A felelősségre vonás elmaradása miatt a hatóságokba vetett közbizalom súlyosan meggyengült az elmúlt időszakban. A korrupciós ügyek feltárására létrehozott vagyonvisszaszerzési hatóság megalakítása indokolt lépés volt, hiszen megtöri az ügyészség korábbi büntetőeljárási monopóliumát. A szervezet önmagában viszont nem jelent azonnali megoldást, a sikeres elszámoltatáshoz ugyanis új bizonyítékokra és a bejelentők védelmének érdemi megerősítésére van szükség – írta meg a Economx.

A hatékony fellépéshez a büntetőjogon túl polgári jogi, közbeszerzési és könyvvizsgálói szaktudást is be kell vonni a folyamatokba. Az elmúlt öt év mintegy százezer közbeszerzési szerződésén felül az állami támogatások és beruházások teljes átvizsgálása óriási feladatot jelent. A közérdekű vagyonkezelő alapítványokon keresztül az állam úgy biztosított jelentős forrásokat, hogy közben teljesen lemondott a tulajdonosi ellenőrzésről. Kiemelt figyelmet igényelnek a koronavírus-járvány idején lebonyolított, túlárazott lélegeztetőgép- és vakcinabeszerzések, valamint a letelepedési kötvények programja is.

Ligeti Miklós Varga Mihály felelősségét firtatja

A Transparency International Magyarország jogi igazgatója külön kitért a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiba átcsoportosított állami vagyonelemekre. Ligeti Miklós kijelentette, hogy Varga Mihály volt pénzügyminiszter felelőssége nem megkerülhető a több száz milliárd forintos folyamatban. Az állam tulajdonosi jogait gyakorló tárcavezetőként tudnia kellett a tranzakciókról, és kötelessége lett volna jelezni a problémát.

A jogi igazgató hangsúlyozta, hogy a korábbi pénzügyminiszternek meg kellett volna akadályoznia a több száz milliárd forintos állami vagyon kiszervezését az alapítványi struktúrába. Az elszámoltatási kísérletek sikeréhez nem elég a politikai szándék, a konkrét felelősöket és a döntési láncokat pontosan fel kell tárni. A vagyon visszaszerzésére indított eljárások csak akkor vezethetnek eredményre, ha a hatóságok az elkövetett hibákat tételesen dokumentálják.

A büntetlenség rendszere és a vagyonvisszaszerzés ára

A korábbi rendszer működésének egyik fő mozgatórugója a büntetlenség ígérete volt a csatlakozók számára. Ez a gyakorlat közvetlenül a rendőrségbe, az ügyészségbe és az adóhatóságba vetett társadalmi bizalom megingásához vezetett. Az intézményi ellenőrzés hiánya miatt a közvagyon csatornázása éveken keresztül akadálytalanul folyhatott a kiválasztott szerkezetekbe.

A kiszervezett vagyonok visszaszerzése és a közpénzkiáramlás leállítása komplex, hosszú évekre nyúló feladatot jelent. A korábban büntetlenül maradt ügyek egyéni szintű vizsgálata elengedhetetlen a jogállami működés helyreállításához. A folyamat nem állhat meg a politikai nyilatkozatok szintjén, a felhalmozott hiányosságokat polgári és büntetőjogi úton egyaránt rendezni kell.