak szeretnék láthatatlanná válni. Elvegyülni idegenek között. Anélkül, hogy szembesüljek a tekintetükkel, az arcukra írt kérdésekkel. De erre még soha sem gondolt egyikük sem. Gondolom. 

Másik alkotása (Csak játék, 2016) egy rózsaszín Barbie cipőt állít központba, a regényből vett idézettel:

Mosolygok. Élek.

Bodor Anikó A les című (1988–2016) művében egy rózsaszín alak kémlel a képbe. Valamit keres, de a kulcslyuk a hátán van. Ha meglenne a kulcs, egyedül akkor se tudná kinyitni a zárat. Csató Csenge Onnamen (2016) című képén az arctalan tömegből csak egy alak emelkedik ki. Ő is csak azért, mert arcát kitakarva maszkot visel. Másik képén (2 in 1, 2016) az Inkognitó tárgyi világa jelenik meg ellentétpárokban. Győrffy László (Inkognitó, 2016) munkáján férfi és női alak látható. Az alakok testre redukálódnak, melyek csak torzók, szétbomlanak. Losonczy Istvántól két női portré (Juliet, 1998–99; Japán lány 1., 1999) és egy önarckép (Sebzett önarckép, 2002) egy rövid történettel került kiállításra. Ódor Bence István Lakótelepi játszótér című (2016) képén Kiss Tibor Noé gyerekként áll önfeledten az Inkognitóból ismert játszótéren.

Részlet a kiállításból, Fotó: Cseri László

Esemény: KTN / Inkognitó / Parti //// Irodalom / Képzőművészet / Zene – 2016.12.15. Pécs, Nappali

Kiemelt kép: Cseri László

Idézetek: Kiss Tibor Noé: Inkognitó, Magvető, 2016.

Kezdőlap > Uncategorized > Kiss Tibor Noé pécsi könyvbemutatója – Inkognitó, Második kiadás

A szerk. ajánlása

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból