A Harvey Weinstein-botrány óta az internet felrobban a szexuális zaklatásokat feldolgozó történetektől, a nők elnyomása elleni mozgalmaktól és a férfiakat köpködő posztoktól. Boldog-boldogtalan előáll egy inzultálós storyval. Már azt sem tudjuk, elhiggyük-e a rengeteg kegyetlen és kétségkívül felkavaró történetet vagy sem. Továbbá teljesen átfogalmazódott a “zaklatás” fogalma is. Ma már egy kedvesen elejtett “csinos vagy”, illetve “jól áll ez a szoknya” bók is könnyen erotikus, obszcén, perverz beszólásnak számíthat. Az összes hírportál, az Origótól elkezdve egészen az Indexig, olyan zaklatási ügyektől hemzseg, amelyek még évek után sem engedik elülni az anno elindított #metoo-mozgalmat. Itt az ideje, hogy mi is kicsit körbejárjuk a témát, és megnézzük, mi ez az egész!
Weinstein, aki nem tud titkot tartani
2017 őszén hatalmas botrányt kavart egy Harvey Weinsteinről szóló cikk, amit a New York Times közölt. Mint kiderült, a Good Will Hunting, a Ponyvaregény és többek között a Szerelmes Shakespeare producere éveken át szexuálisan zaklatott színésznőket, majd különböző módokon el is hallgattatta vagy megfenyegette őket. Később felszínre került az is, hogy Weinstein ügyeiről több kollégája tudott, köztük Quentin Tarantino. Mégsem kelt senki a nők védelmére, sőt.
A New York Times hosszadalmas nyomozásai kellettek ahhoz, hogy a producer ügyei végre napvilágot lássanak, és meginduljon ellene a jogi procedúra.
Még jóval a Weinstein-botrány kirobbanása előtt Tarana Burke 2006-ban létrehozta a MeToo Myspace oldalt és mozgalmat, hogy lehetőséget biztosítson minden, valaha szexuális zaklatáson átesett nőnek a bántalmazásokról való párbeszédre.
“Amit ez a gyorsan terjedő kampány lehetővé tesz, az a remény. Inspirációt ad. A remény és az inspiráció lehet egyedül igazán tartós” — idézi a Vice az aktivistát az elindított 2006-os kampány kapcsán.
Mira Sorvino szerint a szexuális ragadozók elleni küzdelemben az oktatás lehet a fegyver
Az Oscar-díjas színésznő ( Hatalmas Aphrodité) egy éve az elsők között vádolta meg Harvey Weinstein hollywoodi filmmogult szexuális visszaéléssel, és a zaklatási botrány kipattanásától nem változott elszántsága. Mint mondta: diákokkal akar foglalkozni – a kisebbektől egészen az érettségizőkig -, hogy tudatosítsa bennük, mit jelent a beleegyezés és milyen jogaik vannak.
Ennek ellenére a mozgalom csak Alyssa Milano révén vált igazán híressé. A színésznő Weinstein ügyei kapcsán próbálja felhívni az emberek figyelmét a nőket ért zaklatások súlyosságára.
„Ha minden nő, akit szexuálisan zaklattak vagy bántalmaztak, azt írja státuszában, hogy »Én is«, akkor talán érzékelni fogják az emberek a probléma nagyságrendjét” — nyilatkozta. Ezt követően az első 24 órában világszerte 4,7 millió ember használta a taget Facebookon, Instagramon és Twitteren egyaránt. Ez a szám azóta is növekszik.
A Milano által fellendített #metoo-mozgalom egy remek esélynek bizonyult, hogy minden bántalmazott nő hangot adhasson sérelmeinek, és esetleg valamilyen formában segítséget kapjon. A kampánytól mindenki változást remélt. A posztolók hitték, hogy a hashtag kiírásával feldolgozhatják az őket ért eseteket. A mozgalom elindítói pedig szentül meg voltak győződve, hogy ennyi ember összefogása és felszólalása radikális változásokat eredményezhet az inzultálások terén.
