A már hagyománynak számító Margó Irodalmi Fesztivál 2019-ben is folytatódik. A Magvető Kiadó több szerzőjének új könyvei debütálnak az eseményen, mint Tóth Krisztina, Závada Pál, Schein Gábor, Nádasdy Ádám, Sándor Iván, Pál Sándor Attila. Ezen könyvekbe nyújtunk betekintést.
Tóth Krisztina: Fehér farkas
Tóth Krisztina katartikus novellái a korábbi műveknél élesebben mutatják meg az alárendeltség, a kirekesztettség stigmáit, az erőszak állomásait.
Mások életébe pillantunk be, de a szövegek tükrében magunkra, a bennünk élő idegenre is ráismerünk. Rendszerint névtelen hősei ismerősek, mellettünk toporognak a liftben, mögöttünk loholnak a lépcsőházban.
Felfigyelünk rájuk, ők pedig elkezdenek beszélni: egykor volt otthonokról, bizarr találkozásokról, évtizedes talányokról, kapcsolatokat szétfeszítő titkokról. Hogy egy lerobbant autó, egy rossz pillanatban megtett mozdulat, egy elveszettnek hitt táska, egy véletlen megváltoztat mindent.
Miről nem írhat ma egy írónő – avagy létezik-e női irodalom? – Tudósítás
Hosszú, kígyózó sor áll a Világirodalmi Színpad bejárata előtt. A magyarul és franciául zajló beszélgetéshez mindenki elveszi fülhallgatóját, majd lassan megtöltik a nézőteret. Kivéve az első sort. Az egyik szervező biztosít, a székek nem foglaltak, nyugodtan ülhetek az első sorba, sőt! Elfoglalom a középső széket legelöl, és nem telik el három perc, az emberek felbátorodva előrébb ülnek.
Pontosabban: megváltozott már minden, de csak most vesszük észre. A Fehér farkas című kötetről Szilasi László kérdezi a szerzőt június 12-én 19 órakor a Margó Irodalmi Fesztiválon, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Závada Pál: Hajó a ködben
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei – a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak, nők és férfiak, sokrétű viszonyokból szőtt, nagyszabású rokonság.
De minthogy többségük zsidó származású, és 1944 életveszélyes tavaszán vagyunk, az ő történetük – a családtagok roppant vagyona folytán – huszadik századi történelmünk egyik különleges, ismert esetévé válik.
Ezt a históriát idézi föl a Hajó a ködben, amely mégis hamisítatlan Závada-regény: Hőseinek figyelme révén tudósít, megszólaltatja őket a túlélésért folytatott küzdelmeikben csakúgy, mint érzelmi válságaikban, miközben előtűnnek a megalkuvás, a csalás, az árulás vagy a helytállás példái.
Závada Pál Kossuth-díjas író: Nekünk kell Orbánt lemondatni és keserves lesz az ébredése
Mint a ContextUs is megírta, közel 200 író és költő vállalt szolidaritást többek között a túlóratörvény elszenvedőivel, a hajléktalanokkal, a kulturális dolgozókkal. A szombati tüntetésre többen kimentek demonstráltni. Így tett – a teljesség igénye nélkül – Bán Zsófi, Tóth Krisztina, Kerékgyártó István, Závada Pál.
S míg a viták a rokonság közös sorsa körül forognak, annak is tanúi lehetünk, ki miért és hogyan dönt a maga üzleti és szívügyeiben, távozás és maradás dolgában – végső kérdésekben. Závada Pál új regényének bemutatóját június 12-én, 17 órakor tartják a Magvető Caféban. A szerzővel Dési János újságíró beszélget.
Schein Gábor: Megleszünk itt
Schein Gábor sűrű, több szálon futó regénye arra keresi a választ, mit kezdhet az ember az életével: mi választ el és köthet össze embereket, akik szomszédai egymásnak, mégis idegenek a saját létezésükben. Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen.
Egykor tehetséges matematikusként önként döntött úgy, hogy könyvtáros nővérével vidékre költözik, és a helyi középiskolában kezd tanítani. A csodabogárként elkönyvelt férfi nővére és munkája elvesztése után felszámolja korábbi életét, és egy város melletti viskóba költözik, hogy befejezze emberkísérletét – saját magán.
A regény másik szála egy negyven felé közeledő házaspár krízistörténete. A tördelőként dolgozó Ágnes és férje, Zoltán, az akaratos ügyvéd házassága boldogtalan. A nő gyerekével a férfi apjához költözik a város melletti tanyára. Kiefer itt találkozik Zoltánnal és Ágnessel, s e találkozások őt magát is megváltoztatják.
