A Malta Air által üzemeltetett járat 2026. július 10-én indult a görögországi Thesszalonikiből a németországi Memmingenbe. A HVG összefoglalója szerint az ablak körülbelül 4500 méteres magasságban tört be, ezt követően pedig automatikusan kinyíltak az oxigénmaszkok. A légitársaság megerősítette, hogy az egyik ablak repülés közben kimozdult, a gép pedig biztonságosan visszatért Thesszalonikibe. A súlyosabb következményt a biztonsági öv és a közelben ülők gyors közbelépése akadályozta meg – az utas sérülései azonban kórházi ellátást igényeltek.
A Ryanair repülőgép-baleset műszaki okát még nem állapították meg
A 2018-as tragédia megmutatta, miért vizsgálják külön a hajtómű lapátját
Kapcsolódó cikk
Megszólalt a feleség a Ryanair-baleset után: „Ha meghalunk, együtt halunk meg” – öt percig kapaszkodott férje lábába a Ryanair utasa
A Ryanair-baleset első pillanataiban Svetlana Grković ösztönösen megragadta férje lábát, miután a betört ablaknál kialakuló légáramlat részben kirántotta a 61 éves férfit a repülőgépből. A nő körülbelül öt percig nem engedte el Ljubiša Karovićot, miközben az oxigénmaszkok lehullottak, az utasok pedig a döbbenetből felocsúdva megpróbáltak bekapcsolódni a mentésbe.
A Contextus nem közölt külön anyagot az FR1879-es járatról, ezért a legközelebbi belső előzmény egy más típusú és más kimenetelű légi esemény: a Contextus az Air India ahmadábádi repülőgép-szerencsétlenségének lehetséges okait vizsgáló szakértői értékeléseket foglalta össze. A két ügy között nincs közvetlen műszaki kapcsolat, közös tanulságuk viszont az, hogy a közösségi felvételek és az első beszámolók nem helyettesítik a roncsdarabok, karbantartási adatok és repülési paraméterek elemzését. A Ryanair-járat esetében ráadásul nem az amerikai NTSB az elsődleges vizsgáló: az eljárásban a görög és máltai légügyi szervek illetékesek.






