A független újságírás legfőbb törvénye, hogy a mindenkori hatalom körmére kell nézni. Amikor azonban egy országban 16 év után új kormány alakul, a sajtómunkásokban önkéntelenül felmerül a félelem: vajon a hatalomváltást váró olvasók hogyan fogadják majd, ha az általuk megszavazott új elittel szemben is felbukkannak a kellemetlen történetek – írta meg a Szeretlek Magyarország.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró pontosan ettől a dilemmától tartott. Miután a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) körüli belső vizsgálatokról és a szervezet főigazgató-jelöltjét érintő kritikákról számolt be, a politikai reakciók a régi, megszokott mederben indultak meg. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a közösségi médiában reagált a vádakra, és azt üzente, hogy „a magukat oknyomozónak nevező újságírók ne dőljenek be NER-es forrásoknak”. A miniszteri védekezés megszokott reflexei után az újságíró attól tarthatott, hogy a szimpatizánsok is átveszik ezt a narratívát Az olvasói reakciók azonban alaposan rácáfoltak az előzetes félelmekre.

A Tisza-szimpatizánsok és a hatalom ellenőrzése Panyi Szabolcs tapasztalatai szerint

Panyi Szabolcs szombat esti bejegyzésében nyíltan beszélt arról a dilemmáról, amely az új Tisza-kormány felállása óta foglalkoztatta a szerkesztőséget. A lap olvasóinak jelentős része értelemszerűen az új kormánypárt szimpatizánsaiból áll. Ebben a helyzetben merült fel a kérdés, hogy miként fogadják majd a kritikus cikkeket a független sajtótól, amely korábban az Orbán-kormány korrupciós ügyeit tárta fel.

Az újságíró felidézte, hogy kollégáival együtt volt bennük némi bizonytalanság a várható fogadtatással kapcsolatban. „Az elmúlt hónapokban több kollégámmal is beszélgettünk arról: kicsit tartunk tőle, hogyan reagálnak majd olvasóink, amikor elkezdjük feltárni az új kormány necces ügyeit is” – fejtette ki Panyi. Hozzátette, hogy korábban a kormánypárti propaganda folyamatosan ellenzéki aktivistának bélyegezte őket, miközben ők „egyszerűen csak újságírók voltunk, vagyunk és leszünk.” A feladatuk most sem változott: az elmúlt 16 év feltárása mellett az új hatalmat is ellenőrizniük kell, mégpedig „ugyanazokkal az újságírói eszközökkel, mint az Orbán-rezsimet.”

Több ezer támogató üzenet bizonyítja a magyar nyilvánosság érettségét

A kritikus beszámolók megjelenése után az újságíróban komoly kérdések fogalmazódtak meg arról, hogy az olvasók nem fordulnak-e ellenük. Attól tartott, hogy a korábbi lejáratókampányok mintájára most az új hatalom szimpatizánsaitól kap majd gyűlölködő üzeneteket, vagy hogy a közönség a politikai elitnek szavaz nagyobb hitelességet a sajtóval szemben.

A valóság azonban teljesen más képet mutatott, mint amitől a szerkesztőségben tartottak. Az elmúlt napokban több ezer támogató hozzászólás, levél és kiállás érkezett az olvasók részéről, ami egyértelművé tette, hogy a közönség igényli a független felügyeletet. „Az elmúlt napokban nagyon világos választ kaptam. Annyira egyértelmű választ – sok ezer támogató kommentet, bejegyzést, üzenetet és egyéb kiállást –, hogy most konkrétan én szégyellem magam, amiért valaha is kételkedtem a saját olvasóim és követőim tisztánlátásában” – fogalmazott az újságíró. Úgy látja, a magyar nyilvánosságban olyan mély változások zajlanak, amilyenekről korábban álmodni sem mert. Bár a politikusok próbálkozhatnak a régi reflexekkel, az új közegben a visszás reakciók már nem működnek, a kritika elfojtása pedig egyszerűen vállalhatatlanná vált.