Kurtág Györgyöt a Rolf Schock-díjjal tünteti ki a Svéd Királyi Akadémia. A 93 éves magyar zeneszerző kiemelkedő zeneszerzői, pedagógusi és előadói munkásságáért részesül a 400 ezer svéd koronával járó elismerésben.
Korábban Ligeti György is elnyerte
A kétévente, négy kategóriában odaítélt Rolf Schock-díjat Rolf Schock filozófus és művész alapította 1993-ban Stockholmban. A díjjal olyan embereket ismernek el, akik kiemelkedőt alkottak azon területek valamelyikében, amelyekben Rolf Schock maga is munkálkodott, így a logika és filozófia, matematika, képzőművészet, valamint zene terén, írja az Origo az MTI-re hivatkozva.
Művészeti kategóriában korábban olyan alkotók kapták meg a díjat, mint Ligeti György zeneszerző, az amerikai Kronos Quartet, a svéd mezzoszoprán, Anne Sofie von Otter, Gidon Kremer hegedűművész vagy Wayne Shorter dzsesszkomponista és szaxofonos.
Kurtág Györgyöt az indoklás szerint szerteágazó és elmélyült alkotói, előadói és pedagógusi munkájáért találták érdemesnek a díjra.
“Kurtág az egyik legkiválóbb ma élő komponista. Rendkívüli zeneszerzői életműve mellett előadóként is nevet szerzett magának. Nem csupán zongoraművei révén érdemes a díjra, de elkötelezett pedagógusi tevékenysége okán is, amiben zenészgenerációk sorát részesítette. Művészetét a kreativitás, a bensőségesség és az elképesztő koncentrációs készség hatja át, ami hatalmas technikai, mesterségbeli tudással párosul.”
Személyesen nem tudja átvenni Kurtág
A díjat idén október 19-én adják át a Svéd Királyi Szépművészeti Akadémián a díjazottaknak, amelyen azonban idős korából adódóan Kurtág személyesen nem tud részt venni.
A napokban elhunyt Kurtág Mártát a The New York Times méltatta
A Kurtág-házaspárról készült fényképekkel és Kurtág Márta egyik fiatalkori fotójával kiegészített féloldalnyi cikk nemcsak méltatta, hanem elemezte is Kurtág munkásságát. A szerző legendásnak nevezte az elhunyt művészt, és kiemelte a magyar zenei életben játszott, zeneoktatóként is kiemelkedő – az amerikai lap szerint döntő – szerepét.
Kurtág György 1926-ban született a romániai Lugoson. Az 1956-os forradalom idején Párizsba költözött, ahol többek között Olivier Messiaen és Darius Milhaus tanítványa lett. Első darabját, egy vonósnégyest 1959-ben publikálta, 1967-ben a Liszt Ferenc Zeneakadémia kamarazenei professzora lett.
Nemzetközi zeneszerzői áttörése 1981-ben érkezett el, amikor Pierre Boulez tolmácsolta A boldogult R. V. Truszova üzenetei című művét. Legismertebb műve a Játékok zongorára, a Kafka-Fragmente szopránhangra és hegedűre, a Rekviem a kedvesért, szoprán hangra és zongorára, a Kettősverseny gordonkára, zongorára és kettős kamaraegyüttesre.
