Koncertek, színházi előadások, performanszok és kiállítások. Legtöbben csak a neves zenekarok koncertjei miatt járnak fesztiválozni. Mégis itt van egy olyan esemény, ami nem hagy csak koncertezni.
Az Ördögkatlan lakók jól tudják, hogy ez a hét nem csak a bulizásról szól. Ez a néhány nap a kulturált szórakozásról, a Villányi borokról és a legkülönfélébb programokról ismerhető.
Miután jómagam is bejártam a fesztivál területén legnépszerűbb pincészeteket, nagyon meg voltam elégedve. Barátságos pincészetek. Gyönyörű borvidék, amerre a szem ellát és persze minőségi bor. Mivel nem éppen az alkoholfogyasztás az egyetlen lehetőség az Ördögkatlanon – szerencsére –, elindultam, hogy feltérképezzem a terepet, ami az Off-programokat illeti.
Nem kellett messze mennem.
A jól ismert Narancsliget helyszínén legalább öt kiállítás várakozott egymás mellett, hogy mindenki lelassítson előttük és legalább tíz percre betérjen, majd részesüljön a kiállítások hangulataiban.
Egy remek kiállítás a Mai Manó házból jött vendégeskedni a fesztiválra. Portrék a Cannes-i nagydíjas és az Oscar díjas Saul fia című filmből – Hermann Ildi fotográfus a film forgatása alatt portrékat készített a film szereplőiről. Ezek a fotográfiák a köztes időben, különös határmezsgyén készültek: a színészek nem játszanak éppen, de a szerepüket még nem hagyták el és az sem hagyta el őket. A kiválasztott harmincegy, szinte életnagyságú portré alkotta kiállítást három olyan archív felvétel egészíti ki, amelyeknek a negatívjait az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeumban őrzik. Részletek láthatók azokból a szövegekből is, amelyeket auschwitzi foglyok és Sonderkommandósok írtak, és elrejtettek…
Ezt követően nem kellett messze sétálni, és egy rendkívül rebellis kiállítást tekintettem meg, melynek címe: MELEG OTTHON, JÓ FELESÉG, FÉRFIAKNAK MI KELL EGYÉB?
Pittman Zsófi falvédői, ami az akkori divat szerint hímzett falvédők, asztalterítők – hiszen tudjuk, az minden valamirevaló magyar faluban volt és lesz is – csavarral. Például: Zámbó Jimmy, Mulder ügynök, Hamvas Béla, Bíró Ica, Jézus… hímzetten, háromdében!Végül egy átlagon felüli „galériába” vezettek útjaim, mely egy istálló volt. Semmi kétség, remekül festettek a különböző kiállítási művek ebben a nem szokványos teremben.
Varga-Járó Ilona maszkjait érte a megtiszteltetés. Szavakat akkor sem találtam rá…
Persze nem csak ez a három tárlat tekinthető meg a fesztiválon. Nap mint nap remek kiállításokon lehet nézelődni, ha valaki arra vágyik.
