Kihalási válsággal néz szembe a Föld, amelynek növény- és állatvilága a dinoszauruszok alkonya óta nem látott ütemben pusztul.
Erre figyelmeztet Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének (CBD) teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság vezetője.
Palmer az egyiptomi Sarm es-Sejkben csütörtökön véget ért ENSZ Biodiverzitási Konferenciát követően adott interjút a BBC Newsnak, összegezve mindazokat a globális erőfeszítéseket, valamint az egyes emberek szintjén megvalósítható életmódbeli változtatásokat, amelyek segítenek a természet további kiszipolyozásának megakadályozásában.
Vízbe fulladó világ – Gideon Mendel megrázó képein a klímaváltozás hatása
Mendel a kritikusok által is elismert fotográfus. 30 éves munkásságával a háta mögött a fotóújságírást művészetté, majd aktivista elkötelezettségé alakította. Mendel 1959-ben született Johannesburgban. Karrierjét az Apartheid elleni küzdelem alatt kezdte, majd Londonba költözött, hogy a HIV/AIDS- járvány lefilmezésének szentelje magát. 2007 óta a Drowning World (Vízbe fulladó világ) című fotósorozatán dolgozik.
Palmer szerint a bolygó növény- és állatvilágának sokszínűsége – a biodiverzitás – olyan tőke, amelynek elvesztését nem engedheti meg magának az emberiség. Mint fogalmazott, ha elveszítjük a biológiai sokféleséget, azzal tönkretesszük az embert életben tartó hálózatot.
„Csendes gyilkosnak szoktam nevezni a biológiai sokféleség csökkenését, mivel a hatása nem olyan látványos, mint a klímaváltozásé, ám sok tekintetben sokkal veszélyesebb annál” – jegyezte meg az ügyvezető titkár.
Komoly kihatással van a bolygó egészségre, hogy az emberek mit esznek.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Nem azt mondom, hogy mindenkinek vegetáriánussá kell válnia. Ugyanakkor meg kellene értenünk, hogy a húsfogyasztásunk hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, ami pedig hatással van a természetes élőhelyekre és ökoszisztémákra[/perfectpullquote]
– mutatott rá Palmer.
Ma már egyre jobban visszakövethető a különböző termékek származási helye, legyen szó a bútorkészítéshez használt faanyagról vagy a boltokban kapható élelmiszerekről.
„A vásárló tájékozódhat. Vegyünk például egy tonhalas szendvicset: honnan érkezik a tonhal, a klímaváltozás más tényezők fenyegette élőhelyről?” – tette hozzá.
A Times Square „elárasztásával” figyelmeztet a klímaváltozásra Mel Chin
Mint korábban megírtuk, nem csak a művészek, de az Európai Bizottság is fel kíván lépni a műanyag szennyezés ellen. Ezúttal pedig Mel Chin konceptuális művész Unmoored című alkotása a kiterjesztett valóság technológiájára épülve mutatja meg, miként festene a híres manhattani tér nyolc méterrel a tengerfelszín alatt.
Az ügyvezető titkár szerint az apró növények és állatok épp olyan fontosak, mint látványosabb, népszerűbb társaik. Elmondta: gyakran kérdezik tőle, hogy miért kellene azzal foglalkozni, ha egy lepkefaj kipusztul az Amazonas-medencében, vagy egy apró bogárfaj örökre eltűnik a Földről.
Amikor elveszítjük ezeket a fajokat, akkor a természet nagyobb rendszerében betöltött szerepüket is elveszítjük
– mondta Palmer.
David Attenborough elmondja, miért ül majd az emberek székében
David Attenborough a klímaváltozásról kifejtett véleményét fogja tolmácsolni a nemzetközi tanácskozás résztvevőinek. – mondta a BBC-nek adott interjújában Attenborough. John Webster nehéz feladatot vállalt azzal, hogy az egyének szintjére szűkítette le a klímaváltozás problémakörét Sárga csizmák a Sárga csizmák a jövőből című filmjében.
Hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség csökkenését megakadályozó intézkedésekhez széleskörű konzultációra van szükség az üzleti világ szereplőinek, az őslakos népek és a civil társadalom bevonásával.
A november 13-án kezdődött és csütörtökön véget ért Sarm es-Sejk-i Biodiverzitási Konferenciára a világ 196 országából érkeztek résztvevők.
