Hogyan kerül egy faló a legnevesebb brit múzeum elé, és mi köze lehet a klímakatasztrófához? Cikkünk egy elsőre furcsa, jobban megismerve viszont érthető és világos cél érdekében létrejött tiltakozással foglalkozik.
Az ártatlanság nem eladó
Kezdjük a legelején: a British Museum a Trója: mítosz és valóság című kiállítását a BP, az egyik brit olajipari társaság alaposan megtámogatta.
2019 novemberében két művész, Reem Alsayyah és Zoe Lafferty szenvedélyes nyílt levelet írt a múzeum vezetőségének. Kettejük alkotásai ugyanúgy szerepelnek a kiállított tárgyak között, a helyzet pedig rendkívül kényelmetlen fordulatot vett. Úgy érezték sarokba szorították őket.
Az 1904 óta aktív BP, korábbi nevén a British Petroleum nem sokban különbözik versenytársaitól. A Közel-Kelet konfliktusain, a gyarmatosításon keresztül a természet rombolásáig sok minden írható a számlájukra. A cég enyhén szólva is inkább sietteti, mint késlelteti a klímakatasztrófa hatásait.
A világegyetem legrégibb ábrázolását kölcsönadja a British Múzeum
A nebrai korong, egy 3600 éves bronzkori lelet, a világ legkorábbi égboltábrázolása. Egy 32 cm átmérőjű, bronzból készült korongról van szó, amelyen a napot, a holdat és a csillagokat aranyozott berakásokkal jelenítették meg. A tárlaton bemutatják a két intézmény további bronzkori tárgyi emlékeit, a szász-anhalti tartományból származó legújabb bronzkori leleteket.
Alsayyah és Lafferty számára tiszta sor: ha a BP a műalkotásokkal együtt bekerül a múzeumba, az nem csupán reklámlehetőséget jelent nekik. Ha nem tiltakoznak, a kiállításon szereplő műveken keresztül fogják megpróbálni tisztára mosni az olajipart. A szalonképességet a BP egyszerűen megvásárolta magának. A múzeum pedig asszisztál ehhez.
A képlet egyszerű: a kultúra fellegvárában egy barbár is elvegyülhet. Vezeklés vagy szépelgés áll a döntés mögött? Mindegy is. Az olajipar össze szeretné „múzeumozni” magát. Mecénásként feltűnni, akinek fontos az emberiség évezredekre visszanyúló múltja és tárgyi hagyatéka.
Hektor harca
A februárban tábort verő tüntetők úgy gondolják, a jövőnket a fosszilis energiahordozók kitermelése hosszú távon nem teszi élhetőbbé. Ha már a múltnál tartunk, az olajipar nem fehér nyúl, a bundája számtalanszor bepiszkolódott.
Az olajipari cégek többé nem tagadhatják a klímaváltozást anélkül, hogy bolondnak vagy gazembernek ne néznék őket. Ezért évekkel ezelőtt olyan szervezeteket kezdtek el támogatni, amelyek a tudósokat lejáratni próbálják, a tanulmányokat hitelteleníteni, a környezetvédelmi törvények létrejöttét pedig gátolni.
Ezek a szervezetek bérgyilkosok. Vállalhatatlan dolgokat tesznek és mondanak ki, amit az olajipar „csak” pénzel. A hasonló intrikák közben pár zöld kezdeményezést, és a múzeumban székelő kulturális rendezvényeket is támogatnak. Ezeket jó kitenni a kirakatba. Az őrjöngő lobbista oldalakat már kevésbé.
https://www.instagram.com/p/B8SDKDdHD7c/
A falovat azért állították, mert a BP-vel kötött szponzorációs megállapodást jelképezi, írja a Dazed. „Lehet most nagylelkű ajándéknak tűnik, de belül rombolást és halált rejt” – magyarázták az aktivisták. A múzeum homlokzatára a „BP-nek buknia kell” feliratot vetítették ki.
Szeretnék, hogy a British Museum beengedje őket, ahogy igent mondtak az olajipar ajánlatára is. Éjszakánként a tüntetők egy kis csoportja ott alszik a Hektornak keresztelt falóban, és reggeltől kezdve várják a demonstrációhoz csatlakozni vágyókat.
