Kapcsolódó cikk
A pártok szerinti bontás éles törésvonalat mutat. A Tisza szavazóinak 87 százaléka a lemondás mellett van – a Fidesz szavazóinál fordított az arány: 86 százalék szerint Sulyoknak ki kellene töltenie a mandátumát. A pártnélküliek és más pártok szavazói jóval megosztottabbak: 21 százalékuk a lemondást, 57 százalékuk a maradást támogatja.
Az alkotmánymódosítás és a szűk többség
A kutatás azt is megmérte: ha Sulyok nem mond le önként, helyeselnék-e a válaszadók, hogy a parlamenti többség eltávolítsa. Ezt a kérdést csak azoknak tették fel, akik a lemondással sem értettek egyet – tehát az eljárást elvben lehetségesnek tartóknak. Közülük 78 százalék támogatná az eltávolítást, 12 százalék ellenezné, 10 százalék nem nyilvánított véleményt.
Kapcsolódó cikk
Megjelent az új Magyar Közlöny, ezekben az ügyekben rendelt el vizsgálatot Magyar Péter kormánya
A teljes népességre vetítve: az 52 százalékos szűk többség akkor is eltávolítaná Sulyokot, ha nem mond le önként. Ez nem elsöprő felhatalmazás – de elegendő ahhoz, hogy Magyar Péter alkotmánymódosítási tervét ne lehessen a közvéleménnyel szembenállónak nevezni.
A háborús narratíva összeomlása
A kutatás másik fontos mérése a Fidesz kampányüzenetének hatékonyságát vizsgálta: sokan hiszik-e, hogy a Tisza háborúba sodorná az országot? Az eredmény drámai: januárban még 23 százalék gondolta így – most mindössze 7 százalék. Ez bő hatszázezer embert jelent, ami nem elhanyagolható, de a visszaesés rendkívüli.
Kapcsolódó cikk
A változás leginkább a Fidesz saját táborában szembeötlő. Januárban a Fidesz szavazóinak 57 százaléka tartotta reálisnak a Tisza-kormány háborúba lépését – mostanra ez az arány 27 százalékra esett vissza. Az a narratíva, amelyre a Fidesz a kampányát építette, saját táborában is elveszítette hitelét.
60 százalék szerint le kellene mondania Sulyoknak, 52 százalék akkor is eltávolítaná, ha nem mond le – és a háborús narratíva 23-ról 7 százalékra esett vissza. Az első rendszerváltás utáni közvélemény-kutatás egyértelmű képet mutat.
A 21 Kutatóközpont felmérése két dolgot mér egyszerre: a Sulyok-kérdés közhangulatát és a Fidesz kampányüzeneteinek maradványát. Az eredmény mindkét téren a Tisza pozícióját erősíti – de nem feltétel nélkül. A Sulyok-eltávolítás 52 százalékos támogatottsága szűk többség, és a pártnélküliek megosztottsága jelzi: az alkotmánymódosítás kommunikálása gondos munkát igényel. A háborús narratíva összeomlása azonban egyértelmű – és ez a Fidesz ellenzéki megújulásának egyik legkomolyabb akadálya.
Kapcsolódó cikk