Rovat
A Politika legfrissebb cikkei a Contextuson.
Kepes András Polgár Judit jelölését támogatta, alkalmasságában sem kételkedett, a kiválasztás sebessége miatt azonban már komoly fenntartásai voltak. Az író szerint a villámgyors politikai döntés nemcsak az államfőjelölt kiválasztásába vetett bizalmat, hanem Polgár Judit és az ajánlói hitelét is veszélyeztette.
Magyar Péter kommunikációs hibái is hozzájárulhattak ahhoz, hogy Polgár Judit végül nem vállalta a köztársaságielnök-jelöltséget – ezt maga a miniszterelnök ismerte el a döntést követő videójában. Magyar nem hárította másokra a kialakult helyzetet: kijelentette, hogy a hibákért kizárólag őt terheli a felelősség.
A Tisza-kormány első kudarcának nevezte Török Gábor, hogy Polgár Judit visszautasította a köztársasági elnöki tisztségre vonatkozó felkérést. A politológus szerint a kormánynak volt egy nyilvánosan felvállalt terve, amely mögé Magyar Péter és az egész Tisza-frakció felsorakozott, a jelölt döntésével azonban az elképzelés egyetlen nap alatt füstbe ment.
Polgár Judit nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget, mert nem érez magában elegendő erőt „egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségéhez”. A világhírű sakknagymester megtisztelőnek nevezte a kezdeményezést és Magyar Péter gesztusát, döntésével azonban újra teljesen nyitottá tette az államfőkeresést.
Magyar Péter parlamenti beszéde egyszerre szólt az Orbán-korszak lezárásáról, az új köztársasági elnök kiválasztásáról és Szijjártó Péter BYD-hez kapcsolódó döntéseinek vizsgálatáról. A miniszterelnök szerint olyan történelmi pillanathoz érkezett az ország, amikor már nem az a kérdés, ki melyik politikai oldalhoz tartozik, hanem az, képes-e a közös magyar érdeket szolgálni.
Öt adónem eltörléséről döntött a Tisza-kormány, miközben szigorítja a vagyonkezelők, a globális nagyvállalatok és a környezetszennyező cégek adózását. Magyar Péter bejelentése első pillantásra egyszerű adócsökkentésnek tűnhet, a csomag valódi iránya azonban az, hogy a kisebb, alig használt terheket megszüntetik, a nagy vagyonoknál és vállalatoknál pedig bezárják a kedvező kiskapukat.
Magyar Péter parlamenti pulpitusa egy több mint százéves merénylet látható emlékét őrzi: azon a helyen, ahol a miniszterelnök napirend előtti felszólalásait kezdi, máig ott van egy golyó nyoma. Magyar szerint a sérülés története gyakran eszébe jut, amikor felsétál a pulpitushoz – innen bontotta ki gondolatait a magyar parlamentarizmus múltjáról és lehetséges jövőjéről.
Polgár Judit köztársasági elnöki felkérése mögött széles társadalmi egységet ígért Magyar Péter, Fekete-Győr András szerint azonban a folyamat már azelőtt eldőlni látszik, hogy a valódi egyeztetés elkezdődhetett volna. A Momentum alapítója nem a sakknagymester személyét kifogásolja: azt kérdezi, miért kellett kevesebb mint 24 óra alatt szinte eredményt hirdetni.
Orbán János Dénes visszavásárlási ajánlatára Tarr Zoltán azzal válaszolt, hogy a kormány nem köt „háttéralkut”, és a KMTG százmilliós szerződéseinek ügyét már a hatóságokra bízták. Az író kezdeményezése pénzügyileg még visszafordíthatná a művek felhasználási jogainak átruházását, de önmagában nem szüntetné meg a feljelentést, és nem válaszolja meg, hogyan állapították meg a 422,9 millió forintos vételárat.
Kapitány István Shell-részvényei miatt indított támadást a Fidesz a gazdasági és energetikai miniszter ellen, akitől a befektetés eladását és a benzinárstop visszaállítását követeli. Az ellenzéki párt 900 millió forintos nyereséget emleget, miközben a nyilvános vagyonnyilatkozat nem árulja el, pontosan hány Shell-részvény van Kapitány birtokában, így a látványos összeg ellenőrzéséhez hiányzik a legfontosabb adat.
