A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki pozíciójáról lemaradt jogász szakmai szempontból értékelte a testület körüli politikai hullámokat. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója határozottan elhatárolódott a döntést kísérő személyes és politikai csatáktól, egyúttal jelezte, hogy a megválasztott elnök, Unger Anna Róza és a Tisza Párt felkérésére sem a sajtón keresztül kíván reagálni. Álláspontja szerint a szervezet által eddig feltárt ügyek bőséges feladatot adhatnának az új hivatalnak, amennyiben a meglévő eljárásokat érdemben átveszi a hatóságoktól – írta meg a Szeretlek Magyarország.
A szakértő úgy véli, az elhúzódó nyomozások ellenére nem telt el annyi idő, hogy a legfontosabb korrupciós ügyekben kihűltek volna a nyomok. Az NVVH a vádemelés előtt még átvehet folyamatban lévő nyomozásokat a rendőrségtől vagy az ügyészségtől, így a letelepedési államkötvények, a magántőkealapokba kihelyezett közpénzek, a Paksi Ipari Park földvásárlásai vagy a Pallas Athéné Alapítványok ügyei mind az új szervezet asztalán köthetnek ki.
Ligeti Miklós szerint a felületes gyorsítás veszélyezteti a jogállami garanciákat
A jogi igazgató szerint az elmúlt napok politikai vitái nem a lényegi problémákról szóltak, és a parlamenti többség reakciói sem a megfelelő irányba mutatnak. Kiemelte, hogy a politika reakcióját szerencsétlennek tartja Unger Anna felkapott, és szerinte sokak által félreértett mondatára, miszerint hat év sem elegendő az ügyek végigviteléhez. Rámutatott, hogy a politikai elvárások és a büntetőeljárások valós működése között komoly feszültség feszül.
A Tisza Párt által belengetett eljárásgyorsító jogszabálymódosításokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a jogi keretek átírása nem hoz automatikus áttörést. Szavai szerint „a Tisza által beígért jogszabálymódosításoktól nem fognak felgyorsulni az eljárások, hiszen mindenekelőtt azt kellene megértenünk, miért ilyen lassú a rendszer, miért olyan sok a felderítetlen bűneset. A gyorsaság nem feltétlenül egyenlő a hatékonysággal.” A szakember óvott a bírósági tárgyalások közvetlenségének feladásától is, mert a garanciák lazítása beláthatatlan következményekkel járna.
A büntetőjogi felelősségre vonást a vádalkuk kiterjesztése sem helyettesítheti a szakértő meglátása szerint. Bár a vagyoni kár megtérítése az állam szempontjából elsődleges, a megegyezés lehetősége nem lehet korlátlan. Ligeti leszögezte: „De ne gondolja senki, hogy Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István élhetne ezzel a lehetőséggel!” A felelősségre vonás alól az érintett kör nem mentesülhet pusztán pénzügyi felajánlásokkal.
A hatósági munkamegosztás és a vagyonzár kockázatai
Az új hivatal és a meglévő nyomozó hatóságok viszonyát a jogszabály egyértelműen rendezte, ami a gyakorlati végrehajtásban határozott fellépést tesz lehetővé. Ligeti Miklós erről úgy fogalmazott, hogy „pontos munkamegosztást ír elő a törvény: az NVVH elsőbbséget élvez, úgy is mondhatnám, ő lesz az »erősebb kutya«.” Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a folyamatban lévő akták áthelyezése elkerülhetetlenül információ- és időveszteséggel jár, amit a hivatalnak mérlegelnie kell.
A vagyonelemek bírósági ítélet nélküli elvonása és értékesítése kapcsán komoly jogi és gazdasági kockázatokra hívta fel a figyelmet. Ha a lefoglalt vagyonról utólag kiderül, hogy az eljárás megalapozatlan volt, az államnak kamatostul kell megtérítenie a kárt. Különösen igaz ez a működő vállalkozásokra, ahol a bizonytalan jogi státusz azonnali értékvesztéshez vezet, mivel a piaci szereplők visszalépnek a szerződésektől.
A szakértő összegzése szerint a korrupcióellenes intézményrendszer nem ideiglenes megoldás, a nemzetközi példák is a szakosodott szervek tartós jelenlétét igazolják. Az NVVH felállításával egy olyan struktúra jön létre, amely hosszú távon meghatározza a közvagyon védelmét, így a jogállami keretek megtartása a politikai teljesítménykényszer idején is elengedhetetlen feltétel marad.
