Kovács András Ferenc kapta az Artisjus nagydíját

Kovács András Ferenc kapta az Artisjus nagydíját

Requiem Tzimbalomra című verskötetéért Kovács András Ferenc veheti át idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fődíjas mellett Cselényi Béla, Kováts Judit, Szajbély Mihály és Mártonffy Marcell írókat szólítják majd színpadra 2020. március 2-án, az Artisjus-díjak ünnepélyes átadásán. Alapítása óta összesen 69 kitűnő költőt és írót ismertek el ezzel a díjjal.

Nádasdy Ádámtól Pintér Bélán át Tandori Dezsőig

Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek további alkotómunkájához. Az Artisjus Irodalmi Díj az egyik legjelentősebb hazai irodalmi elismerés, melynek presztízsértéke abban rejlik, hogy maguk a pályatársak szavazzák meg a nagydíjast és a négy alkategória díjazottjait. A korábbi években többek között olyan szerzők kapták meg, mint Takács Zsuzsa, Berkovits György, Nádasdy Ádám, Pintér Béla, Spiró György, Tandori Dezső, Háy János, Cserna-Szabó András vagy Závada Pál. Az elismeréseket ünnepélyes keretek között adják át 2020. március 2-án a Budapest Music Centerben.

2020 irodalmi díjazottjai

Artisjus Irodalmi Nagydíj nagydíj – Kovács András Ferenc: Requiem Tzimbalomra
Artisjus Irodalmi Díj költészet – Cselényi BélaÓrajáték Bronzapával
Artisjus Irodalmi Díj próza – Kováts JuditHazátlanok
Artisjus Irodalmi Díj tanulmány – Szajbély MihályCsáth Géza élete és munkái
Artisjus Irodalmi Díj esszé – Mártonffy MarcellBiblikus hagyomány és történelmi tapasztalat Pilinszky esszéiben

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Kovács András Ferenc kapja a Requiem Tzimbalomra című kötetéért.

Kovács András Ferenc

Szatmárnémetiben született, éppen hatvanéves, többek között József Attila-, Déry Tibor-, Kossuth-és Babérkoszorú-díjas költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő, dramaturg. A marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője. Tagja a Romániai Írók Szövetségének, a Szépírók Társaságának, a Digitális Irodalmi Akadémiának, tiszteletbeli tagja a Széchenyi Művészeti Akadémiának, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem díszdoktora.

Kovács András Ferenc

Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től kezdett közölni. 43 kötet szerzője. Verseiből több nyelven, több változatban is készültek fordítások.



[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Költészetében ott működik a teljes irodalmi hagyomány, amelynek immár fontos része ő maga is. Tehetség, stílus, szabadság, szellem, pátosz: mind-mind részei annak a könnyedén nagyszabású játéknak, amely 1983-ban kezdődött a Tengerész Henrik intelmeivel, és amely nem ér véget a 2019-es Requiemmel[/perfectpullquote]



– írja laudációjában Bazsányi Sándor.

Cselényi Béla

Az Órajáték Bronzapával című verseskötetéért részesül elismerésben. 1955-ben született Kolozsváron. 14 éves kora óta ír verseket, 1973 óta publikál folyóiratokban. 1975-től a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kör tagja, 1980-tól megszűnéséig vezetője, továbbá évekig tiszteletbeli szerkesztőségi tagja a párizsi Magyar Műhelynek. 1987-ben Budapestre költözött. Többek között a Magyar Rádiónál, a Magyar Távirati Irodánál (MTI) és a Magyar Írószövetség Könyvtárának munkatársaként dolgozott. Romániában három verseskötete, Magyarországon hat verseskötete és egy rövidpróza-kötete jelent meg, valamint több verses antológia társszerzője.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Csak a makacs felfedezőknek mutatkozik meg, akik hajlandók felhágni verbális költői anyagának csúcsaira, különleges szótársításainak bozótosába, színesen-szokatlan szökkenő képzeletének színhelyeire. Minden könyve amolyan betakarítás és szeszélyes ihletvonulatokat villantó metszet, válogatás. Mintha folyton betömködné a múltban tátongó űrt, és verseiben átlátna a jövőbe. Mert derűje jövőt ígér, távlatot nyit, segít élni[/perfectpullquote]

– így méltatta Báthori Csaba a díjazottat.