Vád vagy állítás?
Reményt és inspirációt a #metoo talán adhat, de radikális változást az bántalmazások terén biztosan nem. A mai napig rengeteg botrányról olvashatunk, talán nem túlzok, ha azt mondom: még a csapból is a #metoo folyik.
A probléma a kampánnyal kapcsolatban egyértelmű. A mozgalom nem csak esély a bántalmazásokat átélt nőknek, de remek lehetőség a figyelem megszerzésére és lájkvadászatra is.
Fiatal lányok ezrei tálaltak ki a közösségi oldalakon, hogyan szégyenítették meg őket, ám sok történetnek kiszínezett vagy nincs is valóságalapja. A mozgalomból hamar trend lett, ami sokak számára a népszerűséghez vezető biztos út, de ez egyben az aktivisták komoly munkájának lerombolását is jelenti.
A #metoo ma már egyáltalán nem olyan komolyan vehető, mint eleinte, mikor Tarana Burka révén elindult.
Nehéz eldönteni, hogy az olvasott esetek közül melyik igaz és melyik nem.
És mi köze ennek a sajtóhoz? A Vice szerint a #metoo-kampány értékvesztése mögött a hamis tálalás és a nem megfelelő fókuszpont is szerepet játszik. A sajtó lényegében csak közismert szereplőkkel, elsősorban színészekkel és rendezőkkel foglalkozik, a hétköznapi élet zaklatásaira pedig senki nem fektet akkora hangsúlyt, mint kéne.
A #MeToo után is sok a munkahelyi szexuális zaklatás
Nem lehet tagadni, hogy a #MeToo és a Time’s Up mozgalmak rengeteget tettek azért, hogy a szexuális zaklatás áldozatai nagyobb láthatóságot, több védelmet és megértést kapjanak, de még mindig csak egy hosszú út elején állunk. A brit Young Women’s Trust friss felméréséből például kiderült, a nők most is gyakran válnak munkahelyi szexuális zaklatás áldozataivá.
A fent említett sorok azonban ezt érthetővé is teszik. Nem lehet olyanról cikkezni, amit nem tudunk biztos tényekkel alátámasztani. Egy tizennégy éves kislány iskolai inzultusait sokkal nehezebb igazolni, mint egy közismert színész ügyeit. És még ha igazak is, sajnos, nem érne el akkora olvasottságot, mint kedvenc közéleti szereplőink és bálványozott filmszínészeink botlásai.
A Vice szerint azonban sok esetben még a közéleti szereplőkről szóló írások sem teljesen igazak. Ha ugyan az újságírók kész tényeket is fogalmaznak meg, a szubjektivitás, a sajátos megítélés vagy a helytelen, túlzó szóhasználat és szövegkörnyezet sokszor belerondít a szöveg megbízhatóságába. Réges-rég elcsúszott a határ az “állítás” és a “vád” között. “Nem mindegy, hogy azt írjuk, ferde mosolyú részeg állat vagy azt, hogy egy iszogató pár” — hozza példának a Vice.
Mai menü: kemény tojás, lágy csikló
És hogy mennyire fontos szerepet játszik a szemantika az ilyen komoly témákat feldolgozó cikkek esetében? A szemléltetéshez tekintsünk át az elmúlt évek legtöbb kattintást érő #metoo- sztorijait!
Nem Harvey Weinstein volt az egyetlen a filmiparban, akinek napvilágot látott a morális szennyese.
