A Tisza-kormány, Melléthei-Barna Márton képviselő vezetésével, átfogó Alaptörvény-módosítást indított, melynek célja a miniszterelnöki mandátum nyolc évben történő limitálása, ami megakadályozná Orbán Viktor visszatérését, valamint a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolása Magyar Péter ígéretének megfelelően.
Az új kormányzat kétharmados többségével komoly strukturális változtatásokat készít elő a parlamentben. Ennek egyik központi eleme a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, amelyet a kritikusok „politikai furkósbotként” jellemeztek. A hivatal jogi alapjainak felszámolása érdekében a Tisza-kormány módosítaná az Alaptörvény nyolcadik módosításával bekerült, a keresztény hagyományok védelmére vonatkozó passzusokat is.

Kapcsolódó cikk

Lanczi Tamas Szuverenitasvedelmi Hivatal Megszunes

„Hatályát veszti az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése” – egyetlen mondattal szántják be a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, és a rendszer legsötétebb intézményének rövid élete ezzel véget ér

A Tisza-kormány első Alaptörvény-módosítási javaslatával alaptörvényi szinten szünteti meg a Szuverenitásvédelmi Hivatalt – egyetlen mondattal. A 2024 februárjától 2026 áprilisáig működő intézmény a NER legsötétebb örökségei közé tartozik.

Elolvasom a cikket »
A beterjesztők eredeti javaslata heves ellenállásba ütközött az ellenzék részéről, akik azzal vádolták a kormányt, hogy a kereszténység védelmét kívánják törölni az alkotmányból. Magyar Péter azonban egy módosító javaslattal pontosított: a kereszténység és az önazonosság említése megmarad az Alaptörvényben, de a Szuverenitásvédelmi Hivatal működését garantáló mondatrész kikerül.

A miniszterelnöki mandátum korlátozása

A törvényjavaslat másik sarkalatos pontja a mindenkori miniszterelnök hivatali idejének nyolc évben történő limitálása. A szövegbe bekerült 1990-es kezdődátum egyértelműen jelzi: a szabályozás elsődleges célja „Orbán Viktor esetleges visszatérésének megakadályozása”, bár más volt miniszterelnököket is érinthet.

Kapcsolódó cikk

A javaslat éles szakmai és politikai vitákat váltott ki. Hack Péter egyetemi tanár szerint a törvény „visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik”, és „személyre szabottsága is jogállami elveket sért”. Schiffer András ügyvéd is osztja ezt a véleményt, emlékeztetve arra, hogy Európában a miniszterelnökök mandátumának korlátozása „unikumnak számítana”.

Melléthei-Barna Márton védelmébe vette a javaslatot

A kritikákra Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője a közösségi médiában reagált. Érvelése szerint a szabályozás „azért nem visszaható hatályú, mert nem a hatálybalépését megelőző időre vonatkozik, hanem a jövőre”.

Kapcsolódó cikk

A képviselő hangsúlyozta, hogy a módosítás a jövőre nézve állít korlátot, és ez a lépés „erősíti a demokrácia működéséhez szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét”. Álláspontját egy korábbi, Varga Zs. András által előadott alkotmánybírósági határozat is alátámaszthatja, amely szerint új szabályozások érinthetnek múltban keletkezett jogviszonyokat a hatálybalépés utáni időre vonatkozóan.
A cikk rámutat egy fontos jogi aspektusra is: az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy tartalmilag felülvizsgálja az Alaptörvény módosítását, ami „lényegében zöld utat jelent a Tisza bármely alkotmánymódosítási kezdeményezésének”.
A Tisza-kormány által benyújtott Alaptörvény-módosítás sorsa és annak hosszú távú hatásai a hazai politikai rendszerre továbbra is a parlamenti viták középpontjában állnak. A Szuverenitásvédelmi Hivatal esetleges megszüntetése és a miniszterelnöki mandátumok korlátozása alapvetően átrajzolhatja a magyar politikai erőviszonyokat a jövőben.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet