Független magazin — 2016 óta
Címke
Kósa Lajos volt fideszes frakcióvezető a parlamenti testület előtt tagadta személyes felelősségét a jegybanki alapítványok vagyonának titkosítási kísérletében, és az MNB vezetésére hárította a jogi érvelés eredetét.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi gazdálkodását és alapítványait feltáró parlamenti vizsgálóbizottság csütörtökön egyhangúlag döntött a jelenlegi és az előző jegybankelnök beidézéséről. Varga Mihály hivatalos válaszában azonnal jelezte, hogy eleget tesz a testület megkeresésének, és személyesen is megjelenik a vizsgálóbizottság előtt.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi vagyonkezelését és az alapítványi pénzek sorsát vizsgáló parlamenti testület elrendelte a volt jegybankelnök beidézését. Az MNB-ügy menetét és a meghallgatások hátterét négy önálló részletben vázoljuk fel.
Öt kulcsfontosságú részlet mutatja meg, miként szorul a hurok Matolcsy György és a korábbi MNB-vezetés körül, miután a jegybank új elnöksége 30 ezer oldalnyi dokumentumot adott át a parlamenti vizsgálóbizottságnak.
A két jegybankelnök véletlen zürichi utazásán a leszállás utáni különbuszozásnál is azonnal megmutatkozott a köztük lévő mély feszültség.
A Transparency International jogi igazgatója hangsúlyozta, hogy a vagyonvisszaszerzési hatóság megalakítása önmagában még nem elegendő az elszámoltatáshoz.
A Transparency International adatigénylése nyomán közzétett 259 megállapodásból az is kiderült, hogy a jegybank a törvényi küszöb alatti tételeket is feltárta, miközben a kifizetések átnyúltak a vezetésváltás időszakán.
A Transparency International adatigénylését eredetileg elutasító jegybank az adatvédelmi hatóság jogellenességre figyelmeztető jelzése után tette hozzáférhetővé a több mint hatvan megállapodás részleteit.
Miközben a Transparency International a 2025. január 1-je után kötött megállapodások teljes nyilvánosságát követeli, a Varga Mihály vezette jegybank azzal a hírhedt hivatkozással tagadta meg az adatszolgáltatást, hogy a náluk forgó vagyon lényegében elvesztette közpénzjellegét.
Forsthoffer Ágnes egy váratlan amnesztiával zárná le az Országgyűlés előző ciklusának legvitatottabb politikai pereit. Vajon a békéltető lépés elegendő lesz ahhoz, hogy véget vessen a parlamentben uralkodó toxikus légkörnek és a képviselők közötti folyamatos leszámolásoknak?
