A Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozta a 2025. január 1. óta kötött szerződéseinek részletes listáját, miután a Transparency International közérdekű adatigénylésben szorgalmazta az ötmillió forint feletti megállapodások közzétételét. A dokumentumokból kiderül, hogy a korábbi jegybankelnök hivatali idejének utolsó bő két hónapjában több mint hatvan megállapodást írtak alá az intézményben, míg a váltást követően, csaknem másfél év alatt több mint kétszáz szerződés született – írta meg a Szeretlek Magyarország.

A Matolcsy-éra utolsó heteinek kiadásai között több olyan tételelem is szerepel, amely ritkán bukkan fel központi bankok pénzügyi beszámolóiban. A jegybank több mint 6 millió forintot fizetett ki YOGIST ülőjóga-videókra, miközben 273 millió forintos tételt könyveltek el speciális járművek beszerzésére, és közel 300 millió forint ment el informatikai tanácsadásra. A listát gyarapítja a hivatali autók tisztítására költött csaknem 5,5 millió forint, az edzőtermi bérletekre szánt 6 millió forint, valamint egy közel 5 millió forintos URH-frekvencia vásárlás is.

Milliós ülőjóga és új irányvonal a Magyar Nemzeti Bank épületében

A Varga Mihály által átvett intézmény költési prioritásai érezhetően eltolódtak az előző vezetési időszak gyakorlatától. Az új érában kötött megállapodások döntő hányada kiberbiztonsági és adatvédelmi fejlesztéseket szolgált, noha az autómosásra fordított 5 millió forint, a munkaruházatra kiadott 13 millió forint és a bélyegzőkre költött 3,5 millió forint az új időszak számláin is megjelent, igaz, másfél évre elosztva. Az ügy előzményeiről és a jegybanki adatszolgáltatási vitákról korábban már beszámoltunk.

A nyilvánosság elé tárt adatok kapcsán a jegybankelnök maga is utalt arra, hogy a kért információk köre meghaladta a megszokott kereteket. Varga Mihály egy sajtótájékoztatón kiemelte: „Ez az adatigénylés a jegybanki alapműködéshez kapcsolódó szerződésekre vonatkozóan jóval részletesebb adathalmazra irányult annál, mint amit a jegybank az információs törvény alapján eddig közzétett.” A korábbi gyakorlattal ellentétben az elnök úgy határozott, hogy nem gördítenek akadályt a kérés teljesítése elé, hangsúlyozva: „Mivel nincs titkolnivalónk, ezeket az adatokat összegyűjtjük, a kollégáim már dolgoznak azon, hogy több száz adat, ami eddig nem volt összerendezve, rendelkezésre álljon.”

A Transparency jogi lépései és a jogellenesség árnyéka

Az MNB csütörtöki lépése egy hónapokon át húzódó transzparenciavita végére tett pontot. A Transparency International Magyarország július elején kérte ki az államháztartási forrásokat érintő szerződések listáját, hivatkozva az információszabadságról szóló törvényre. A jegybank első körben haladékot kért, majd augusztus közepén megtagadta a kérelmet azzal az érveléssel, hogy a törvényi kötelezettség nem terjed ki a szervezet alapműködésére, és az MNB nem is vezet ilyen típusú adatbázist.

A jogvédő szervezet ezt követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, amelynek elnöke a nyilvánosság előtt jelezte, hogy az adatok megtagadása jogellenesnek minősül. A megváltozott állásponthoz vezető eljárásról a jegybankelnök végül úgy nyilatkozott: „Tulajdonképpen hálás lehetek az adatigénylőnek, hogy rávilágított egy pontra, ahol eddig mi eltérő módon jártunk el.” Az MNB vezetése egyúttal jelezte, hogy a jövőben rendszeresen közzéteszik a szerződéses adatokat, ám a deviza- és aranytartalékok kezeléséhez kapcsolódó információk a jövőben is bizalmasak maradnak.