Orbán János Dénes válasza személyes konfliktussá élezte a KMTG 422,9 millió forintos jogvásárlásai körül kialakult szakmai vitát: az író L. Simon Lászlót hiteltelennek nevezte, Ókovács Szilveszter kritikájára pedig nézőszámokkal felelt. Egyúttal közölte, hogy kilép a Magyar Művészeti Akadémiából, de a kemény visszavágás továbbra sem tisztázza, milyen módszerrel határozták meg művei százmilliós értékét.
Polt Péter elszámoltatását helyezte kilátásba Gajdos László, miután az Alaptörvény 17. módosítása visszaállította az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát. A Tisza Párt minisztere szerint a volt legfőbb ügyésznek hamarosan egy új hivatal előtt kell számot adnia, ám a közjogi mandátum megszűnése és egy esetleges büntetőjogi felelősség megállapítása két külön kérdés – ráadásul Polt távozásának időpontja sem azonnali.
Gyurcsány Ferenc új barátnője, Éva oldalán jelent meg a hétvégén a palotási halfesztiválon, ahol a volt miniszterelnök az ecsegi csapat munkájába is bekapcsolódott. A nyilvános szereplés azért kapott különös figyelmet, mert Gyurcsány politikai visszavonulása és Dobrev Klárával közösen bejelentett válása után először mutatkozott ilyen egyértelműen új párjával, miközben a helyszínen közös vidéki terveikről is beszéltek.
A Honvédség vízosztás Pride idején végzett állítólagos feladata miatt Novák Előd írásbeli kérdéssel fordult Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterhez. A Mi Hazánk képviselője arra vár választ, miért kaphatott vizet a rendkívüli hőségben megtartott felvonulás, miközben a Családi Büszkeség Menetének szervezőjét korábban azzal utasították el, hogy nincs támogatásra fordítható készlet – a két döntés körülményei azonban még nem hasonlíthatók össze teljesen.
Huth Gergely alkalmatlannak nevezte Sulyok Tamást, miután a távozó köztársasági elnök aláírta a saját megbízatásának megszűnését is kimondó 17. alaptörvény-módosítást. A Pesti Srácok volt főszerkesztője árulásként értékelte a döntést, Sulyok viszont azt állította, jogsértés nélkül nem tagadhatta meg az aláírást – a konfliktus ezért nemcsak az államfő személyéről, hanem alkotmányos mozgásterének értelmezéséről is szól.
A kekvák átalakítása során kizárólag az eredetileg állami tulajdonból származó vagyon kerülne vissza az államhoz, a más szereplők által bevitt javakat pedig elkülönítenék és visszaadnák korábbi tulajdonosuknak. Görög Márta igazságügyi miniszter két külön határidőt ismertetett: a nem egyetemi alapítványok átalakítása már 2026. augusztus 31-ig lezárulhat, az alapítványi egyetemek viszont 2027. augusztus 1-jéig kapnának időt az állami fenntartásra való átállásra.
Szijjártó Péter BYD-vezetőként felhívta Botka Lászlót, miután a szegedi polgármester a sajtóból értesült a volt külügyminiszter új állásáról. Szijjártó a rövid beszélgetésben azt mondta, nem foglalkozik közvetlenül a kínai vállalat magyarországi beruházásaival, ugyanakkor segítséget ajánlott a városnak – ez pedig nem oszlatja el teljesen a korábbi kormányzati szerepe és új vállalati pozíciója közötti összeférhetetlenségi kérdéseket.
Az új köztársasági elnök Magyar Péter szerint olyan személy lehet, aki pártpolitikai múlt és kötődés nélkül képes képviselni a nemzet egységét. A miniszterelnök pártoktól, civilektől és magánemberektől is vár javaslatokat Sulyok Tamás utódjára, hétfőre pedig összehívta a Tisza elnökségét és parlamenti frakcióját – egyelőre azonban egyetlen konkrét jelöltet sem nevezett meg.
Forsthoffer Ágnes ideiglenes köztársasági elnökként, pontosabban az államfő jogköreinek átmeneti gyakorlójaként kerül hétfőtől Magyarország egyik legfontosabb közjogi pozíciójába. A házelnök már az első nyilatkozatában jelezte, hogyan készül a feladatra, és azt is elárulta, kire bízná közben az Országgyűlés vezetését.
Sulyok Tamás aláírta a saját mandátumát is megszüntető Alaptörvény-módosítást. Harminc napon belül új köztársasági elnököt választanak.