A Megleszünk itt című regényről a szerkesztő, Szegő János kérdezi a szerzőt a könyvbemutatón, június 16-án, 18 órakor a Margó Irodalmi Fesztiválon, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt
Nádasdy Ádám megkapóan eleven verseivel és Pál Sándor Attila ízig-vérig mai kötetével folytatódik a Magvető sorozata, az Időmérték.
Nádasdy Ádám versei úgy szólnak hozzánk, ahogy a barátainkkal beszélgetünk: amikor váratlanul elmondanak valami bizalmasat, és mi tudjuk, hogy most a legtöbb, amit tehetünk, ha meghallgatjuk őket.
Csakhogy Nádasdy verseinek olvasása közben nem is a szövegekkel, de magunkkal vagyunk figyelmesek: ha odafigyelünk rájuk, magunkról tudhatunk meg valami bizalmasat.
Nádasdy Ádám: Az igazságokat állandóan ismételgetni kell, mert a hazugságokat is állandóan ismételgetik
Igen, a Szent István parkban vannak azok a szép, bauhausnak mondott épületek, bár inkább art déco jellegűek. Ezekből az a kedvencem, amelyiknek a földszintjén a Dunapark Kávéház és Étterem van. Gyönyörű épület. Az Isteni Színjáték legújabb fordítása bőven el van látva jegyzetekkel, magyarázatokkal, az olvasót táblázatok, ábrák segítik az eligazodásban.
A Jól láthatóan lógok itt megkapóan eleven verseskönyv a villanófényként felragyogó felismerésekről. A kötetről a Margó Irodalmi Fesztivál zárónapján, június 16-án, 19 órakor László Ferenc beszélget Nádasdy Ádámmal.
Pál Sándor Attila: Balladáskönyv
Pál Sándor Attila Balladáskönyve ízig-vérig mai verseskötet, amely megmutatja, milyen teremtő, és ugyanakkor romboló erővel bír a hagyomány és az emlékezet.
A fiatal költő versei az Arany János-i és a népballadákat szólaltatják meg ma is érvényes hangon. A balladák nemcsak közös történetek elmesélésére alkalmasak, de lehetőséget adnak arra is, hogy a lassan eltűnő falusi, paraszti kultúrára vessenek értő pillantást.
A könyvet Pál Sándor Attila és Turi Tímea mutatja be június 15-én 18 órakor a Margó Irodalmi Fesztiválon, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Sándor Iván: A korszak tekintete
A regényíró Sándor Iván újra esszékötettel jelentkezik: az elmúlt negyven évben született írások gazdag válogatása a korszak tekintetét próbálja kifürkészni. A jelen korszakét, de nem csak a jelen kérdéseivel. Az esszék mindig egy tágabb összefüggésrendszerben kívánják megfejteni az emberi sorskérdéseket, az időben és térben ismétlődő mintázatokra érzékenyen.
Franz Kafka szellemi hagyatékáról tényfeltáró kötet jelent meg
Ki rendelkezhet Kafka hagyatékáról? Izraelé, mert zsidó volt? De nem járt soha ott, egy utca sincs elnevezve róla. Németországé, mert német nyelven írt? De húgai a hitleri Németország áldozataiként haláltáborban tűntek el. A 20. század egyik legjelentősebb német anyanyelvű, prágai zsidó családban született írójának szellemi hagyatékáról készült tényfeltáró könyv.
Shakespeare, Proust, Kafka vagy Kertész Imre irodalmi művei miképpen jelezték előre azt, ami a történelemben később bekövetkezett? Milyen külön utat választott Füst Milán, Balassa Péter vagy Jancsó Miklós? A kötet esszéiből kiderül. A korszak tekintete című esszékötetről Bazsányi Sándor irodalomtörténész beszélget Sándor Ivánnal június 6-án, 17 órakor a Magvető Caféban.
Szép Versek 2019 / Körkép 2019
A könyvhétre megjelenik a Magvető Kiadó két nagy hagyományú antológiája is. Az előző év legjobb verseiből nyújt válogatást a Szép versek 2019, amelyet Tandori Dezső emlékének ajánlott a szerkesztő, Szegő János.
Elhunyt a kortárs magyar irodalom emblematikus alakja, Tandori Dezső
Mint az az L. Simon László politikus által megosztott Facebook-posztból kiderül, elhunyt a magyar lírafordulat egyik meghatározó szereplője, Tandori Dezső, aki életművével a 20. század egyik legmeghatározóbb szerzőjévé vált Magyarországon. A költő december 8-án ünnepelte 80. születésnapját, aminek alkalmából többek közt a Tiszatáj és a Litera is összeállítással köszöntötte.
A folyóiratok terméséből a legjobb novellákat Turi Tímea válogatta. A Körkép 2019 harminchat magyar író kisprózáját tartalmazza.
