Naprendszer: Üstökösök és bolygóegyüttállások garmadája
Kiss László csillagász, az MTA CSFK Csillagászati Intézetének igazgatója az év csillagászati eseményeiről beszámolva felidézte: tavasszal több üstökös is közeledett a Naphoz, amelyek közül a nyertes a NEOWISE üstökös lett, amely június-július fordulóján szép hosszú, csóvás égi vándorként volt megfigyelhető az égbolton.
A csillagász hozzátette: a Naprendszer bolygói úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest láthatóvá vált. Így például a Jupiter és a Szaturnusz is már feltűnő volt, mivel a nyár közepén került mindkettő szembenállásába a Nappal, ami azt jelentette, hogy egész éjjel látszottak. Ezt követően a két óriás bolygó egyre közelebb került egymáshoz, december végén volt az együttállásuk a kora esti égen. A két bolygó közelsége rekonstruálta számunkra a betlehemi csillagot, ugyanakkor a december 21-i különleges bolygóállást sajnos szinte senki sem láthatta Magyarországról.
Értékes holdi anyagminta érkezik
Az októberi Mars-oppozíciónak köszönhetően nyáron három Mars-szonda is elindulhatott a vörös bolygóhoz. Ezek a szondák februárban érkeznek meg a Marshoz.
Kiss László a 2020-as év csillagászati eseménye között felidézte azt is, hogy 44 évvel a Holdról legutóbb kőzetmintát a Földre juttató holdszonda után most egy kínai űreszköz indult a Hold felé, hogy aztán 2 kilogramm holdi anyagmintával térjen vissza bolygónkra.
Az űrszemét csökkentésére fából készítenek műholdat Japánban 2023-ra
Kutatások indultak annak kiderítésére, miként nő a fa és miként használható a faanyag a világűrben.
Kapcsolódó cikk
A Széchenyi-díjas csillagász-kutatóprofesszor Az év ismeretterjesztő tudósa díjról elmondta: kötelességének érzi az ismeretterjesztést. A csillagászat azon tudományok közé tartozik, amelynek az eredményeit szinte senki sem érti, de szinte mindenkit érdekelnek például a Naprendszer, a fekete lyukak, az ufók, az exobolygók vagy az ősrobbanás.
