A Fővárosi Törvényszék első fokon kimondta, hogy a Magyar Állami Operaház jogellenesen és az egyenlő bánásmód követelményét megsértve bocsátott el hat dolgozót a 2024-es sztrájk után. A pertársaság tagjai közül öten szakszervezeti tagok és a sztrájk aktív szervezői voltak. A bíróság elrendelte a munkaviszonyuk helyreállítását, valamint az elmaradt munkabérük kifizetését. A hivatalos indoklásban a vezetés az Erkel Színház bezárására és pénzügyi nehézségekre hivatkozott, ám az eljárás során kiderült, hogy az Operaház a 2025-ös évet 2,1 milliárd forintos pluszban zárta – írta meg a Szeretlek Magyarország.

Az egyik pernyertes zenész, Svantek Anna Mária hegedűművész az eljárás után felidézte, milyen helyzetbe került a munkaerőpiacon az elbocsátást követően. Mivel egyetlen szakirányú végzettséggel rendelkezett, az állami rendszer nem tudott mit kezdeni a több évtizedes zenekari tapasztalatával. A bürokrácia logikája szerint a komolyzenei pályafutás után egyetlen alternatívát tudtak felmutatni. „Hegedűművészként úgy álltam a munkaerőpiacon, mint aki egyetlen végzettséggel sem rendelkezik, a Munkaügyi Központ 1 darab felajánlott munkalehetősége egy börtönőri állás volt” – mondta a zenész – számolt be a.

Svantek Anna Mária és a sztrájk miatti leépítések háttere

A hegedűművész a tárgyalótermi tapasztalatairól és a pertársaság nehézségeiről is nyilatkozott. Elmondása szerint a hatfős csoportból öten a zenekari sztrájk élén álltak, ami végigkísérte az egész jogi eljárást. „A 29 elbocsátottból hatan kerültünk egy pertársaságba, ebből öten voltunk szakszervezeti tagok és a sztrájk szervezői a zenekaron belül. Nagyon kemény hányattatásokon mentünk keresztül, és amiket végig kellett ott hallgatnunk a tárgyalóteremben az Operaház részéről… sok csúnya dolog volt” – fejtette ki Svantek Anna Mária.

A 2024 márciusában kirobbant munkabeszüntetés után lezajlott leépítéseket az érdekképviseletek kezdettől fogva célzott megtorlásnak tekintették. A szakszervezetek szerint a felmondások nem strukturális átalakítást, hanem a sztrájkban részt vevők megbüntetését szolgálták. A konfliktus mélységét mutatta, hogy a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete korábban a fenntartó minisztériumnál kezdeményezte Ókovács Szilveszter főigazgató felfüggesztését.

Tovább ketyeg a számla az Operaház számára

Az Operaház vezetése végig visszautasította a bosszúhadjárat vádját, állítva, hogy kizárólag a túlkapacitások megszüntetése és a gazdasági ésszerűsítés állt a döntések mögött. Az elsőfokú ítélet mindenesetre megkérdőjelezte a vezetés érvelését. A jogerős döntés megszületéséig az intézménynek továbbra is fizetnie kell az érintett dolgozók járandóságait. „Már csak az a kérdés, hogy lesz-e még jogosultsága a vezetőnek további közpénzeket kifizetni nekünk, mert az elsőfokú ítélet után nekünk innentől kezdve ketyeg tovább az összeg, amíg jogerőre nem emelkedik az ítélet” – tette hozzá Svantek Anna Mária.

Közben a Kulturális Minisztérium a nyáron teljes körű szakmai és pénzügyi átvilágítást rendelt el az Operaházban, az adófizetői pénzek átlátható felhasználására hivatkozva. Ókovács Szilveszter a közösségi médiában reakcióként az intézmény „digitális testüregi motozásának” nevezte az ellenőrzést, hangsúlyozva, hogy a ház vezetése már rutinosnak számít a különböző vizsgálatok lebonyolításában.