Kováts Judit

A Hazátlanok című regényéért kapja az elismerést. Író, szerkesztő, eredeti foglalkozása történész-levéltáros. Számos tudományos munkája jelent meg a reformkorról. Elbeszéléseket, novellákat, tárcákat publikált a Vörös Postakocsi, Élet és Irodalom, Holmi, Jelenkor, Alföld folyóiratokban. Éveken át készített életút-interjúkat idős emberekkel, akik még élő szemtanúként számoltak be a háborúról, a kommunista diktatúráról, kitelepítésekről, munkatáborokról, a kisebbségek üldözéséről. Regényeiben a XX. század olyan kevéssé ismert történelmi traumáit dolgozza fel, mint a magyar nők sorsa a front és az orosz megszállás alatt (Megtagadva, 2012), vagy a kollektív bűnösséggel sújtott felvidéki magyar és német kisebbség háború utáni szenvedéstörténete (Elszakítva, 2015 és Hazátlanok, 2019).

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Kováts Judit regénye a szlovákiai, késmárki német ajkú kisebbség második világháború utáni szenvedéstörténetét dolgozza fel. A szerző a profi levéltáros képzettségével és a felelős író elszántságával évekig kutatott, sok tucat túlélőt szólaltatott meg. Egyetlen ponton sem csap át túlírásba, érzelmi vagy stilisztikai túlzásba. Ebből adódik a mű tárgyi és nyelvi ereje: a tagadhatatlan valóság drámáját idézi meg[/perfectpullquote]

– írja Szkárosi Endre a kötetről szóló méltatásában.

Szajbély Mihály

Csáth Géza élete és munkái című tanulmányáért díjazzák Szajbélyt. Egyetemi tanulmányait a szegedi egyetem (JATE) Jogtudományi és Bölcsésztudományi Karán végezte, majd megszerezte a doktori és kandidátusi címet, 2004-től az MTA doktora. 1977-től az egyetem oktatója, 1992-től több tanszék vezetője. 2014 és 2017 között a SZTE BTK dékánja. Vendégprofesszorként Bécsben és Berlinben is oktatott. Főbb kutatási területei: a 19. század és a XX. század elejének magyar irodalma (Csáth Géza), a jugoszláviai (vajdasági) magyar irodalom története, sajtó- és médiatörténet, az irodalom médiatörténete, valamint a hangjáték médiatörténete és műfaji problémái.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A Csáth Gézáról született műve olyan tudományos munka, amelyet hátborzongató életrajzi regényként is olvashatunk. Egyre nehezebb szívvel haladunk előre a Brenner Józsefként született orvos-író mind kilátástalanabb életében, közben viszont folyton azt érezzük, hogy a könyv az olvasókat is megajándékozza a gondolkodás és a megértés örömével[/perfectpullquote]

– foglalja össze laudációjában Szilágyi Zsófia.

Mártonffy Marcell

Mártonffyt a Biblikus hagyomány és történelmi tapasztalat Pilinszky esszéiben című kötetéért díjazzák. Ezt a kötetet a tavalyi év legjobb magyar prózái közé is beválogattuk. 1955-ben született Budapesten, tanulmányait a pannonhalmi Szent Gellért Főiskolán, az ELTE-n, a római Szent Anzelm Pápai egyetemen végezte. Magyar-német irodalom és nyelv szakos tanár, az irodalomtudomány doktora.

2019 tíz legjobb magyar prózakötete a ContextUs szerint

2019 tíz legjobb magyar prózakötete a ContextUs szerint Listánkon a legjobb tízbe történő bekerülés legfőbb rendezőelve a kiválóság volt. Tavaly is rengeteg tízpontos könyv jelent meg, a lista összeállítása során arra koncentráltunk, hogy garantálva legyen a tematikus és műfaji sokszínűség egyaránt. Utóbbiból fakadóan biztos lesznek olyan címek, amiket sokatok hiányolni fog, de fontos volt a szélesebb merítés a remekművekből.

Számos oktatási intézményben tanított az elmúlt közel negyven év alatt, jelenleg az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem docense. Szerkesztője volt a győri Műhely és a Pannonhalmi Szemle folyóiratnak, több mint 10 évig főszerkesztője a Mérleg című teológiai és társadalomtudományi szemlének.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Mártonffy Marcell érdeme, hogy Pilinszky katolikus teológián alapuló publicisztikája megkapja méltó helyét. Rendkívül mély és sokszor ezoterikus elemzéseihez olyan esszényelvet tudott megalkotni, amely a teológiában szakmailag nem jártas irodalmár olvasót is magával tudja ragadni[/perfectpullquote]

– jellemzi laudációjában Margócsy István.

Az Artisjustól

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.

Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.

Kezdőlap > Kovács András Ferenc kapta az Artisjus nagydíját

A szerk. ajánlása

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból