Michelangelo két fennmaradt bronzszobrát sikerült azonosítania egy nemzetközi kutatócsoportnak az itáliai reneszánsz mester jellegzetes stílusa alapján – számolt be róla a BBC News.
A Cambridge-i Egyetem vezetésével dolgozó nemzetközi csoport négy évi kutatómunkával azonosította Michelangelo szobrainak meghatározó attribútumait a két bronzszobron. A párducokon lovagló meztelen, izmos férfiakat ábrázoló szobrokkal kapcsolatban már a 19. században felmerült, hogy Michelangelo munkái lehetnek, ám ezzel az elmélettel már jó egy évszázada nem foglalkoztak a művészettörténészek, Willem Danielsz van Tetrode holland származású 16. századi szobrásznak tulajdonítva az alkotásokat.
2014-ben azonban Paul Joannides, a Cambridge-i Egyetem nyugalmazott professzora a franciaországi Montpellier-ben működő Musee Fabre gyűjteményében őrzött 16. századi rajz apró részletére hívta fel a kutatók figyelmét. Michelangelo egyik tanítványa másolatokat készített mestere vázlataiból és az egyik ilyen munka sarkában egy párducon lovagló izmos ifjú ábrája látható. A figura testtartása nagyon hasonlít a bronzalakok egyikének pózára, és a rajz is Michelangelo szoborterveinek stílusára utal.
A Cambridge-i Egyetem szakértői által vezetett nemzetközi kutatócsoport összevetette a szobrokat Michelangelo más munkáival és megállapították, hogy a két mű anatómiailag és megformálásában is nagyon közel áll a mester 1500 és 1510 közötti munkáihoz.
Évszázadok után végre egyesítették a híres szoborkolosszus darabjait a Louvre kiállításán
A Szent Konstantinként is emlegetett császár kolosszális bronzszobrának maradványait a római Capitoliumi Múzeumban őrzik, a töredékek az intézmény egyik fő attrakciói. A Louvre-ban a közelmúltban fedezték fel, hogy már 1863 óta a gyűjteményükben található a hiányzó 38 centiméteres aranyozott mutatóujj. Az elveszett szobortöredékre Giampietro Campana (1808-1880) római bankár és műgyűjtő gyűjteményében bukkantak francia kutatók ókori bronzszobrok hegesztési technikáinak tanulmányozása közben.
A Sotheby’s árverésén 2002-ben csaknem kétmillió fontért (730 millió forintért) vásárolták meg a két alkotást, de ha a kutatók bizonyítékait elfogadják, a szobrok értéke akár több száz millió fontra is ugorhat. A szakemberek most nyilvánosságra hozott eredményei alapján ugyanis a két szobor a reneszánsz mester egyedül fennmaradt bronzszobraiként vonulhat be a művészettörténetbe.
A Rothschild-bronzokként ismert szobrokat Michelangelo feltehetően márvány remekműve, a Dávid után készítette, de még az előtt, hogy nekilátott volna a Sixtus-kápolna freskóihoz, amelyeket 1508. és 1512. között festett. A két bronzszobor férfi aktjainak jellegzetes izomzata is a szakértők segítségére volt az azonosításban.
Victoria Avery, a Fitzwilliam Múzeum szakértője csütörtökön közleményben ismertette a kutatás eredményeit.
Eszerint a két szobor 1505/1507 táján született, s felismerhetőek rajtuk a Michelangelo alkotásaira jellemző anatómiai jegyek.
A két férfi jellegzetes nyolcosztatú hasizomzata, anatómiailag hű szeméremszőrzete és heréi mind a mester munkáinak jellegzetességeit tükrözik.
A Szent György-szobor restaurálását kérte a plébánia, de a dilettáns művész bohócot csinált belőle
Arra, hogy már sokkal inkább egy körhinta figurájára emlékeztet, egy helyi lakos hívta fel a navarrai kulturális örökségvédelmi hivatal figyelmét még májusban. A szakemberek megdöbbentek az eredetileg hispán-flamand gótikus stílusban készült műalkotás átalakulásán. Elvesztette sötét tónusú, finom árnyalatait, és helyette homogén, erős színeket kapott.
Avery 30 levelet is tanulmányozott, amelyeket a művész írt a családjához, amikor Bolognában II. Gyula pápa óriási bronzszobrán dolgozott. Ezekben a mester beszámol próbálkozásairól, kisebb bronzszobrokról, amelyekkel a feladatra felkészült. A levelekből az is kiderül, hogy a bronzszobrok elkészítésének minden fázisában részt vett, nemcsak a mintákat készítette el, hanem az öntőformákat is, és az öntvényeket is ő fejezte be.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ezek a szobrok eredeti Michelangelo-munkák, alkotói géniusza teljében készítette őket, amikor minden erejével azon volt, hogy jelentősebb művésszé váljon, mint kortársai és minden téren megelőzze őket[/perfectpullquote]
– hangsúlyozta Avery.
A bronzszobrokról semmilyen írás nem maradt fenn 1878-ig, amikor a dokumentumok szerint a Rothschild család megvásárolta őket egy velencei nemesi családtól 250-300 ezer arany frankért.
Jelenleg Londonban egy magángyűjteményben vannak, de várhatóan kölcsönadják majd őket kiállításokhoz szerte a világban.
Michelangelo többi ismert bronzszobrát, köztük II. Gyula szobrát is beolvasztották, ágyút és fegyvereket készítettek belőlük a francia forradalom alatt – fűzte hozzá Avery.
A kutatás teljes anyaga a Michelangelo: Sculpture in Bronze (Michelangelo: Szobor bronzból) című új könyvben jelenik meg, amely a mester viszonylag dokumentálatlan pályafutását mutatja be szobrászként.
