Örkény István interjúinak és színdarabjainak felvétele mindenkinek elérhető most már

Örkény István interjúinak és színdarabjainak felvétele mindenkinek elérhető most már

Színdarabok és interjúk felvételei mellett felolvasások hanganyaga és fotók is elérhetőek az OSZK honlapján, amelyet a június 24-én negyven éve elhunyt író, dramaturg emlékének szenteltek.

“Amikor megszülettem, olyan feltűnően szép voltam, hogy a főorvos karjára vett, és szobáról szobára végigmutogatott a klinikán. Azt mondják, még mosolyogtam is, amitől a többi mamák irigyen felsóhajtottak. Ez röviddel az első világháború kitörése előtt történt, 1912-ben, s azt hiszem, ez volt egyetlen teljes értékű sikerem” – írta magáról Örkény István Egyperces önéletrajzában.

A szerény kijelentés ellenére a június 24-én negyven éve elhunyt író már saját korában is nagyon sikeresnek számított. Darabjait azóta is folyamatosan játsszák, emlékét drámaírói ösztöndíj, színház és közterület őrzi, s 2009 óta az Országos Széchényi Könyvtár jóvoltából igényes honlapja is van. Ezen a linken megtalálható néhány egyperces novella az író előadásában.

Örkény István / Fotó: OSZK

Jómódú polgárcsaládba született 1912. április 5-én, Budapesten. Patikus apja fiát is erre a pályára szánta. A piaristáknál érettségizett, a pesti Műegyetemen 1934-ben gyógyszerészi, majd 1941-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett, noha saját bevallása szerint világéletében írónak készült.

Első írásai a barátaival 1934-ben alapított Keresztmetszet című folyóirat hasábjain jelentek meg, első jelentős novelláját a Szép Szó című folyóiratban közölték 1937-ben József Attila javításaival. Tengertánc című antifasiszta írására felfigyelt a hatóság is, ezért az 1938-39-es időszakot Londonban, majd Párizsban töltötte. 1941-ben jelent meg első novelláskötete Tengertánc címmel.

1942-ben munkaszolgálatosként a doni frontra került, egy évvel később szovjet hadifogságba esett, és csak 1946 karácsonyán térhetett haza. Ezt követően belépett a Magyar Kommunista Pártba, és a párt napilapjának, a Szabad Népnek a munkatársa lett.

A háborúban és a hadifogság alatt szerzett keserű tapasztalatait az Emlékezők (Amíg ide jutottunk) és a Lágerek népe című írásaiban, valamint a Voronyezs című drámájában örökítette meg.

Örkény István özvegye, Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramatug díjat alapított

A Kossuth-díjas dramaturg mint mondja a díjról: Olyan kortárs drámákat, színpadi írásműveket díjaznak, amelyek közéleti tartalmúak, kritikus hangvételűek, tehát történelmi múltunk eddig kibeszéletlen, fájdalmas eseményeiről beszélnek. Mint Radnóti Zsuzsa mondja a fél évszázados munkáját végigkísérték a fentiek, emiatt is döntött ezen kritériumokról a díj kapcsán.

1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színháza (a mai Vígszínház) dramaturgja volt, közben folyamatosan publikált. A kritika elismeréssel fogadta őszinte meggyőződésből fakadó, de a sematizmus jegyében fogant Házastársak című regényét, Lila tinta című elbeszélését viszont Révai József, az akkori kultúrpolitika teljhatalmú irányítója “fülledt és rohadt szexualitással” vádolta meg. 1954-től a Szépirodalmi Kiadó lektoraként dolgozott, közben megjelent Hóviharban című novelláskötete. 1955-ben József Attila-díjjal tüntették ki, ezt később, 1967-ben másodszor is megkapta.

A Magyar Írók Szövetségének tagjaként tevékenyen részt vett az 1956-os forradalomban, október 30-án ő fogalmazta meg a Szabad Kossuth Rádió beköszöntőjét: “Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon”. 1957-ben önkritikát gyakorolt a Kortárs folyóirat hasábjain, de évekig így is publikálási tilalom alatt állt, s hogy családját eltartsa, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár mérnökeként dolgozott.

Demeter Szilárd megszerezte a Magyar Írószövetség székházát

A székháznak a Magyar Írószövetség és társintézményei által használt mintegy 1300 négyzetméteres része továbbra is a magyar állam tulajdonában marad, de a tulajdonosi jog gyakorlója nem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., hanem a PIM lesz – mondta el Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke csütörtökön Budapesten.

1962-től az Élet és Irodalom, a Kortárs, a Magyar Nemzet lapjain ismét publikálhatta novelláit. 1965-ben megjelent a korhoz nem köthető szerelmi vágy érzelmes-elégikus, ám finom humorral átszőtt ábrázolása, a Macskajátékdrámájának kisregény-változata.

1966-ban kiadták a történelemnek és az önkénynek kiszolgáltatott kisember lázadásának szatirikus, szívszorító rajzát, a Tóték kisregény-változatát, és az irodalmi élet szenzációja volt a Jeruzsálem hercegnője című kötete is. 1968-ban jelent meg máig legnépszerűbb gyűjteménye, az Egyperces novellák, amelynek jeligéje: Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek. A Macskajáték és a Tóték a színházban és filmen is nagy sikert aratott.

Örkény István Ötszemközt (Vitray Tamással)

1974

1969-ben a Tótékból Isten hozta, őrnagy úr! címmel Fábry Zoltán rendezett filmet, a Macskajátékot 1972-ben Makk Károly álmodta filmvászonra. Az író 1970-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját a Tóték színre kerülése alkalmából, 1973-ban munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el.

Élete utolsó éveiben is tevékenyen dolgozott, egymás után mutatták be a Vérrokonok, majd a Kulcskeresők című drámáját, megjelent a halállal való szembenézés témáját feldolgozó Rózsakiállítás című kisregénye. Még megérte, hogy tíz éven keresztül betiltott drámája, a Pisti a vérzivatarban 1979 elején a Vígszínházban színre kerüljön. 1979 májusában megműtötték a gerincét, de betegségéből már nem épült fel, június 24-én hunyt el. Hagyatékának gondozója harmadik felesége, Radnóti Zsuzsa dramaturg.

Kezdőlap > Örkény István interjúinak és színdarabjainak felvétele mindenkinek elérhető most már

A szerk. ajánlása

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból