Tízen vannak, és a felsorolást lehetne folytatni például a pártfogóval, aki 52 elítéltnek segít visszailleszkedni a társadalomba, a mérnökkel, aki alatt többen dolgoznak mint ahányan a szülőfalujában élnek.
De a jelöltek között van az a zenész is, aki beteg gyerekeket tanít gitározni. Teljes életet élő, felnőtt emberek, akik tehetséggel, szorgalommal és kitartással jutottak el oda, ahol tartanak.
Romák, akiknek rögösebb volt az útjuk, mint másoknak, mert nemcsak a többség előítéleteivel kellett megbirkózniuk, de olykor a legszűkebb környezetük is kételkedett, hogy sikerülhet-e nekik.
Magyarok, akik fontos, hasznos hősei a hétköznapjainknak, ezért a saját közösségeik jelölték őket. Nem celebek vagy hírességek, viszont mindannyian büszkék lehetünk rá, hogy a honfitársaik vagyunk.
Most ti dönthetitek el, hogy ki legyen tízük közül az év hétköznapi roma hőse, aki a Roma Sajtóközpont Aranypánt-díját kapja az idei Nemzetközi Roma Napon.
Csámpai Attila, tűzoltó
„Egyszer egy vonat által kettévágott autóból élve kimentettünk egy kisgyereket. Ez az, amiért érdemes ezt a szakmát csinálni, mindannyiunkat az ilyen élmények éltetnek”
– mondja a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője, Csámpai Attila. A 41 éves törzszászlós különösen hitelesen képviseli a szervezetet, hiszen közel két évtizedig szó szerint a tűzvonalban dolgozott, sok ezer tűzesetnél és balesetnél vett részt a mentésben.
Szinte nincs olyan kisfiú, aki élete egy hosszabb-rövidebb szakaszában ne szeretne tűzoltó lenni – Attila a ritka kivételek közé tartozik: sokkal inkább a gépek és az autók vonzották. Nem is csoda, egész gyerekkorát a Közlekedési Múzeumban töltötte, ahol édesanyja évtizedekig takarítóként dolgozott.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Teljesen beszippantott a múzeum világa – emlékszik vissza – Amíg anyáék dolgoztak, én végigjártam minden egyes termet, kívülről fújtam a vonatok, repülők, autók adatait. Egyszer kiállítottak egy 1971-es Ladát, az nagy szó volt[/perfectpullquote]
– meséli nagy átéléssel: érthető, hogy gyerekkora meghatározó helyszínének lebontása nagy szívfájdalmat okozott számára.
Domány Mariann, óvónő
Mariann ugyanabban az épületben dolgozik, ahol ő maga is eltöltötte óvodás éveit. A Szolnok megyei Tiszabő első roma értelmiségije sokszor megkapta, hogy csak egy tiszabői cigány, de annak ellenére sem fordult meg a fejében az elköltözés, hogy szakács végzettségű párja a lakhelyének rossz megítélése miatt nem kap munkát: „ki marad, ha én is elmegyek?” tősgyökeres tiszabői, az egyetlen a helyben dolgozó értelmiségiek közül, a többiek egytől-egyig a környező településekről járnak át. Szülei és nagyszülei is a mezőgazdaságban és gyárakban dolgoztak, amíg volt munka.
Mariann és egyik húga gyengénlátók. Amikor testvére megkezdte az elsőt, egy bentlakásos iskolába irányították őket, amit érthetően nem bírtak a kislányok, így egy fél év után már normál iskolába kerültek a szomszédos Fegyvernekre.
A hatgyerekes anyuka Kecskemét cigány telepén, a Tatár soron nőt fel, innen vitt az útja az egyetemig, hogy visszatérjen gyökereihez és a legrászorultabbakon segítsen: a telepi gyerekeken. Tímea játszóházat vezet és fejlesztő foglalkoztatásokat tart a kisgyerekeknek és szüleiknek, emellett szociológusként egy mélyszegénységben élőket segítő civil szervezetnek dolgozik. Hamarosan megszületik hetedik gyermeke.
Tímea munkáscsaládban nőtt fel. Apja üveges szakember volt a helyi építőipari vállalatnál, édesanyja segédmunkásként dolgozott. Az apja nem cigányként költözött be a cigánysorra. Befogadták és elfogadták az ügyes kezű mesterembert, akinek kézügyességét sok fürdőszoba őrzi a mai napig.
Lakatos József, kőműves
Az asztalon házi kolbász és sonka, a poharakban tokaji bor. A borászgazda és szomszédja, a kőművesmester együtt kezdik a napot egy magyar zászló árnyékában a lugasos teraszon. Romák, nem romák, teljesen mindegy, magyarok mind. Egy idealisztikus világban így képzeljük el a vidéki életet. Szerencsére Tarcalon ez a valóság. Lakatos József életének első fele koránt sem volt ennyire harmonikus, iskolai megaláztatás és szegénység kísérte a ma már menő borászokkal dolgozó kőműves gyerekkorát.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Taktakenézen születtem, heten vagyunk testvérek. Apám a vízgazdálkodásnál dolgozott, anyám otthon volt velünk. Szegénységben éltünk, de nem a telepen nőttünk fel. Úgy volt, hogy apám tizedikén megkapta a fizetést, 16-án már nem volt belőle semmi[/perfectpullquote]
– mondja.
Lakatos Norbert, szobafestő
Norbihoz hozzátapadt a „hála festője” eposzi jelző, pedig bevallása szerint nem is elsősorban hálából, hanem leginkább felháborodásból festette ki a kerepestarcsai kórház orvosi szobáját. Dühítette, hogy a lányáért küzdő orvosok egy olyan helyiségben dolgoznak, ahol munka közben fejükre hullik a vakolat. Története bejárta a médiát, jöttek az újabb kórházfestések és egy mozgalom indult útjára rengeteg önkéntes csatlakozásával. A 26 éves szobafestőnek közben olyan döntéseket kell meghoznia, hogy pelenkát vegyen-e a kislányának vagy húst vacsorára. A kettő együtt nem megy.
Lakatos Norbert Gödöllőn született és nevelkedett, egy négy gyerekes családban. Az egész család az építőiparban dolgozik, apja kőműves, fiú testvérei burkolók. Szegénységben nőttek fel, de ez inkább télen volt érezhető. Nyáron nem volt baj, mert volt munka, télen viszont volt, hogy éheztek.
Mitrovics Zoltán, pártfogó
Zoltán pártfogóként a pécsi börtönben dolgozik, a „tényleg olyan sok roma van a börtönökben?” – kérdést ezért gyakran megkapja.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Amíg a szegények között sok a roma, akik nem tudják érdekeiket képviselni vagy képviseltetni, addig miért csodálkozunk, ha a börtönökbe is nagyobb arányban kerülnek?[/perfectpullquote]
– szokott ilyenkor visszakérdezni. Volt már nagyvállalkozó, ügyvéd, sőt rendőr pártfogoltja is. A legnagyobb siker, ha a segítségével nehéz sorsú embereknek sikerül az „újrakezdés”, eséllyel tudnak visszailleszkedni a társadalomba a börtönévek után.
Zoltán egy baranyai kis faluban, Alsószentmártonban született, csecsemő korától a nagymamája nevelte. A faluban a papon kívül mindenki beás roma nyelven beszélt, így amikor a nagymamája újra férjhez ment és a siklósi romatelepre költöztek, az óvodában kellett megtanulnia magyarul.
Orsós Sándor, gyámügyi szakügyintéző
Beás az anyanyelve, de magyarul álmodik Sándor, aki az elmúlt 20 évben a főváros csaknem valamennyi kerületében dolgozott szociális munkásként, gyermekjóléti szolgálatoknál. Mindegy, hogy belvárosi kerületről vagy budai úri negyedről beszélünk, munkája során nap-mint nap találkozott drogproblémával, családon belüli erőszakkal, bántalmazott gyerekekkel, válóperes ügyekkel. A kiégés mégis messze elkerüli, minden nap új lendülettel kezdi a napot, ahogy fogalmaz, ő nem egy „pillangólelkű segítő”.
Sándor Pécsett született egy késői házasság legkisebb gyermekeként. Kilenc féltestvére már felnőtt volt, így tulajdonképpen egyke gyerekként nevelkedett, Pécs belvárosában. Szülei egyformán fontosnak tartották a hagyományok átadását és a modern szellemben való nevelést.
Orsós Zsolt, termelésvezető, mérnök
A huszonhat éves Zsolt ma több ember munkáját irányítja mint ahányan szülőfalujában összesen élnek. Egy dél-baranyai apró faluból indulva rövid idő alatt lett felelős beosztású mérnökember, útja azonban koránt sem nevezhető zökkenőmentesnek.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Nekem a sport nyitotta ki a szemem, általa láttam városokat, más élethelyzeteket. Így lett viszonyítási alapom és tudtam, többre vagyok képes[/perfectpullquote]
– Zsolt példája tankönyvszerűen szemlélteti a sport katalizáló hatását.
Kákicson született egy ötgyermekes beás roma családba, középső gyerekként. Dolgos szülei mindent megadtak neki és testvéreinek, amit tudtak, de mindez egy kétszáz lelkes, világtól elzárt faluban a tisztes szegénységre volt elég.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Nem éheztünk, mert volt háztájink, de nem is dőzsöltünk. Csak egy cipőnk volt, nyaralásról még álmodni sem mertünk. Apám rendkívül okos, tisztalelkű, segítőkész, becsületes ember volt. Fakitermelőként rendkívül elismert volt a környéken. Ő volt a példaképem. Úgy halt meg nemrégiben, hogy ledolgozta az életét, de anyámmal soha nem tudtak elmenni még két napra sem pihenni[/perfectpullquote]
– mondta el őszintén Zsolt.
Rózsa Gusztáv, autórestaurátor mester
Rózsa Gusztáv keresett autórestaurátor, felismerhetetlen rozsdás roncsokból százezer eurót érő autócsodákat varázsol. Munkáját olyannyira elismerik a szakmában, hogy több, mint két évre le van kötve minden kapacitása.
Tágas üzemcsarnokban fogad bennünket. Jó pár legendás, „gömbkasznis” Volkswagen T1-es transporter és két igazi oldtimer VW Karmann várják, hogy Gusztáv és társai ügyes kezei által újjáéledjenek. Míg beszélgetünk, segédei, köztük két ifjú gyakornok szorgosan kalapálják a patinás alkatrészeket.
Seres Antal, zenész
A 38 éves zenész-zeneszerző gyerekeket tanít gitározni és énekelni, emellett röplabdaedzéseket tart a híres szentesi gimnáziumban. Öccseivel sikeres zenekart alapított, amivel a Megasztár döntőjéig jutottak, néhány éve azonban arról ismert, hogy rákos gyerekeknek segít zeneterápiás foglalkozásaival.
Csongrádon született a cigánytelepen – a putriban, ahogy ő fogalmaz. Két-három éves volt, amikor a család a város központjába költözött egy komfort nélküli romos házba, a fürdőszobát 7 éves koráig nem ismerte. Vasgyári segédmunkás szülei igyekeztek egyre jobb körülményeket teremteni Antalnak és két öccsének, így hamarosan tanácsi bérlakásba költözhettek.
Szavazni ezen a linken, legfeljebb 3 ember megjelölése után tudsz. A szavazás április 8-án, 13.00 órakor zárul.
A Tisza Párt kötcsei rendezvényén kíméletlen politikai húzással rántották le a leplet a formáció legújabb, komoly gazdasági háttérrel rendelkező kulcsfigurájáról, akit az emberek is jobban megismerhettek az eseményen.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdai házkutatása után Tarr Zoltán kulturális miniszter egy megdöbbentő videóban mutatta be, hogy elődje, Hankó Balázs idejében több száz zsáknyi, az NKA-botrányhoz köthető iratot daráltak le a minisztérium alagsorában.
A Tisza-kormány, Melléthei-Barna Márton képviselő vezetésével, átfogó Alaptörvény-módosítást indított, melynek célja a miniszterelnöki mandátum nyolc évben történő limitálása, ami megakadályozná Orbán Viktor visszatérését, valamint a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolása Magyar Péter ígéretének megfelelően.
A keddi, puskaporos hangulatú parlamenti ülésen egy váratlan közjáték zavarta meg a felszólalásokat, amikor Magyar Péter miniszterelnök közvetlenül Gulyás Gergely frakcióvezetőhöz lépett a Tóth Gábor kinevezése körüli vita során.
Bordás Gábor öt év után elhagyta a Miniszterelnöki Kormányiroda élét – az intézményt, amelyet Orbán Viktor 2018-ban hozott létre, hogy személyesen felügyelje a kormánydöntések előkészítését. Az új államtitkár Ducsay Zsuzsanna Ágnes jogász lett.
Orbán Viktor az európai átlagbérhez viszonyítva a legmagasabb miniszterelnöki fizetést kapta a kontinensen. Magyar Péter 2,5 milliós plafonnal havi 4-5 millió forintról mond le – és ez csak a jéghegy csúcsa.
Berki Ákos, az Országgyűlés 22 éves, legfiatalabb képviselője nem veszi fel a benzinkártyát – és most nyilvánosan felszólította nógrádi fideszes és Mi Hazánkos képviselőtársait, hogy tegyék ugyanezt. Kiderült: a képviselői jegyzőknek kávézási keretük is van közpénzből.
Balásy Gyula könnyekkel jelentette be, hogy 80 milliárd forint értékű cégeit felajánlja az államnak – Hadházy Ákos egyetlen mondatban válaszolt: „valójában a nagy semmit érik.”
Hangfelvétel bizonyítja: Tasó László leköszönő fideszes képviselő veréssel fenyegette meg azt a munkavezetőt, aki közpénztolvajnak nevezte, és aki éppen azt tárta fel, hogyan használja az általa alapított látogatóközpont az önkormányzat vízét.
Magyar Péter egy Facebook-bejegyzéssel szinte teljessé tette a Tisza-kormány névsorát – és a kulturális tárca élére kerülő Tarr Zoltán kinevezése azonnal vitát váltott ki arról, mit jelent a kultúra „politikai befolyás alóli felszabadítása”.
23 évet töltött a TV2-nél, közben nyíltan a Tisza Pártra szavazott – és most először mondta el részletesen, hogy miért marad mégis a csatornánál, és mitől félt, mitől nem.
Magyar Péter édesanyja nem hallgatott – és amit Deutsch Tamásnak üzent, az egyszerre volt jogi pontosítás, személyes visszavágás és nyilvános leckéztetés.
Négy évad, számtalan élő adás és egy mentálisan megterhelő év után Miller Dávid búcsút int az X-Faktornak – és döntése azonnal magával rántotta Pápai Jocit is.
Orbán Viktor, Kövér László és Rogán Antal kint, Szijjártó Péter és Lázár János bent – a Fidesz hétfőn bemutatta azt az 52 fős frakciót, amellyel ellenzékből próbál majd talpra állni.
Magyar Péter kedd reggel egyetlen mondattal blokkolta Szijjártó Péter parlamenti karrierjét – és aki azt hitte, hogy a volt külügyminiszter az ellenzéki padsorokból csendes szereplő marad, azt most alaposan meglepte a leendő miniszterelnök.
Orbán Viktor leghűségesebb rappere, aki verset írt hozzá, műsorában szerepeltette és a kampány végéig mellette állt, most egyetlen mondattal söpörte le az asztalról a politikai elemzéseket – és amit mondott, az mindenkit váratlanul ért.
Demeter Szilárd a Fidesz választási veresége után éles kritikával illette a magyar kulturális intézményrendszert, kijelentve, hogy a fiatalok nemzeti kultúrából való „kicsúszása” vezetett a politikai kudarchoz.
A Forbes megkérdezte a NER leggazdagabb vállalkozóit a kormányváltás után – Tiborcz István, Orbán Viktor veje is reagált, méghozzá feltűnően diplomatikusan.
Magyar Péter az oktatási miniszter kiválasztásáról egyeztetni akaró iskolaigazgatókat kérte számon, hogy négy éve miért nem voltak ilyen hangosak – Pankotai Lili pedig pontosan ugyanezt a kérdést tette fel vissza Magyar Péternek.
Hadházy Ákos tíz év után hagyja el a parlamentet, és visszatér a szekszárdi állatorvosi praxishoz – de mielőtt búcsút intett, pontosan elmondta, kit szeretne börtönben látni, és milyen feltétellel térne vissza a közéletbe.
Nagy Feró az ATV-nek adott nyilatkozatában három mondatban lezárta a Fidesz vereségének kérdését – de amit mondott, az sokkal többet elárul a párt jövőjéről, mint egy egyszerű beletörődésnél.
Magyar Péter a választási győzelem után egy kétéves fotóval és néhány tőmondattal összegezte azt az utat, amely a 2024 márciusi Partizán-interjútól a miniszterelnöki pozícióig vezetett – és amelynek nyomait az arcán is viseli.
eszenszky Zsolt jobboldali publicista megtalálta a Fidesz történelmi vereségének igazi okát – és az nem Matolcsy György, nem a gazdasági válság, hanem Orbán Viktor 2025-ös indiai útja, ahol a publicista szerint a miniszterelnök tudtán kívül bálványimádást követett el, és ezzel kaput nyitott a gonosz szellemek előtt.
Varga Attila TV2-s műsorvezető a Fidesz választási veresége után sorra törölte az Orbánt és a Fideszт nyíltan támogató Facebook-bejegyzéseit – miközben iparági források szerint éppen Gönczi Gábor megüresedő esti Tények-székébe pályázik.
Dopeman bejelentette, hogy visszaadja a józsefvárosi díszpolgári címét – Pikó András polgármester pedig egyetlen mondattal megmutatta, hogy ez pontosan olyan gesztus, mintha ő adná vissza a Fidesz-tagságát: egyik sem létezik.
Kocsis Máté éles hangvételű posztban reagált a 2026-os választási eredményekre, ahol nemcsak a vereség okait kereste, hanem nyíltan árulónak nevezte a korábban kormánypárti körökben népszerű Borbás Marcsit.
A Fidesz ikonikus megmondóembere, Bayer Zsolt a Magyar Nemzet legfrissebb podcastjában kendőzetlen őszinteséggel beszélt arról a sokkról, amit a Tisza Párt kétharmados győzelme okozott a kormánypárti táborban.
A választási sokk után megtörte a csendet Matolcsy György, aki a szűkösség helyett a korlátlan bőség és a vállalkozói forradalom eljövetelét vizionálja a magyaroknak.
Hivatalosan is megkezdődött a mozgás a közmédia legfelsőbb döntéshozó szerveiben, miután a választási eredményekre hivatkozva dr. Silhavy Máté Tibor bejelentette távozását.
A győri hulladékgazdálkodási botrány bírósági tárgyalásán Dézsi Csaba András ex-polgármester tanúként jelent meg, ahol abszurdnak nevezte az ellene felhozott maffiafőnöki vádakat.
A választási sokkot követően Szentkirályi Alexandra megtörte a csendet, és a jól ismert narratívához visszanyúlva máris kijelölte a politikai irányt a következő évekre.
Pattanásig feszült a hangulat a közmédia Kunigunda úti székházában, ahol Magyar Péter váratlan népszerűsége az alkalmazottak körében állítólag retorziókat vont maga után a vezetőség részéről.
Egy titokban rögzített hangfelvétel rántotta le a leplet az MTVA belső válságáról, ahol Németh Zsolt csatornaigazgató már a Tisza Párt győzelme utáni túlélési stratégiákat vázolta fel a munkatársaknak.
Hatalmas belső feszültség robbant ki a nemzeti hírügynökségnél, ahol a dolgozók közös állománygyűlés után követelik a független hírszolgáltatás helyreállítását és a politikai kontroll megszüntetését.
A Kreml váratlanul hűvös és távolságtartó nyilatkozattal reagált Orbán Viktor választási vereségére, miközben már a Magyar Péter vezette új kormánnyal való együttműködés lehetőségét keresik.