Dustin Hoffman, többek között az Esőemberből és a Vejedre ütökből ismert filmszínész talán még több szexuális zaklatást tudhat maga mögött, mint Harvey. Cori Thomas Hoffman lányával járt egy iskolába, és többször is vendégeskedett a barátnője híres szüleinél. Egy alkalommal Hoffmann felhívta a lányokat szállodaszobájába, hogy ott várják meg Thomas édesanyját. Hoffman lánya egy idő után azonban távozott, a színész és a fiatal lány pedig kettesben maradtak. Cori elmondása szerint a színész meztelenül járkált előtte és megmasszíroztatta magát. Ezt követően több színésznő is kitálalt: Hoffman forgatáson nyúlkált nők nadrágjába. Anna Graham Huntert, a 17 éves írónő is a színész perverz megszólalásairól nyilatkozott. Egy alkalommal Dustin Hoffman állítólag a következő menüt kérte reggelire Grahamtől:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Keményre főtt tojást és puhára főtt csiklót kérek. [/perfectpullquote]
Kevin Spacey sok munkájának mondhatott búcsút, miután Anthony Rapp megvádolta, hogy nem beszámítható állapotban szexuálisan zaklatta az akkor még csak 14 éves színészt. Rapp elmondása szerint közeledése rendkívül agresszív volt. Mint kiderült, nem ez volt az első eset. Rapp töltötte be a katalizátor szerepét, vallomása után további hat színész állt elő, hogy Spacey őket is szexuálisan zaklatta.
Kevin Spacey meg sem mert szólalni a szexuális bántalmazás ügyét tárgyaló bíróságon
A vád szerint az 59 éves Spacey 2016-ban a Massachusetts állambeli Nantucket-szigeten egy bárban alkoholt vett egy akkor 18 éves fiúnak, majd fogdosta őt. Massachusettsben 21 éves kortól lehet legálisan alkoholt fogyasztani. A vádat Heather Unruh korábbi tévés műsorvezető állításaira alapozták, aki 2017 novemberében vádolta meg az amerikai színészt azzal, hogy szexuálisan bántalmazta a fiát.
A Netflixet annyira kiborították a színészek megnyilatkozásai és maga a tény, hogy kollégájuk fiatal fiúkat fogdos, hogy azonnal felmondtak mindenféle együttműködést Kevin Spacey-vel. Leállították a Kártyavár sorozat forgatását (habár egyesek szerint erről már korábban döntöttek) és egy életrajzi film utómunkáit is, amiben a hírbe kevert színész kapta a főszerepet.
És ne felejtsük el Garrison Keillort sem! Őt a Minnesota Public Radio vádolta meg nők bántalmazásával, állításuk szerint többször nők fenekét fogdosta és szexuális tartalmú levelekkel bombázta kollégáit. Louis C.K., az amúgy magyar származású, de Amerikában élő humorista pedig nők előtt maszturbált.
És mi a helyzet itthon?
Itthon kicsit megkésve robbant a #metoo-mozgalom. Tulajdonképp Marton László ügye óta beszélünk nyíltabban magyarországi bántalmazásokról. A Vígszínház egykori igazgatóját Sárosdi Lilla színésznő vádolta meg, hogy a férfi többször is szexuálisan inzultálta, orális szexre kényszerítette. Marton sokáig rágalomnak nevezte a vádakat. Később több nő is alátámasztotta Sárosdi vallomását, ezután a rendező nyilvánosan bocsánatot kért mindenkitől. A Vígszínház éléről ugyan eltávolították, az általa rendezett előadásokat mégis műsoron hagyták. A Pesti Színház sem kért többet a rendezőből, minden előadását eltörölték. A napokban azonban felreppent a hír, hogy Marton újabb darabbal rukkolt elő, méghozzá Veszprémben.
Érdekes egybeesés, hogy pont az álszenteskedés mintapéldájaként számontartott Tartuffe-drámát viszi közönség elé.
Sokak szerint ez a bejelentés és maga a tény, hogy a rendező minden vád ellenére sem tűnt el a süllyesztőben, jelenti a #metoo-mozgalom hazai bukását. Ennek ellenére az MTI és a veszprémi színház is megvédte a szexuális zaklatással vádolt Marton Lászlót.
