Februárban indult útjára a színházi szabadegyetem a Stúdió K és Dunszt.sk szervezésében. A szabadegyetemi programok során elismert esztéták, kritikusok és alkotók a közönség aktív közreműködésével igyekeznek feltérképezni a kortárs színházi jelenségeket, illetve a szakma egészét érintő problémákat.
A korábbi alkalmakon a színházi és a társadalom viszonyára helyeződött a hangsúly, különös tekintettel a politikus színházra, a cenzúrára és az intézményrendszer belső konfliktusaira, április 25-én pedig a kísérleti színházról beszélgetnek majd a résztvevők.
A programot Schuller Gabriella, az Artpool Művészetkutató Központ munkatársának
előadása indítja, amely a hetvenes évek experimentális kezdeményezései köré szerveződik.
Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Jeles András, Boross Martin, Antal Attila és
Forgács Miklós, illetve Nagy Klára moderátor vesz részt.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az Örkény Színházból meg a Radnótiból tíz éve, tíz esetben kilencszer úgy megyek haza, hogy színházban jártam. Előadást láttam. Felgördült a függöny. Legördült a függöny. És ez nem biztos, hogy jó. Sőt biztos, hogy nem jó. Nekem arra volna szükségem, de még mennyire szükségem volna, hogy itt velem történjen valami. Kavarjanak föl, forgassanak föl, ízeimre szedjenek szét, rázzanak meg jól, és rakjanak össze újra. Hát nem történik. És akkor az Örkényről meg a Radnótiról szólva kifejezetten a magyar színjátszás krémjéről beszéltem.[/perfectpullquote]
– kezdi Térey János POSZT-válogatói beszámolóját a Jelenkor júniusi számában.
Már ez a néhány mondat is kész kincsesbánya kérdések tekintetében: Miért nőtt az óvatosság az utóbbi években? Hová lett a közéleti színház? Beleszólhat-e egy előadás a társadalom működésébe? Lehet-e gyáva egy művészeti intézmény? Miért ilyen éles a határ a független és a kőszínházi műhelyek között? Milyen tabutémák jelentek meg az előadásokban, és mi az, ami még mindig fájóan kibeszéletlen? Miként jelennek meg a kisebbségek egyes produkciókban, és hogyan ábrázolják ők magukat?
Divat a migrációról, az AIDS-ről, a családon belüli erőszakról színdarabot írni, bemutatják A patkányok drámát
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas Zsótér Sándor rendezőként először dolgozik Erdélyben, így a marosvásárhelyi társulattal is, amellyel tavaly ismerkedett meg a miniévad keretében, amikor alkalma nyílt több előadást megtekinteni. Zsótér Sándor a színház keddi sajtótájékoztatóján felidézte, hogy legutóbb 22 évvel ezelőtt rendezte meg a darabot a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Hogyan kapcsolható össze a színház és a nevelés fogalma? Mi válthatja fel a realista irányzatokat? Hogyan alakult át a vizualitás, a test, a zene szerepe? Milyen világszínházi trendekhez tudunk kapcsolódni? Hová tűnt a kortárs dráma? Mi hívta életre a szerzői színházat? Milyen szerepük lehet a dokumentumszínházi előadásoknak? Működik-e az öncenzúra intézménye? És egyáltalán: hol és mitől tart most a magyar színház?
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tárgyalhatunk meg egy-egy szabadegyetemi alkalom alatt. A kétfelvonásos program egy hatvanperces szemináriummal indul, majd egy rövid szünet után az adott témához kapcsolódó művészek kerekasztal-beszélgetése következik.
—
Facebook-esemény: ITT
Időpont: 2019. április 25. 18 órától
Helyszín: Stúdió K Színház, Budapest
Jegyár: A szabadegyetemen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, regisztrálni a [email protected] címen lehet.
