Egyéni biometrikus adatokra alapozott gyógyítás, munkahelyi metaverzumok, olcsóbb elektromos autók – de persze még mindig itt a koronavírus és a chiphiány is.
A virtuális valóság a legnagyobb szám
Az egyik legnagyobb érdeklődés a metaverzumot körül van, miután a Facebook nemrég nevezte át magát Metára végleg, de Rolf Illenberger, a VRdirect virtuális valóság-szoftvereket gyártó cég vezérigazgatója szerint nemcsak Zuckerberg cége áll ugrásra készen – közölte a The Washington Post.
A Google, a Microsoft és az Apple várhatóan bevezetik saját VR-szemüvegeiket és virtuális valóságot futtató operációs rendszereiket, valamint megjelennek a kimondottan erre fejlesztett személyi számítógépek és okostelefonok is.
A vírus és a home office miatt, a munkáltatók nagy része eddig is a virtuális valóságba vándorolt át, így a metaverzumok megjelenésével ez egyre csak kézenfekvőbbnek tűnik.
Nem minden technológia új, viszont fejlődnek
Ilyen az elektromos járművek térhódítása. Egyre több országban átveszik a piaci uralmat ezek a járművek és még többen nő az elektromos állomások kialakítása.
A Ford, a General Motors, a Mercedes-Benz és a Volkswagen olyan olcsóbb elektromos autók tömeggyártására készülnek, amelyeket az eddiginél többen megengedhetnek maguknak. Várhatóan tovább terjeszkedik a piacvezető Tesla, különösen nagyot dobhat az idén a Cybertruck teherkocsival, amelynek fő riválisa a Ford F-150-es teherautó lehet.
Az elektromos autók előretörését egyvalami késleltetheti: az elhúzódó chip-hiány. Ez azonban rengeteg más piacot is érint, drágultak a TV-k és a játékkonzolok, illetve tabletek gyártása is lelassult.
Saját magunk javíthatjuk majd készülékeinket
Az Apple éveken át szigorúan ellenőrizte termékei javításait, viszont az év elején közzétett egy önkiszolgáló javító-programot, amely lehetőséget biztosít a felhasználóknak, hogy megpróbálják maguk megjavítani iPhone-jukat és számítógépeiket. A Microsoft pedig már tavaly októberben bejelentette, hogy 2022 végéig szélesíteni szeretné a fogyasztók által is elvégezhető javítások lehetőségét.
Kapcsolódó cikk
Vigyázz, mit osztasz meg! – a technológiai nagyvállalatok felhasználják az adataidat
A Facebook új játéka állítólag arcfelismerő programokhoz gyűjt adatokat. A vállalat tagadja a vádakat.
Ettől ugyan nem válik mindenki egyszeriben szerelővé, de ha a könnyen javítható modellek válnak uralkodóvá, akkor valamelyest enyhíthetnek az elektronikus hulladékok okozta egyre súlyosbodó környezetvédelmi problémán is.
Fejlődik az egészségügy
A kórházi orvosok már elkezdték használni az egyéni biometrikus adatokat az egészségügyi problémák megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésére.
Mivel egyre több olyan hordozható eszköz áll a rendelkezésünkre, amely méri szívverésünkkel, tüdőkapacitásunkat, alvásunkat, lépteinket, kalóriafogyasztásunkat és verítékünket, az alapvető méréseket már mi magunk is elvégezhetjük. Egy ujjunkra húzott gyűrűvel mérhetjük például, hogy a rendszeres kardio-gyakorlatok hogyan hatnak az alvásunkra, egy karkötő pedig vérnyomásunkat figyelheti. Ezekkel az információkkal, pedig már előre észlelhetjük a problémákat, még mielőtt azok elhatalmasodnak bennünk.
Arra kell figyelni, hogy a hordozható egészségügyi eszközök rengeteg olyan személyes adatot halmoznak fel, amelyeket nem védenek az orvosi titoktartásra vonatkozó törvények, és nem lehetünk biztosak abban, hogy hová, kihez jutnak el. Mint bármilyen egyéb alkalmazásnál, amit egyébként használunk.
Megbízunk-e nagy tech-cégekben?
Vagy bizalmatlanul, de ugyanúgy igénybe vesszük a szolgáltatásaikat?
A mesterséges intelligenciákkal működő rendszerek, az okos otthonok, az egészségügyi eszközök és a metaverzumok fejlesztéséhez is nélkülözhetetlenek a felhasználói adatok. Ha a tech cégeknek nem sikerül meggyőzni az embereket arról, hogy érdemes rájuk bízni ezeket az adatokat, akkor az drasztikusan lelassíthatja a fejlesztéseket. Bár, ahogy az eddigi tendencia mutatja, két kattintásért a fél életünket odaadjuk valakinek.
Kapcsolódó cikk
Nostradamus 2022-es jóslata: Veszélyes a mesterséges intelligencia
Bár tavaly sem jött be minden jóslata.