Nagy port kavart a “vízilabdás ügy” is. Egy 13 éves kislány nyilatkozott arról, hogy P. Zs. és K. Z. olimpiai bajnokok hónapokon keresztül a legperverzebb módon szexuálisan zaklatták őt 2 évvel ezelőtt. A lány ügyvédje szerint a vallomás egy 18 karikás pornográf tartalommal ér fel. A vízilabda-edzők tagadták a vádakat, elmondásuk szerint csak támogatást adtak, mind erkölcsi, mind valamilyen szinten anyagi oldalról is. P. ZS. pedig szíve szerint elmeorvosi és gyámhatósági szakértő bevonását kérné az ügybe — írja az Index.
Boszorkányüldözés a javából?
Louis C.K. és Garrison Keillor, csak úgy, ahogy Marton László is, végül sajnálatát fejezte ki a megbotlásokkal kapcsolatban. Egy ilyen bocsánatkérés azonban nemcsak beismerésnek, de egy jó eszköznek is tekinthető. A nyilvános megbánás lehet talán az egyetlen megoldás, ami segít végre lezárni és elfeledtetni a szétcsámcsogott ügyeket, akár igazak a vádak, akár nem.
Louis C.K. valóban maszturbált nők előtt, és beismerte, visszaélt hatalmával. Tudta, hogy a nők rajonganak érte. Ám mindig engedélyt kért arra, hogy igencsak furcsa szokását hölgyek előtt végezhesse. Ha valaki nem akarta, hogy C.K. a szeme láttára elégítse ki magát, a humorista nem is tette.
A nők azonban legtöbbször megdöbbenésükben beleegyeztek abba, hogy C.K. előttük maszturbáljon.
Garrison Keillor esete ki sem lett vizsgálva megfelelően. A Minnesota Public Radio és a Keillorról megjelent cikkek nem támasztották alá valós tényekkel a férfit ért rágalmakat. Garrison a Star Tribunenak a következőt nyilatkozta: “Megfogtam egy nő meztelen derekát. Háton veregettem, miután a nemtetszését fejezte ki a dologgal kapcsolatban. […] Elnézést kértem. Később küldtem neki egy emailt is, amiben bocsánatot kértem, azt válaszolta, megbocsát, és nem agyal rajta. Barátok voltunk, azok is maradtunk, egészen addig, amíg az ügyvédje fel nem hívott”.
Liam Neeson egy interjújában Keillor mellé állt. Szerinte igazságtalan, hogy sok ügyön, köztük Keillor esetén is, úgy csámcsog a sajtó, hogy nem is ismerik a pontos vádakat. Felelőtlen ítélkezés miatt vesztette el állását Keillor. Neeson szerint a Hoffmanról szóló rágalmak is butaságnak tekinthetőek. Spacey bűne ugyan megbocsáthatatlan, mégis úgy érzi a #metoo kicsit túltolta a dolgokat. Habár a színész fontosnak tartja a kampányt. De ebben az állapotban, még csak “boszorkányüldözésnek” tekinthető az egész mozgalom.
Lehet, hogy felmentik Harvey Weinstein producert a szexuális zaklatás vádjai alól?
A New Yorki-i bíróság elutasította Harvey Weinstein arra vonatkozó kérelmét, hogy több női ellen elkövetett szexuális zaklatás vádja alól mentsék fel. Harvey Weinstein-ről többek között Kate Beckinsale, Eva Green, Rose McGowan és Gwyneth Paltrow is azt állítja, hogy a producer zaklatta őket szexuálisan. Ezzel szemben a producer ártatlannak vallja magát.
És ha már itt tartunk, ne felejtsük el Harvey Weinstein ügyének másik oldalát sem! A producer egyik leghangosabb vádlója és a metoo-mozgalom egyik vezértalakja Asia Argento volt, akiről később kiderült, maga is zaklató. A 43 éves férjes asszony beismerte, hogy lefeküdt 17 éves áldozatával. Asia férje pénzzel próbálta elhallgattatni a fiút. Feltételezhető, hogy a házasságukra nem vetett volna jó fényt, ha kiderül, hogy a negyedik X-et is betöltő nő a férje helyett, kamaszokkal hancúrozik.
A nők nem kaphatnak főszerepet
És ha már Asia Argentonál tartunk, érdemes elmerengeni a kérdésen, hogy miért csak férfi zaklatókról beszélünk. Valamiért evidensnek számít, hogy a bántalmazó csak férfi, a bántalmazott pedig csak nő lehet. Ez talán indokolható a férfiak magasabb státuszával, erőfölényével és libidószintjével. Ezt azonban nem tartom elég erős érvnek.
A nemi erőszak egy olyan háborús fegyver, ami arra épül, hogy a nők testén keresztül lehet hadi győzelmet elérni
Számtalan különböző beszélgetés, bemutató kapott helyet a Margó Fesztivál négy napja alatt, a gyerekprogramoktól kezdve egészen Pető Andrea kötetbemutatójáig. A szerzővel Stumpf András, a Heti Válasz újságírója beszélgetett. A #metoo-kampánynak köszönhetően a szexuális bántalmazásról és a nők elleni erőszakról szóló történetek százai kerültek napvilágra. Színészeket írtak ki sorozatokból, bírójelölteket lehetetlenítettek el a felmerült vádak következtében.
Ugyan a sajtó szinte egyáltalán nem foglalkozik női zaklatókkal, mégis tudnék példát mondani a személyes ismeretségi körömből is, akiket férfi létükre, akaratuk ellenére inzultáltak. És ott van Pion István slammer, író, újságíró esete is! Az ilyen eseteken a legtöbben csak nevetnek, nem veszik elég komolyan.
A férfiakat ért szexuális zaklatások traumatikus értéke csökevényes a nőket ért sérelmekkel szemben.
Inkább mondjuk az áldozatokat “szerencsés fráternek”, mintsem “bántalmazottnak”. Pedig mégiscsak meg van a joguk ahhoz, hogy eldönthessék, kivel kívánnak ágyba bújni és kivel nem. Ha pedig, akaratuk ellenére történik mindez, ugyanolyan komolyságú szexuális zaklatási ügyet “kell” ebből keríteni, mint a nők esetében.
A #Metoo nem létezik az amerikai divatiparban? / ContextUs
Év elején a New York Times számolt be arról, hogy több férfi modell is szexuális visszaéléssel vádolta meg Mario Testino és Bruce Weber fotósokat. Ezt követően a Boston Globe is lehozott egy hosszú és részletes oknyomozó riportot. Eszerint több mint 50 modell a divatvilág “legkevesebb” 25 prominensét vádolta szexuális visszaéléssel.
Sarah Barmak szerint nem arról van szó, hogy a férfiaknak sokkal fontosabb a szexualitás, egyszerűen a nők nagyobb arányban érzik magukat megszégyenítve, kiszolgáltatva közösülés közben. Sokkal nehezebben beszélnek és dolgozzák fel az őket ért megaláztatosokat. Talán, ezzel indokolható, hogy a #metoo-mozgalom is inkább a férfiak által elkövetett abúzusokra lett kihegyezve.
Egy iszogató pár vagy két részeg állat?
Ebben az esetben is látható a probléma, hogy a #metoo nem mindig a megfelelő emberekre helyezi a hangsúlyt. Ebben pedig sajnos, a sajtó is érintett. A fent említett példák jól tükrözik, hány féle oldalról lehet megvilágítani egy esetet.
Sokszor olyan emberek kerülnek célkeresztbe, akik nem voltak szereplői semmilyen zaklatási ügynek, vagy legalábbis nincs rá biztos bizonyíték. Színésznőkre, producerekre, ismert arcokra fókuszálunk, mert ez ér egy lájkot, egy kattintást. Ha ezekre a közszereplőkre rákeresünk a Wikipédián, a munkásságuk után rögtön a szexuális zaklatásaikról olvashatunk.
Ez azt jelenti, hogy botlásaik és sokszor a sajtó által koholt vádak éppolyan fontosak életrajzukban, mint az, hogy melyik filmben kaptak főszerepet és hanyadszor tüntetik ki őket Oscar-díjjal.
