Ide sorolható többek között a tüszőmérés is. A más néven folliculometriaként ismert eljárás a többi meddőségi vizsgálathoz viszonyítva nem jár kellemetlenségekkel, teljesen biztonságos és gyakran önmagában elegendő lehet a régóta várt gyermekáldáshoz.
Bizonyos vizsgálatokkal ellentétben a tüszőmérés azonban valamiért egyáltalán nem terjedt el a köztudatban, ezért most a budapesti Haller Medical magánrendelő segítségével összeállítottunk egy cikket, amelyben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Mi az a tüszőmérés (folliculometria)?
A tüszőmérés nem más, mint egy speciális ultrahangos vizsgálat, aminek részeként lehetőség van a petefészekben lévő tüszők növekedésének nyomon követésére.
Normál esetben a ciklus 9. és 20. napja között történik, és segítségével megbecsülhető az ovuláció pontos ideje, ami meddőség esetén nagyon fontos lehet a legtermékenyebb időszak kijelöléséhez.
Maga a mérés általában nem tart tovább 15 percnél, és egy cikluson belül átlagosan maximum 3-4 alkalomra van szükség ahhoz, hogy a tüszők mérete feltárható, követhető legyen.
Mi az a tüsző?
A tüsző jelen esetben a petefészekben fejlődő petesejteket jelöli, amelyek ultrahangos eszközökkel könnyedén feltárhatók.
Normál esetben a képalkotás során 7-8 milliméteres, kör alakú, folyadékkal telt, buborékszerű képződményként láthatók, és a ciklus során napi szinten 1-2 millimétert növekednek.
A tüszőrepedésre és az érett petesejt kilökődésére általában akkor kerül sor, ha a tüsző elérte a 17-25 milliméteres átmérőt. A folliculometria segítségével ez a növekedés pontosan követhető.
Miért fontos a tüsző méretének követése?
Meddőségi szempontból a tüszőmérés azért olyan fontos, mert a fogantatásnál a petesejtek érésének ciklusa lényeges tényező.
Akiknél gondot okoz a megtermékenyítés, oda kell figyelni a legtermékenyebb időszakok kijelölésére, amihez a menstruáció időpontjából való következtetés sok esetben nem elég pontos.
Ilyenkor kap szerepet a tudatos családtervezés részeként a tüszőmérés, hiszen a tüszők méretének növekedése alapján kiszámolható, hogy melyek azok a napok, amikor a megtermékenyülés valószínűsége a legnagyobb.
A vizsgálat segítségével ráadásul nemcsak a peteérés, hanem a méhnyálkahártya változása is nyomon követhető, ami a gyermekáldás kapcsán szintén lényeges marker lehet.
A peteérés folyamata
Hogy a folliculometria fontosságát még jobban megérthessük, elengedhetetlen tisztában lenni a peteérés folyamatával, illetve annak sajátosságaival.
Köztudott, hogy a menstruáció utáni időszakban a petefészekben átlagosan 20-30 darab tüsző, azaz folliculus indul érésnek.
Méretük folyamatosan változik, növekszik, majd nagyjából a ciklus közepén egyikük – általában a legnagyobb – megreped és kilökődik belőle az érett petesejt. A többi tüsző közben az ösztrogén és a progeszteron hormon termelését biztosítja a szervezetnek.
Amennyiben bekövetkezik a terhesség, a tüszők sárgatestté alakulnak át, ami a terhesség szempontjából szintén nagyon fontos, hiszen az első hónapokban elengedhetetlen szerepük van a magzat megtartásában.
Milyen esetekben javasolt még a tüszőmérés?
Bár a tüszőmérést az esetek döntő többségében meddőség esetén, a tudatos családtervezés részeként alkalmazzák, azonban egyéb helyzetekben is szükség lehet rá.
Ilyen például, ha más okból kifolyólag szükséges az ovuláció pontos időpontjának megállapítása, vagy korábban a páciens több spontán vetélést szenvedett el.
Fontos kiemelni még, hogy vannak olyan gyógyszerek, amelyek serkentik az ovuláció kialakulását. Ilyenkor is szükség lehet a tüszők állapotának követésére.
Hogyan zajlik a tüszőmérés?
A tüszőmérés egyike azoknak a meddőségi vizsgálatoknak, amelyek nem járnak fájdalommal vagy jelentősebb kellemetlenségekkel. Alapvetően egy olyan hüvelyi ultrahangos vizsgálatról van szó, amivel a nőgyógyászati rutinellenőrzések során is találkozhatunk.
Feljegyzésre kerül ilyenkor a tüszők száma, mérete és az ovuláció időpontja is. Fontos, hogy a vizsgálattal a méh nyálkahártyájának a vastagsága egyaránt feltárható, ami szintén nagyon fontos szempont lehet meddőség vagy tervezett terhesség esetén.
Milyen kockázatai lehetnek a tüszőmérésnek?
Milyen előkészületekre van szükség a tüszőméréshez?
Hány alkalommal van szükség tüszőmérésre?
Átlagosan maximum 3-4 alkalom már elegendő arra, hogy a tüszők méretének növekedése megfelelően feltárható legyen, ez azonban számos tényezőtől függ.
A vizsgálatokat addig kell folytatni – átlagosan 2-3 napos időközönként –, amíg a tüszők a megfelelő méretűre nem növekednek és készen nem állnak az ovulációra, azaz a petesejt felszabadítására.
Ez jellemzően a ciklus tizenegyedik napja körül következik be, amikor a tüsző átmérője elérte a 17-25 millimétert.
Minden tüsző tartalmaz petesejteket?
Mennyire bejáratott módszer a folliculometria?
A folliculometria Bernd-Joachim Hackelöer professzor nevéhez köthető, aki 1978-ban kimutatta, hogy a petefészekben található tüszők növekedése a menstruációs ciklus során könnyedén követhető.
Az ultrahangos vizsgálatok elterjedésével a tüszőfejlődési folyamatok ellenőrzése már akkoriban megjelent, de az igazán jelentős áttörést a hüvelyi ultrahang bevezetése hozta el.
Ezt a technikát évtizedek óta alkalmazza az orvostudomány a belső női nemi szervek vizsgálatához, így kijelenthető, hogy egy bizonyított, biztonságos és bejáratott módszerről van szó.
Ha Ön is meddőségtől szenved és tüszőmérésre van szüksége, kattintson a következő linkre: nőgyógyászat Budapesten.