Rég elvesztettük a korlátot a vád és állítás között. Sokszor a nem megfelelő szemantika miatt az olvasók félreértelmezik a kész tényeket. A sajtó mind a mai napig véleményt formál és befolyásol. Ez mindig is így volt, mindig is így lesz. Amit egyszer az egyik hírportál megír, arról azt feltételezzük, hogy igaz. Feketén-fehéren elénk tárják az ügyeket, de sokszor nem is vesszük észre, hogy mindebbe a szubjektum belerondít. Az ügyeket több szögből is meg kell vizsgálnunk, hogy valamilyen valós “ítéletet” mondhassunk a személyesen amúgy nem is ismert emberek felett. Továbbra sem mindegy, hogy egy iszogató párról vagy két részeg állatról beszélünk.
A brit kormánynak most már tennie kell a nők és lányok utcai zaklatása ellen!
Az, hogy a nőket gyakran éri zaklatás az utcán, nem újdonság a női nem képviselőinek. A brit politikusokat azonban meglepte egy ezzel foglalkozó vizsgálat eredménye. Nők és lányok tapasztalatait összegezve arra a következtetésre jutottak, hogy állandó jelenség a nők nyilvános zaklatása. Utcai zaklatás brit kormány
Ez nem azt jelenti, hogy a fent említett esetek hamisak, és az áldozatok jönnek ki hibásan a dologból. Egy bántalmazást feldolgozó cikkben több szemszögből is meg lehet közelíteni az eseteket. A tartalmat és tényszerűséget pedig a nem megfelelő szóhasználat, az elhanyagolt szemantika, egy félbevágott mondat, de akár a rossz tördelés is megcsorbíthatja.
Esélyed sincs, kicsi lány
A mozgalom megalkotói esélyt adtak a nőknek a felszólalásra, egyenlőségre és a sérelmek begyógyítására, ezzel példát állítottak elénk. A kampány azonban sokaknak csak trend, ami miatt az előbb említett értékek feledésbe merültek.
Nehéz különbséget tenni valós és valótlan között, ez nehezíti a mozgalom sikerességét.
A sajtó olykor félrecsúszott kommunikációja pedig szintén ferdít a hírek igazságértékén. Érdekes rákeresni az Instagramon a #metoo hashtagre is, ami szintén jól mutatja, hogy sokaknak a kampány még mindig csak egy jó lehetőség egy király mém legyártására vagy egy jó reklám beetetésére.
Közben pedig elfeledkezünk arról, hogy a #metoo pont arról kéne, hogy szóljon, nem csak gazdag, csinos színésznők esnek áldozatul bántalmazásoknak, hanem a mindennapi élet szereplői, nők és férfiak egyaránt.
Akár a metrón mellettem ülő lányról is kiderülhet, hogy a lelki betegsége a sok éven át tartó iskolai vagy munkahelyi inzultusokkal magyarázható. Neki azonban esélye sincs felszólalni.
Széles körben elterjedt a nőket érő szexuális zaklatás és erőszak Európa parlamentjeiben is
Az Interparlamentáris Unió és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a felmérés eredményével arra mutat rá, hogy mennyire elterjedt Európa parlamentjeiben a nőket érő szexuális zaklatás és erőszak. A kedden megjelent tanulmány azt állítja, a parlamentben dolgozó nők kaptak nemi erőszakot vagy bántalmazást kilátásba helyező, sőt halálos fenyegetést.
Egyrészt, az emberek csak az ismert, “hírértékű” esetekre kíváncsiak, csak azt veszik komolyan. Másrészt, mint már említettem, boldog-boldogtalan előáll egy #metoo-storyval, ez pedig jelentősen nehezíti az igazság kiszűrését.
Ha pedig a mellettem ülő, romokban heverő lány előállna az interneten az ő #metoo-történetével a segítség és megértés reményében, egészen biztos, hogy senki nem hallaná meg a hangját. Marton László, Harvey Weinstein és a rengeteg mém között esélyed sincs, kicsi lán
